Naruto nagyelemzés 2/2. rész - Elemek

...avagy minden megváltozott, amikor a Tűz Népe... ja, az egy másik sorozat

Ahogy az előző Naruto nagyelemzés részletnél írtam, a karakterek egy nagy blokk ennél az animénél, nem csak a komplexitásuk, de pusztán a számuk miatt is. Az előző részben (amit ITT olvashattok el) a totemállatokról volt szó, hogy hogy jelennek meg az állatszimbólumok, és milyen szerepet kapnak az egyes karakterek útjában.

A Naruto világában azonban az állatokon túl az elemeket is észrevehetjük, hogy hogyan kapcsolja a történet karakterekhez. Öt elem van, ezekről kapták nevüket a nagyobb országok és a falvak uralkodói is (Ho-kage=Tűz árnyék/A Tűz árnyéka. Ez alapján kapja a nevét a másik négy Kage is), de az elemeket használó karakterek jellemében is fel lehet fedezni, hogyan jelennek meg, és kombinálódnak.

Mivel a Naruto világában nem is a klasszikus négy elemmel, és nem is a kínai öt elemmel találkozunk, hanem ötödikként a villámlás jelenik meg, ezért komolyabb utána kutatásra volt szükségem. Kicsit beemeltem a kínai medicinából, különösen a kombinált elemeknél ez fontos szerepet kap majd, de a klasszikus négy elemmel is foglalkoztam. Akkor nézzük is, elemekre lebontva!

Levegő/Szél

Az egyik legfontosabb szerepet kapja a történetben és meglehetősen sok használóját ismerjük. Magának a főhősnek, Narutonak is szél az alapeleme, de megjelenik Temari személyiségében és technikáiban is, Asuma, Minato és Neji is legtöbbször ehhez folyamodnak.

Naruto leggyakrabban alkalmazott technikája, a 
Rasengan

A levegő elem a személyiségben általában a szangvinikus beállítottságot jelzi, ezt legerősebben Narutonál tapasztalhatjuk, aki kórosan optimista, rendkívül lelkes, és igazán szorgalmas… ezek mind a szangvinikus személyiségtípus, és ezzel együtt a levegő elem jellemzői. Eleme a szabadságnak, a függetlenségnek, az idealizmusnak, ez megjelenik akár Naruto felnőtté válás történetében, akár gondolhatunk Neji a totemállatoknál már kifejtett állandó szabadságvágyára, és a keserűség elengedésével ismét felszínre törő reménykedésére és idealizmusára. A levegő típusú ember általában alapvetően társasági lény.

A kínai medicinában a szél qi adja az energiát a dolgok megkezdéséhez, ez a gyermekkor qi-je. A gondoskodás, gyerekekkel foglalkozás is a szél qi-hez tartozik, ezt azért lehet érdemes megemlíteni, mert látható, hogy a legtöbb szél típusú karakternek van érzéke a gyerekekhez. Naruto már tizenkét évesen is lelkesen játszik a jóval fiatalabb Konohamaruval, sőt, tizenhat évesen is nyugodtan bolondozik vele… a legtöbb hasonló korú társa egyáltalán nem ismerkedik az őket követő generációval. Asuma és Minato fő motivációja is gyakran a születendő gyermek volt, Asuma még halála előtt is rábízza Mirai-t Shikamarura, Minato pedig feleségével együtt, utolsó cselekedeteivel is Narutot védi. Neji először gyerekként, majd Narutoval való harca után idősebb korában is rendkívül gondoskodó… igaz, Hinata alapvetően nem sokkal fiatalabb nála.

Temari a legyezőjével

A szél qi dominanciája felnőttként is kissé gyerekessé teheti az embert, erre Naruto és Minato ismét remek példa, Temari és Neji már kicsit kilógnak. A szél qi-t jellemzik az eredeti ötletek, itt megint gondolhatunk arra, Naruto gyakran mennyire abszurd ötleteket vet be, amelyek néha még így is sikerrel járnak (például Kaguya ellen alkalmazza a sexy jutsut. Sakura morogva jegyzi meg, hogy Kaguya méltóságteljes, akár egy isten, Sasuke pedig el sem akarja hinni, mire készül, mégis, mikor végül beveti, kiderül, hogy igenis sikerrel hatott Kaguyára). Itt a másik, akinél gyakran látjuk az eredeti ötleteket, az Temari, akinek taktikai érzékéről már beszéltem.

Szél elemhez kapcsolják gyakran a tavasz évszakot, a reggelt és a hajnalt, égtájak közül a keletet, így itt is látható, hogy mindig a kezdet kerül középpontba. Érdemes még megemlíteni, hogy a Narutoban gyakran érdemes megfigyelni a kezek formáját, mert jellegzetes, és illik a személyiséghez. Naruto esetén egyértelműen látható, amikor jeleket mutat, hogy hosszúkás kézfeje, hosszú ujjai vannak, amik ismét a levegő típust jellemzik. Ez ugyancsak igaz Minato-ra, és szerintem bátran mondhatjuk, ők ketten a legtisztábban szél elemű karakterek.

Tűz

Madara tűz technikát használ

Tisztán tűz elemű karakter nagyon kevés van azok között, akiket megismerünk. A főbb szereplők közül Sasuke villámlás, Itachi egyik fő eleme pedig ugyan a tűz, de nagyon gyakran, aktívan használja a vizet (ez is hangsúlyozza személyiségbeli kettősségét, láthatjuk többször, a sharingan használata nélkül vízzel harcolni Kakashi ellen, majd Kabuto ellen is. Nem tudhatjuk, korábban volt-e lehetősége ezeket a technikákat másolni, viszont tény, hogy sok alapvetően víz elemű karakternél is magasabb szinten használja őket, például külső vízforrás nélkül, vagy jelentősen kevesebb kézjellel.), és gyakran feltűnnek jellemében a levegő elem jellegzetességei is (ezt majd az asztrológia résznél fejtem ki). Talán tisztán tűz típusú karakternek Madarát említhetjük, akinek preferált eleme, és jelleméhez illő eleme is ez volt.

A tűz típusú emberek legtöbbször hevesek, szenvedélyesek, indulatosak és bátrak. Madara esetén is látható, hogy abszolút tűz típusú… hiába lesz később elég erős manipulátor, az érzelmei komolyan befolyásolják, és pillanatok alatt fel lehet dühíteni egészen egyszerű dolgokkal (még azon is gyakran bosszankodik, hogy Hashirama hamar összezuhan apróságokon). Ugyanakkor melegszívűek, de nem erényük a kitartás, azonnali, gyors eredményt várnak mindenben. Az Uchihákról, akik alapvetően a tűz klánja a történetben, Tobirama mondja ki, hogy nagyon mély érzésűek, és erősebben képesek szeretni, mint bárki, de ha csalódniuk kell, sokkal hevesebben is reagálnak. Madara esetén teljesen vegyes, valamire képes-e várni… nem tudja feldolgozni, hogy a faluban még félnek tőle, akkor sem, mikor Hashirama bíztatni kezdi… türelem, majd felismerik, hogy valójában jó ember. Fugaku, Sasukéék apja ugyanilyen… mikor a fiának valami nem sikerül elsőre, lemond róla, felé sem néz egy ideig.

Madara és Hashirama

A kínai medicinából a tűzhöz kapcsolható a meleg qi, a tanulás, a fejlődés qi-je. Itt én ismét behoznám Madara alakját, aki a reinkarnációs ciklusban utolsó előtti volt a villámlás elemű Sasukét megelőzve (forróság qi), tehát egész életében csak tanulta a leckét, de sosem ért el oda, hogy tényleg megértse. A meleg qi-t jellemzi, hogy sok emberrel képes kapcsolatot tartani, aktívan kommunikálni velük… már a mitológia résznél említettem a kilógást Indra és Sasuke közül, Madara sokkal jobban képes kommunikálni, mint ők. Jellemzi a folyamatos aktivitás, ez sem tagadható… mikor gyerekkorában megismerjük, Madara már kész cselekedni, Hashiramával az álmaikat is azonnal átgondolja, kitalálja, hogy hogyan készüljenek fel, később vezet, harcol, és idős koráig aktívan és könyörtelenül befolyásolja a környezetét. Ismételten megemlíthetem másik példának Fugakut, aki ugyancsak kész puccsot szervezni, mikor felháborodik az Uchihákkal való bánásmódon, amennyit látunk belőle, folyamatosan döntéseket hoz, és hatást gyakorol a környezetére.

Noha fő eleme a villám, azért muszáj kicsit emlegetnem Sasukét a tűz elemnél is, mert tizenkét éves korában aktívan használja. Ha már említettem a kezek formáit, érdemes megfigyelni, Sasuke tenyere hosszúkás, az ujjai viszont jelentősen rövidebbek Narutoénál… tipikusan tűz keze van, sőt, az asztrológiánál megjelenő négy elem közül is oroszlánként megkapja a tüzet. Sasuke esetén én azt mondanám, jellemében ott vannak a tűz jellemzői, de a traumák miatt, amiket átél, ezek sokkal radikálisabbá válnak, és ez a felfokozott állapot okozza, hogy összességében elemek közül a villám kapcsolódott hozzá.

Villámlás

Kínai medicinából a forróság qi-t köthetjük hozzá. Ehhez nem köthető életkor, mindig egy élethelyzethez kapcsolódik, negatív, vagy pozitív katarzisélmény. Villám típusú karakterek közül akiket megismerünk azok Sasuke és Kakashi, akikre abszolút igaz, hogy az életük folyamán több olyan katarzisélményben is részük volt, ami drasztikusan befolyásolta a személyiségük alakulását, és a villám elem preferenciája is valamilyen nagy trauma után alakult ki.

Sasuke Orochimaru ellen használja a villámlást

Sasuke a chuunin vizsgák alatt használja ugyan a chidorit, de a teljes preferenciája akkor tolódik a villámlás felé, mikor Itachi ismét feltűnik az életében, emlékeztetve a legnagyobb traumájára, és újakat okozva neki. Visszaemlékezésekben, fillerekben láthatjuk, a chuunin vizsgákat követő küldetéseken is sokkal szívesebben folyamodott tűz típusú technikákhoz, mire azonban elhagyja a falut, már teljes mértékben a villámlást részesíti előnyben. Kakashi ugyan kezdettől villám természetű, mégis inkább a földhöz folyamodik, egészen Obito haláláig, amikor megkapja a sharingant. Visszaemlékezésekben látható, az első inkarnáció, Indra is először a tüzet kezdi használni, és csak később, mikor Ashurát egy vadkan támadásától kell megmentenie, és Zetsu először kísérti meg, vált a villámlásra.

A forróság sok szempontból a meleg felerősített, radikalizált változata. Az aktivitáshoz, a sebességhez kötődik (a Villámlás országának vezetője, a Raikage híres volt arról, hogy nagy termete ellenére rendkívül gyors). A forróság qi-hez kapcsolódik, hogy az ember kontrollálja a tevékenységeit, például a kommunikációt (csak akkor beszél, ha értelme is van: Sasuke kimondottan hallgatag, Kakashi sem igazán beszédes), és egyben tartozhat hozzá az extraszensz érzékelés is (már a mitológiánál és az állatoknál is említettem a képességei közül a rinnegant). Egyben a forróság qi-hez kapcsolódik a mester szerep is, ami megint csak Kakashi és Sasuke esetén lényeges. Kakashi a teljes Narutoban a mester szerep felé halad, azt tanulja. Sasuke esetén először megjelenik a reinkarnációs ciklusból való kilépés, mint valamilyen szempontból a „csúcsra jutás”, majd felnőttként ő is elkezd megbirkózni a mester szerep nehézségeivel, mikor Borutot tanítja.

Víz

Tisztán víz típusú karakter nincs a főszereplő gárdában, de megjelenik Sakura és Itachi személyiségében. Mellékszereplők közül tisztán víz típusúnak tekinthetjük Zabuzát, Kisamét, jinchuurikik közül Utakatát, illetve még Suigetsuról tudunk meg többet.

A víz mindig az érzelmekhez kapcsolódik, így a víz típusú emberre is jellemző egyfajta érzelemvezéreltség, azonban nem olyan hevesek, mint a tűz típusúak. A víz típusú emberek nyugodtabbak, alkalmazkodóbbak, jellemző rájuk az állandó változás, előfordul, hogy szerepeket játszanak, ezt talán Zabuzánál lehet legerősebben érzékelni (szinte minden helyzetben megjátszotta magát, csak halála előtt tudott tényleg őszintén cselekedni), de megjelenik Kisaménél is, akinek háttértörténetét nagyon kevesen ismerték, sokan a motivációival sem voltak tisztában.

Haku és Zabuza halála

Gyakran gondoskodóak. Megállapítható, hogy Zabuza, ha nem is szívesen mutatta ki, mélyen törődött Hakuval, halála előtt kimondja, arra vágyik, hogy ugyanoda kerülhessen, mint ő. Korábban magához vette, felnevelte, és Naruto kijelenti, Haku úgy nézett Zabuzára, mintha az apja lenne, tehát megjelenik a gondoskodás gondolata. Kisame kapcsolatairól keveset tudunk, de láthatóan törődik a nála jóval fiatalabb Itachival. Mikor (már súlyos tüdőbetegen) a fiú kint áll az esőben, Kisame rászól, hogy jöjjön be, mert megfázik, korábban, még az első sorozatban, miután Itachi tsukuyomit használ, arra is figyelmezteti, ne alkalmazza túl sokszor, mert tönkreteszi vele a szemét. Utakata saját története főleg a Hotaruval való kapcsolatára helyezi a hangsúlyt. Suigetsu esetén alapvetően nem tűnne jogosnak a gondoskodás, hiszen ő alapvetően inkább gúnyolódik, gyakran pedig bajt kever a Hebi/Taka tagjaként is… ugyanakkor Sasukével szemben nem egyszer jóindulattal és segítő szándékkal cselekszik. Tanácsokat ad, gúnyolódása is gyakran a fiú érdekét szolgálja, és mikor úgy látja, Sasuke fejlődik, láthatóan büszke, és szívesen támogatja (mikor Itachi második búcsúja és az Edo Tensei feloldása után Sasuke többször kihangsúlyozza, hogy felnőtt döntéseket kell hoznia, Suigetsu gondolkodás nélkül rábízza a talált tekercset. Később, mikor csalódik, és a fiú úgy dönt, feléleszti Orochimarut, láthatóan dühös).

A vízhez a hideg qi-t szokták kapcsolni a kínai medicinában, ami kapcsolódhat az aktivitás megszűnéséhez, a teljes mozgásképtelenséghez (például ahhoz az öregkorhoz, mikor már nem tudod ellátni magadat, itt nekem azonnal Zabuza jut eszembe, akinek a haláljelenete is arról szólt, hogy fokozatosan elveszti a mozgásképességét, megsérülnek a karjai, teljesen összeesik, végül már ahhoz is Kakashi segítsége kellett, hogy Haku mellé tudja vonszolni magát). A hideg qi karakter stílusa lehet akár nagyon bántó is, itt pedig Suigetsu karakterét, és a gúnyolódását vehetjük elő ismét.

A kézformák itt is megjelennek… Kisamének is, ahhoz képest, hogy magas, izmos, meglepően szép, hosszúkás keze van, az ujjai is vékonyak. Ugyanez igaz Suigetsura. Kinézetükben máshol nem nagyon jelenik meg sem a víz elem, sem a csillagjegyek szimbolikája (ennek oka lehet, hogy a kirigakureiek nagyon gyakran eleve halra, vízre emlékeztető jellemzőket mutatnak… Kisame kék bőrű, kopoltyús, cápára hasonlít, Suigetsu fogai hegyesek, az alkata képlékeny, vízzé képes szétfolyni, de ha kell, akár egészen izmossá is tud alakulni).

Föld

Ismét nem könnyű ilyen típusú karaktereket gyűjteni a sorozatból. A főszereplők között nem nagyon akadnak, akik tisztán föld technikákat használnak. Sakura jellemében és technikái között is fontos szerepet kap a föld, sok szempontból Tsunadét is ide sorolhatjuk, de sokkal jellemzőbb, hogy keverten, például a fa elemben jelenik meg (Hashirama vagy Yamato esetén). Akiről viszont tudjuk, hogy tisztán föld elemű technikákat használ, az az egyik akatsukis, Deidara, akivel szemben Sasuke saját magát rázza meg, hogy a föld elemmel készített robbanóanyag ne legyen rá hatással.

Deidara az egyik agyagmadarán

Deidara alapvetően azt gondolhatnánk, nem illik a föld elemhez, de könnyű felismerni benne a jellemzőit. Irritálóan, és megváltoztathatatlanul makacs… az akatsukisok legtöbbje átmegy valamifajta jellemfejlődésen, Deidara az utolsó pillanatig a meggyőződéseinek rabja marad. Mikor Sasori felismeri saját szemléletének hibáit, a fiú továbbra is hajtogatja, hogy neki van igaza. Erős a szépérzéke, és nagy benne a bizonyítási vágy, megbízhatónak is mondhatjuk… a saját életét is képes lett volna feláldozni, hogy elvégezze a feladatát.

A föld elemhez tartozik a komolyság és a fegyelmezettség, és Deidara esetén el kell ismerni, hiába mosolygott sokat, sőt, Tobi gyakran fel is bosszantotta, alapvetően fontosnak és tiszteletreméltónak tartotta ezeket a tulajdonságokat. Mikor Tobi „senpai”-nak szólítja, és komikus megjegyzéseivel rendszeresen bosszantja, Deidara azt is megjegyzi, hogy akatsuki tagként, csendesebbnek, komolyabbnak, és „menőbbnek” kéne lennie. Ő maga nem habozik mély tiszteletet mutatni azok iránt, akikről úgy véli, megérdemlik: Sasori nevéhez hozzácsapja a „mester” jelzőt, ugyancsak tiszteli, és csodálja Itachit is, miután látja, hogy mire képes, így a föld elemet jellemző tisztelet is megjelenik a személyiségében.

A földhöz a nedvesség qi-t szokták kapcsolni a kínai medicinában, és az egyik fő tulajdonsága, hogy nagyon aktívan keresi a válaszokat, nagyon aktív minden cselekedetében, de ritkán ér célba: Itt ismét láthatjuk Deidara helyzetét: bizonygatja az igazát, harcba is megy érte, de a vágyott elismerést és győzelmet sosem tudja elérni.

Több elemű karakterek

A Naruto számtalan olyan karaktert mutat be, akik annak ellenére egyértelműen több eleműek, hogy ezek sosem olvadnak eggyé. Yamato esetén a víz és a föld faként jelenik meg, Haku esetén találkozunk a jéggel, Gaara esetén bár nem kekkei genkai, a föld és a levegő alkotja a homokot. Velük ellentétben ott van például Itachi, aki vegyesen használja a tüzet és a vizet, Sakura, aki esetén a föld és a víz úgy töltenek be egyformán fontos szerepet, hogy nem tekinthetők fának, vagy már említettem Sasukét, aki fiatalabb korában abszolút tűz preferenciájú, ez később tolódik a villámlás felé.

Itachi vizet használ

Ezek többnyire keverednek a személyiségben: Itachi esetén ugyan továbbra sem hagyhatjuk figyelmen kívül a levegőt, ami a csillagjegye miatt jelenik meg a személyiségében, a belső háborúit, dilemmáit remekül leírja a tűz és víz ellentéte. Kívülről általában nyugodt, könnyen alkalmazkodik a helyzetekhez, és remekül játszik szerepeket, de belül teljesen felőrli a kettősség. Sakura esetén a két női elem is remekül kombinálódik… képes ugyan gondoskodó, érzékeny és alkalmazkodó lenni, a fizikai ereje, a kitartása és makacssága már egyértelműen a föld elemhez köti. Csillagjegyéből adódóan (Kos) kap némi tüzet is, de ennek ellenére ez a két elem elég erősen kötődik a jelleméhez. Sasukéről már beszéltem, esetében a villámlás inkább a tűz traumák hatása alatt felfokozottá vált formája, Kakashi esetén pedig mindig megmarad a föld, ami mondhatni gátolja azt is, hogy a villámlás teljesen eluralkodjon a személyiségén.

Az, hogy az elemi archetípusok mellett akadnak ilyen többelemű karakterek is, leginkább a szereplők számából adódhat. Elemi archetípus viszonylag kevés van, ezért is szükség lehet az elemek kombinálódására a személyiségben: a kínai medicinában a qi-kről azt mondják, minden emberben jelen van mind a hat (szél, nedvesség, szárazság, hideg, meleg, forró), és általában 2-3 dominál és határozza meg a kinézetet és személyiséget.

Kevert elemek – Fa, jég, homok…

A Naruto világának elemei a kekkei genkai-ok is, amelyeknél az egyes elemek össze is kapcsolódnak egy újabbá.

Yamato fa technikát használ

A legfontosabb szerepet a történetben talán a víz és föld kombinációjaként leírt fa elem játssza a történetben, amit Yamato, Hashirama és Ashura alkalmaz (akiknél még megjelenik, többnyire utólag jutnak hozzá, ezeknél a mellkason meg is jelenik Hashirama arca, ilyen Madara és Danzou). A fát a földhöz hasonlóan jellemzi a szépség, az elegancia szeretete, kedvelik a békét, de a föld elemtől eltérően általában idealisták is. Itt elég, ha arra gondolunk, hogy két Ashura inkarnáció is rendelkezik a fa elemmel, de Yamatora is mondhatjuk, hogy a borzalmak ellenére, amiket megélt, rendkívül optimista, és nagyon bizakodó. Mivel a víz és a föld keverékeként jelenik meg, ezért itt is kap némi teret a gondoskodás… Sakura és Naruto először azért is kedvelik meg Yamatot, mert Kakashi viszonylagos flegmaságával ellentétben nyíltan és kimondva törődik velük. Míg első mesterük csak közvetetten adja tudtukra, hogy fontosak számára, Yamato azonnal kényelmes szállásra viszi őket, nagyokat eszik velük, dühös, ha bajba keverednek, folyamatosan vigyáz Narutora… vagyis tényleg, első pillanattól gondoskodóan viselkedik. A fához szokták kapcsolni a „rugalmas stabilitást”, hűséges, és képes kiállni az igaza mellett, de ha arról van szó, meggyőzhető, józan, és alkalmazkodó.

Noha nem kekkei genkai, szintén főbb szereplők között találkozunk Gaara homokjával, ami legerősebben a levegő és a föld egyvelegének tekinthető. Ez már két ellentétes elem, és visszaemlékezhetünk a Gaara totemállatok fejezetben, a tanuki kapcsán már kielemzett kettősségére… ez nem hasonlítható az Itachi féle kettősséghez, sokkal inkább egy fejlődési ívként írható le, a gyerekkori önző, szűklátókörű, keserű Gaara fejlődik egy megbízható, felelősségteljes, határozott, és nyitott felnőtté. Megfigyelhető, hogy kezdeti státuszában megjelennek a föld legrosszabb tulajdonságai: kétkedő, makacs, rugalmatlan, de bekapcsolódik a levegő legrosszabb tulajdonságai közül a felelősségvállalás problémája is. Ezzel szemben, mikor megtörténik a fejlődése, pont a levegő nyitottságát és érdeklődését kapja meg a föld stabilitásával, így a két elem, ami kezdetben negatívan hatott egymásra, végül pont kiegészítik egymást a jellemében.

Haku jégtükrei

Kevert elemek közül fontos lehet még megemlíteni a jeget, amit Haku történetében láthatunk. Esetében igaz volt a vízre jellemző mély érzelmek, a kissé melankolikus személyiségtípus, de ismét csatlakozott hozzá a második elem, vagy még inkább a közösen alkotott elem jellemzője: Haku hiába volt a víz elemre jellemzően érzelmes, Zabuza maga egyenesen „hadi gépezetnek” titulálta, olyan mértékig hűvössé és precízzé tudott válni. A precizitás nem csak a személyiségét, de még a technikáit is jellemzi, hiszen általánosságban, a jégen kívül tűkkel harcol. Haku karaktere sok szempontból tényleg olyan, mint a megfagyott víz: felvesz egy formát, kap egy stabilitást, harc közben sokkal inkább az erejére és intelligenciájára, nem az érzelmeire támaszkodik, de erősebb impulzusokra előtör belőle a víz érzelmessége.

Említésre méltó még a vihar „elem”, amit Daruitól, a későbbi ötödik Raikagétól látunk. Darui alapvetően még a karjára is rátetováltatja a „villámlás” és a „víz” szavakat. Ami esetén probléma, és a totemállatoknál is előkerült, hogy már nem sokat tudunk róla. Érezni a személyiségében a felfokozott tűz és a víz ellentétét, elég, ha megnézzük, hogy két leggyakrabban használt szava egy káromkodás („szar”) és a „bocsánat” szó. Néhol mély tisztelet, hűség, akár ragaszkodás is jellemzi, többször látjuk megértőnek, de harcban jellemzi a hevesség, néha ezen rajta is veszít (mint mikor, pontosan tudva, hogy ha kiejti a „szar” szót csapdába esik, nem tudta megállni, hogy visszaszóljon, és kimondta). A problémát azonban továbbra is az jelenti, hogy Darui múltjáról, hátteréről gyakorlatilag semmit nem tudunk.

Találkozunk még hasonló elemekkel, előkerül a gőz, a füst, a por, viszont látható módon már Darui-val is küzdenem kellett kicsit, mert ennyi rész, és ennyi idő sem elég ahhoz, hogy mindent tökéletesen bemutassanak. Így ezeket a további elemeket inkább nem elemezném, túl sok teóriát és személyes véleményt igényelnének, ez az írás pedig igyekszik a konkrétumokra fókuszálni. Legközelebb a virágok szimbolikájával jelentkezem.

Valentine Wiggin

Források és ajánlott irodalom:

Ennel a résznél sajnos nagyon sok forrásom egyetemi előadások kiadott anyaga volt, amikhez igazából puszta szerencse, hogy hozzájutottam, és gyakorlatilag lehetetlen hivatkozni, vagy ajánlani. Viszont nem adom fel, ha találok jó könyvet a kínai medicináról és a qi-kről, akkor mindenképp bővítem a listát. Addig is merem ajánlani Temesvári Gabriellától "Az öt elem tana" c. könyvet, ha valaki szeretné kicsit mélyebben beleásni magát ebbe a világba.

Frissítés: Sikerült találnom egy egészen jó összefoglalót, angol nyelven a kínai medicina Hat Qi-jéről. ITT megtaláljátok.