Naruto nagyelemzés - 2. rész: Totemállatok

A Naruto nagyelemzés első része kicsit általánosabb írás volt, ami összefoglalta a főbb mitológiai párhuzamokat, amelyek meghatározó szerepet játszottak a történet szempontjából. A második szakasz már a karakterekről szól, és ennek megfelelően sokkal hosszabb, mint az első - ezért úgy döntöttem, ezt szakaszokra bontom.

A Narutoban hamar feltűnik, ha a szereplőkről beszélünk, hogy nagyon szoros a kapcsolatuk az állatokkal. A legtöbb szereplő szinte már azonosítható is eggyel… ha az adott állat meghal, a szereplő vagy szintén bevégezte, vagy gyökeres változáson ment keresztül, ami alapjaiban rengette meg az identitását. Ha az állat megsérül, vagy furcsán viselkedik, többnyire gondok vannak a hozzá kapcsolt karakterrel is. Az állat reflektál a személyiségre, az életútra, a gondolkodásra, a kapcsolatra másokkal… szinte minden területen megjelenik a karaktereknél a totemállat szerepe. Ebben a fejezetben erről fogok írni.

Uzumaki Naruto – Róka: „Remélem, egy napon eljöhetek a benned rejlő gyűlöletért is.”

Naruto, mint a kilencfarkú jinchuurikije, a sorozat elejétől a rókával összekapcsolható. A dühös kereskedő rókamaszkot vág hozzá, amikor a boltja előtt nézelődik, ezt később fel is veszi, mikor meg akarja félemlíteni a gúnyolódó fiúkat az osztályából. Mizuki, az első epizódban azonosítja is a vele, „rókadémon”-ként szólítja meg, a falu ellenségeként hivatkozik rá Irukának. A kinézetében az arcán lévő bajusz jelzi a totemállattal való kapcsolatát, illetve, mivel esetében a testébe van zárva a démon, rengetegszer kommunikál vele, kezdetben ellenséges kapcsolatuk pedig először szövetséggé, majd barátsággá alakul.

A bebörtönzött Kurama Naruto elméjében

A nyugati szemléletet alapul véve, a róka nem tűnik találó totemállatnak Naruto számára. Nálunk a róka elterjedt jelképe a ravaszságnak, az óvatosságnak, ami nem éppen összeférhető Naruto vakmerő, szórakozott, és nem túl okos figurájával. Magának Kuramának, a testébe zárt rókadémonnak a személyiségében már megjelennek ezek az elemek, de alapvetően nem passzolna a karakterhez.

Ha azonban jobban utánanézünk, a keleti szemléletben a rókának megjelennek más jelentései. Szimbóluma a megvilágosodásnak, és az ellentétek egyesítésének. Naruto, már Indránál és Ashuránál említett módon, kezdettől elég erős kapcsolatot mutat a spiritualitással, az igazság vízesésénél hamar rádöbben, hogy nem elpusztítania kell a benne rejlő sötétséget, hanem elfogadni, és a részévé tenni… itt már megjelenik az ellentétek egyesítése is. Ugyanígy tisztelettel, és szeretettel fordul a démonokhoz… míg az emberek az ismeretlen, hatalmas energiákat látják bennük, és félnek tőlük, Naruto a személyüket, az egységük erejét ismeri fel. Könnyen elfogadja az olyan meglepetéseket is, mint mikor kiderül, hogy Ashura reinkarnációja… Nem hadakozik ellene, néhány résszel később már „kis rokonok közti viszályként” hivatkozik Sasukével való küzdelmére, sőt, a fia, Boruto már nagybátyjának is tekinti a férfit. Perzsiában ugyancsak az alvilággal, és a spiritualitással függ össze, szent állat, aki átsegíti a holtakat a túlvilágra.

Japánban a róka a rizsföldek védőjeként is megjelenik, ezáltal a jólét és bőség fenntartója, aki távol tartja a gonoszt… itt megemlíthető Naruto később beteljesülő álma, hogy Hokage legyen. A bőség fenntartása az uralkodó egyik szerepe is. Hasonló szerepe van például az apacsok kultúrájában, ahol ugyancsak az emberek segítője, ellopja számukra a tüzet.

A rókának fontos szerepe, hogy erős a kapcsolata az ősökkel is… Naruto a történet során kapcsolatba lép saját halott apjával és anyjával, tisztelettel viselkedik az Edo Tensei-jel feltámasztottakkal, köztük az őt Jiraiya tanítványaként megelőző Nagatoval, és akkor sem döbben meg igazán, mikor a halál küszöbén találkozik Hagoromoval. A rókákról azt mondják, tudja, hogy merülj le a tudattalanodba… Naruto számtalan jelenetet kapott, ami saját tudatalattijában játszódott, így azt hiszem, ezt nem kell nagyon magyarázni.

Naruto gyakori ábrázolása - az árnyék a kilencfarkú rókára utal

A róka, mint totemállat összekapcsolódik azzal, hogy maradjunk hűek önmagunkhoz, legyünk bátrak, és kövessük a saját utunkat. Naruto karakterének egyik legerősebb jellemzője, hogy mindig képes önmaga maradni, és ezt a jellemszilárdságot közvetíti a társai felé is. Egyik leggyakrabban ismételgetett mondata, hogy „Soha nem adja fel”, „soha nem vonja vissza a szavát” mert „ez az ő ninja útja”. A róka, mint totemállat előrejelzi, hogy a fiatalkori nehézségeken át kell küzdeni magunkat, és akkor eljöhet a pillanat, mikor hirtelen minden könnyen összeáll… itt elég arra gondolni, hogy a kisgyermek Naruto mennyire nehezen boldogult még az egyszerű technikákkal is, amelyeket csak hosszas gyakorlás után volt képes elsajátítani. Ehhez képest későbbi, nagykamasz énje már rövid idő alatt tesz nagy lépéseket, látványosan fejlődik.

A róka negatív aspektusa a magány, ezt azért kötik hozzá, mert az évnek majdnem felét egyedül tölti. Naruto karakteréhez erősen kapcsolható a magány gondolata… Sasuke is úgy írja le, mint akin látta, kétségbeesetten próbál kötelékeket kialakítani a körülötte élőkkel. Gaarával való barátsága pedig szinte teljesen abból indul ki, hogy mindketten ugyanazt a magányt élték meg fiatalon. Ugyanakkor a róka, mint totemállat hangsúlyozza, hogy meg lehet találni az egyensúlyt a magány és a társaság között, megtanulhatod jól kihasználni az egyedül töltött időt… Naruto a sorozatban már ritkán vonul el, olyankor többnyire gyászol, gyakorol vagy töpreng valamin, de sosem hagyja, hogy az adott érzés rátelepedjen az életére. Jiraiya elvesztésekor fordul elő először, hogy tényleg szétzuhan, és mélyen megrázza, ami történt, ekkor Iruka ébreszti rá, hogy nem ragadhat benne ebben az állapotban.

Naruto összefog Kuramával

A rókát úgy is leírják néha, mint a lélek helyreállítóját és gyógyítóját, és talán ez az, amiben a legjobban illik Narutohoz ez az állat. A fiút már a sorozat legelején, Haku és Zabuza történetekor úgy ismerjük meg, mint aki rengeteg bohóckodása, és komolytalansága ellenére rendkívül mély empátiával van megáldva… Sír Hakuért, üvöltve szidja Zabuzát, amiért nem volt képes megérteni, mennyire szerette őt. Később ugyanígy képes sírni Gaaráért is, átérezve a fájdalmát, és ezáltal példát mutatva neki, visszaterelve a fiút a helyes útra. Képes hatni a sors megszállottjává vált Nejire, aki lassan rádöbbenve az életszemlélete hibáira fantasztikus unokabátyja lesz Hinatának, képes hatni Obitora, mikor még a hozzá közel álló barát, Kakashi sem… a paletta széles. Talán a legerősebb, egész sorozaton végighaladó kérdés a Sasukével való kapcsolata, aki rendszeresen elutasítja a barátságát, végül azonban ugyancsak Naruto ébreszti rá saját hibáira, tereli vissza a helyes útra. Saját történetében már úgy is hivatkozik a fiúra, mint „akivel megoszthatja a fájdalmát, és aki megosztja vele a sajátját” vagyis itt is érvényesül Naruto érzelmi gyógyító szerepe.

A róka negatív jelentése még a félelem, hogy nem olyannak látnak, amilyenek vagyunk, hogy nem ismernek el… Narutonál az elismerés iránti vágy is nagyon erős volt. Először társai, tanárai felől, majd több ország vezetői részéről szerezte meg fokozatosan az elismerést, de ennek ellenére Sasuke elismeréséért képes volt tovább küzdeni. Konohamarunak tesz megjegyzést arról is, megérti, milyen érzés, ha az emberek nem látják, milyen valójában… ekkor még közel van az incidens Mizukival, aki azonosította őt a rókadémonnal, és később, tizenhat éves korában is gyakran beszél arról, milyen volt, mikor a falu félt tőle, és „úgy kezelte, mint egy leprást”. Szintén előkerül a „sehová nem tartozás” érzete, erre Narutonál rájátszhat az árvaság… gyerekként, mikor arról beszél, nem tudja, kik a szülei, és miért tűntek el az életéből, nagyon erőssé válik ez a motívum.

Uchiha Sasuke – Kígyó és héja: „Most már csak az a kérdés, kígyó akarsz-e maradni, vagy átváltozol héjává?”

Sasuke a kígyókkal

Sasuke először a Shippuudenben kap totemállatot, ekkor elkezdik összekapcsolni a kígyóval. Rendszeresen megidéz kígyókat, sőt, láthatjuk több helyzetben, hogy a kígyók megjelenése a történet más pontján Sasuke aktuális állapotára is reflektál. Az első totemállata Itachi haláláig marad meg, ekkor egy beszélgetés során Tobival olyan sokkot él át, hogy az a személyiségére, és az útjának irányára is hatással lesz, ezáltal pedig váltja a totemállatot, és az alakja a héjával kapcsolódik össze. Ezt a második totemállatot is többször megidézi a történet során, később, felnőttként rendszeresen héjával küldi a leveleket, mikor az őrület szélére sodródik, Narutoék megjegyzik, hogy a falu körül látott héják is mintha megkergültek volna, tehát folyamatos a kapcsolata az állattal.

Az első totemállata, a kígyó európai kultúrában általában negatív jelkép, először a bibliai bűnbeesés juthat róla eszünkbe. Sasuke esetén már ez a párhuzam nagyon erősen jelen van; a történet során folyamatosan bukik el, mindenfajta kísértéssel szemben. Azonnal, gondolkodás nélkül kap a felajánlott hatalom után, annak ellenére, hogy többen, többször, jó szándékkal figyelmeztetik, vigyázzon, be fogják csapni, meg fogja bánni a döntéseit. Ugyanakkor fontos megemlíteni, különösen, mert osztozik ezen a totemállaton Orochimaruval, hogy Sasuke általában a kísértett személy a történet során, és nem igazán a kísértő. Ő maga a sorozat során nem hiteget embereket, nem ígér hatalmat, még több tudást sem… mikor csapatát gyűjti, egyszerűen vállat von, ha valaki nem akar csatlakozni. Az egyetlen, akinek Sasuke követése tényleges nyereséget jelent, az Juugo, ő azonban a későbbiekben teljesen rá van utalva, vagyis választása tulajdonképpen nem volt, nem lehet azt mondani, hogy egy kísértésnek nem tudott ellenállni.

Sasukén megjelenik az átokbillog, miután Orochimaru
megharapja

Negatív aspektusa még a kígyónak, hogy sok vallásban és mitológiában a sötétség állata, alattomos, csúszómászó.  Nem válogat a módszerekben, nem feltétlenül egyenes. Sasukére ez utóbbi megint nem igaz, erre még kitérek majd a horoszkópjánál is, az viszont tény, hogy ha kitűzött egy célt, akkor képes megvetendő lépésekre is érte. Itachival nem tud szembeszállni a konohaiak tanításait követve, ezért képes Orochimaru felé fordulni, annak ellenére, hogy tisztában van vele, mikre képes, sőt, első találkozásukkor halálosan rettegett tőle. Ez a tulajdonsága akkor is megmarad, mikor legnagyobb traumája, az Uchiha mészárlás nem zajlik le, és pusztán a megfeleléskényszer irányítja. (ezt az alternatív univerzumbeli történetet a fináléban, nagyjából húsz részben kísérhetjük végig) Itt először Shisuit keresi meg tanításért és támogatásért, később, mikor tudatosul benne, hogy ez nem elég, először Danzou, majd Orochimaru felé fordul.  A kígyóhoz kapcsolódik a bosszúvágy, az irigység is, ezt nem nagyon kell magyarázni, Sasuke sokáig megszállottan hajszolja a bosszút, miközben folyamatosan jellemzi a mások (általában Itachi és Naruto) felé irányuló irigység. 

A kígyó azonban hordoz számtalan pozitív jelentést. Már népmesékben is látható, a titkok, kincsek, tudás őrzője… Sasuke a történet során tudatosan, és tudattalanul is folyamatosan válaszokat keres, ez különösen igaz az Itachi legyőzése előtti (kígyó) időszakra. Orochimaruhoz magához is új tudásért, új képességekért megy, és mindig bosszantja, ha valamit nem tanít meg neki (első megjelenésekor a shippuudenben szóra sem méltatja Sait, azonnal Orochimarut kérdezi, mikor folytatja az edzését.) Kicsit elrugaszkodottabban, ekkor még nem érti, miért kellett megélnie az Uchiha mészárlást, miért kellett szembenéznie egy ekkora tragédiával, ambivalens érzéseket táplál a bátyja iránt (láthatóan nem szűnt meg a szeretete sem, de párosul gyűlölettel, dühvel, bosszúvággyal), a harcukat is kérdésekkel indítja. Ugyanakkor ismételten fennáll a helyzet, ami a kísértés témakörének esetében: megjelenik a jelentés, de Sasuke inkább a válaszok, a titkok keresője, és nem az őrzője.

Itachi kiszedi Orochimarut Sasukéből

A kígyó harcias, és védelmi jelkép is, például Egyiptomban (a fáraók sisakján főleg a kobra szimbolizálta ezt) vagy Görögországban (itt az Athéné pajzsán lévő Gorgó-fejet, vagy az ifjúság védelmezőjét, Hekaté istennőt említhetjük), itt az egyént védelmezi a rossz szellemektől. Ez a sorozatban köthető ahhoz, hogy Sasuke tudtán kívül, tizenhat éves koráig (a kígyó szimbólum cserélődéséig) nagyfokú védelmet élvez, sok ember részéről. A harmadik Hokage a bátyja kérésére védelme alá helyezi, az ő halála után Itachi is visszatér a faluba, hogy jelezze, nem tűnt el, és ne bántsák az öccsét. Mikor árulóvá válik, Naruto sikerrel győzi meg Tsunadét, Kakashit, Jiraiyát, hogy szavazzanak neki bizalmat, ne kiáltsák ki szökött ninjának, ne adják fel a jó útra térésének lehetőségét. Abban a pillanatban, hogy a szimbólum cserélődik, Sasuke elveszíti a védelmet… Konohában Danzou lesz az úr, aki azonnal kiadja a parancsot az elfogására. Naruto sírva, térdelve könyöröghet, többé senkit nem hat meg, a Raikage megfontolás nélkül elutasítja kérését, hogy bocsásson meg Sasukének. Itachi meghalt, így az ő védelme is lehull, ilyen szempontból a szimbólum elvesztésével párhuzamosan a fiú sokkal kiszolgáltatottabbá vált.

Szintén Egyiptomban kapcsolják a kígyót Hórusz és Ré szeméhez, ez lehet az indiai mitológiánál látottakhoz hasonló rájátszás a sharinganra.

A kígyó, mint totemállat bíztat arra, hogy ismerjük fel a képességeinket, ne féljünk kiaknázni őket. Ez nem szorul sok magyarázatra… Sasuke a tizenhárom éves énjéhez képest ugrásszerű fejlődésen ment keresztül képességei tekintetében tizenhat éves koráig, mikor először látjuk hozzá kapcsolva a kígyót. A kígyó jelképezi a változást, az újjászületést is, a már említett Ré szemmel együtt pedig a beavatást, egyfajta átmeneti állapotot is jelenthet. Mivel Sasuke végleges totemállatává a héja válik, így a kígyó esetében tekinthető egy átmeneti állomásnak, egy megtapasztalható szemléletmódnak, viselkedésformának, amin végül túl kell lépnie, amit pedig tökéletesen hangsúlyoz a szimbolika.

Az Itachival való harc után megtörténik a váltás, három részben végigkísérhetünk egy elég erős identitásvesztést, Sasuke önmagáról, és a világról alkotott képe teljesen megrendül, amikor tudatosul benne, hogy a bátyja parancsra, a békét, és az ő jólétét szem előtt tartva cselekedett. (Először tagad, pánikrohamot kap, elég intenzív érzelmeket él át ahhoz is, hogy felébredjen a mangekyou sharinganja) Ekkor a totem váltását ki is mondja (Csapatát Hebiről (kígyó) Takára (héja) nevezi át), következő harcában pedig kígyó helyett héját is idéz meg segítő állatként. Korábban, az Itachival való harca előtt erre a változásra történt utalás, ezt emeltem ki az idézetben: Tobi jegyzi meg, hogy az elkövetkezendő események mindenképp választóvonalat jelentenek majd.

Sasuke felébreszti a mangekyou sharinganját

A héjához kapcsolódó, talán elsőnek megemlítendő gondolat a tisztánlátás. Ez azonnal megjelenik a váltás után… Sasuke számára a kígyó időszakban ott volt a nagy kérdőjel, az Uchiha mészárlás, Itachi motivációi, amik mind jelentősen letisztulnak amikor Tobi elmondja, valójában mi állt az események hátterében. Érdemes megjegyezni, hogy míg kígyó időszakában szinte egyáltalán nem szkeptikus, a héja időszakban már képes bizonyos kétellyel kezelni az információkat, és ha első kézből tud meg valamit, első sorban azt fogadja el (Az Edo Tensei-jel újjáélesztett Itachinak megjegyzi, hogy „azért követte, hogy végre meggyőződjön Tobi és Danzou állításainak valóságalapjáról”, vagyis nem hitte el teljesen, amit mondtak). Ennek ellenére is manipulálható marad még, de már elkezd mögé látni az eseményeknek, ezzel pedig elindul a héja szimbolikája felé. Később, saját történetében már szinte egyáltalán nem lehet átverni… mikor a hozzá csapódott két ninja kilétére fény derül, igazán meg sem lepődik, még azt is megjegyzi, sejti egy ideje, kicsodák is a társai.

A héja látása összekapcsolódik az intuícióval, a különböző létsíkokkal; Sasuke, miután megkapja Hagoromo erejének felét, át is lát más létsíkokra, a rinnegannal látja Madara technikáját, mikor Naruto épphogy megérzi, Kaguya dimenzióiban pedig először eltéved ugyan, később viszont megtalálja a módját, hogy eligazodjon, vagyis a héja, mint totemállat a képességeire is utalhat.

Ehhez a madárhoz kapcsolódik a jó problémamegoldás is, jelképezi, hogy fölül kell emelkedni az eseményeken, külső szemlélőként ránézni, és ilyen módon könnyebben meg lehet találni az ideális megoldást. Ezt a tulajdonságot főleg Sasuke stratégiai lépéseiben láthatjuk… Danzouval szemben folyamatosan úgy tűnik, hátrányból indul. A férfi megjegyzi, hogy a genjutsura való képessége elenyésző Itachi tsukuyomi-ja mellett, az Izanagival pedig minden támadásától meg is menekül. Csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy Sasuke kivárásra játszott, és a gyenge genjutsut képes volt pont úgy használni, hogy csapdába csalja Danzout. Később, a háború alatt is hasonló taktikákkal áll elő, és annak ellenére is képes összetetten átlátni a csatát, hogy gyakran nagyon erős érzelmi kapcsolat köti az ellenfélhez (például Danzoura haraggal és gyűlölettel támadt, hogy bosszút álljon a bátyjáért). A héjához általában kapcsolódik az intelligencia, ami Sasuke esetén az érzelemvezéreltség mellett is nagy hangsúlyt kap… már a sorozat elején kijelentik, hogy osztályelső volt, a ninja háború alatt pedig, mikor ő lát neki a stratégia kidolgozásának, egyedül Naruto méltatlankodik, hogy „Kakashinál és Sakuránál biztosan nem jobb a tervezésben”, az említettek egy rossz szót sem szólnak.

Sasuke a háttérben az idézett héjával

A héja egyik negatív aspektusa az arrogancia és a túlzott büszkeség. A héja magasan száll, sok pozitív tulajdonságot hordoz, és ezzel túlzottan is tisztában van. Sasuke már a sorozat kezdetétől bosszantóan arrogáns, már a mitológiánál említett módon harcaik előtt gúnyolja Narutot, becenévként a „vesztest” (usuratonkachi) és a „tökfejet” (dobe) aggatja rá. Gúnyos megjegyzéseket tesz Madara felé is, aki nála, adott időszakban nyilvánvalóan erősebb: „régi kacatnak” nevezi, akinek „a seggén kéne maradnia”. Még a Hokagékkel szemben sem mutat tiszteletet, Kakashira, aki mestere volt, tizenhat-tizenhét évesen már nem hajlandó jelzőket használni, noha társai mindig a neve után teszik a „sensei” megnevezést. Olyannyira büszke, hogy ha a klánjára rosszat mondanak, azt személyes sértésként éli meg. Az őrület szélére sodródva még Kakashi sharinganját is egyfajta sértésnek értelmezni az Uchihákkal szemben, többször megjegyzi azt is, hogy a falu nyilvánvalóan mindig azt akarta, hogy a családja megalázott, elpusztított helyzetbe kerüljön. A héja azonban tanító szerepű is… szimbolizálja ugyan az arroganciát és a büszkeséget, de az ilyen totemállatú emberek nagy leckéje, hogy szerénységet, alázatot tanuljanak. Sasukének ez valóban nagy lecke a történet során, de minden arra mutat, hogy megtanulja… a háború után, mikor kiengedik a börtönből, önként indul vezekelni, fiatalfelnőtt, és felnőtt korában csendes, nem hallani tőle gúnyos, arrogáns megjegyzéseket. Naruto ugyan nem veszíti el a „vesztes” becenevet, de új értelmet kap, Sasuke Borutonak magyarázza el, hogy az apját azért hívja így, „mert utál veszíteni”. Még saját régi viselkedésére is képes kritikusan reflektálni, a film főgonoszáról jegyzi meg viccelődve, hogy „fiatalkori önmagára emlékezteti.”

A héja, mint totemállat az erős képzelőerőt is jelképezi. Ennek vannak pozitív aspektusai, de egyben utal arra, hogy a héja totemállatú ember hajlamos elveszni a saját kis világában. Sasukére ez ismételten erősen igaz, a történet során többször tapasztalható, hogy egyenesen gyerekesen viselkedik. Itachit „tökéletesnek” nevezi közös harcuk után, példaképként, követendő ideálként utalva rá, a bátyja jegyzi meg, hogy nem tökéletes, rengeteg hibája van, és ne is tekintsen rá akként. Az alternatív idővonalon kétségbeesetten közli Narutoval, hogy neki nem szabadott volna fejlődnie, nem szabadott volna lehagynia őt… noha semmi joga nincs ahhoz, hogy bárkinek megmondja, mennyit gyakoroljon, merre fejlődjön, és értelemszerű, hogy a világ nem fog megállni attól, hogy ő úgy gondolja. Itachi is megjegyzi Narutonak, hogy az öccse „még mindig naiv gyerek”, vagyis külső szemlélő számára is elég látványos, Sasuke mennyi időt is tölt a valóságtól távol. Később, idősebb korára ez a tulajdonság is pozitívabb irányba viszi… mikor tizennyolc-tizenkilenc éves korában az egyik társa, Chino kiabálva közli, hogy a világ, amit Naruto elképzelt, ahol az emberek megértik egymást nem létrehozható, Sasuke már ki tud állni egy látszólag irreális, de követendő idea mellett is, képessé válik rá, hogy higgyen egy szebb jövőben, és tegyen is érte.

A héja megjelenése Sasuke történetében

A héja, és hasonló alakú ragadozó madarak (például sas, vagy sólyom) gyakran a nemzet védelmezői, kitárt szárnyuk szimbolizálja a védelmet a nép felett. Ezt a szimbolikus jelentést Sasuke karaktere csak fiatalfelnőtt korában kezdte feltölteni, akkor viszont elég egyértelműen kimondják. Noha nem tér vissza Konohába, Naruto és Sakura beszélgetéseik során, levelekben is megállapítják, ha távol is van, a falut védi, és annak jólétéért harcol. Chinoval közli saját történetében, hogy az álma, hogy az árnyak közül vigyázzon a népére, és a fény felé vezesse a világot. Később Boruto Saradával közli, hogy Naruto szerint Sasuke a „másik Hokage”, mert míg Naruto belülről vigyáz a falura, Sasuke külső veszélyeket hárítja el. Erre a kapcsolatra remekül utalhat, hogy a héja egyben gyakori segítője az embereknek (például vadászok, solymászok gyakran használják), de ragadozóként az emberekkel való kapcsolata is kölcsönös tiszteletre, szövetségre épül.

Megjegyzendő még, hogy Naruto állata, a róka erősen összefüggött a transzcendenssel, túlvilággal, magasabb létsíkokkal, és Sasuke két állata is szimbolizálja az újjászületést, és különösen a héja a transzcendenst is, ez egy finomabb utalás lehet arra, hogy a két fiúnál milyen fontos szerepet kap a reinkarnáció.

Haruno Sakura – Katicabogár: „Ha egy lány igazán szerelmes lesz, az érzései nem változnak meg egykönnyen. Nem tudnak. Én már csak tudom…”

Sakura esetén a totemállat nem igazán hangsúlyos (legfeljebb az öltözködésében fontos szerepet játszó piros szín lenne említhető), én is az egyik, totemállatokra nagy hangsúlyt fektető endingben ismertem csak fel vele a kapcsolatát, és rákeresésig nem is mertem biztosra venni, ekkor viszont tapasztaltam, hogy valóban teljes mértékben igaz rá a katica szimbolikája.

Sakura a katica után néz az endingben

A katica első sorban a szerelemmel kapcsolódik össze (európai kultúrában úgy tartják, hogy a lány, akinek a kezére száll, megtalálja a szerelmet, aki abból az irányból jön majd, amerre a katica repül. Kínai kultúrában is nagyon hasonló a megjelenése, ott azt mondják, hogy a kézre szálló katica pöttyeinek száma megmutatja, hány hónap múlva találkozik az ember az igaz szerelemmel), és Sakura esetén ez nem igazán meglepő. Mikor tizenkét éves korában megismerjük, minden gondolata a szerelem körül forog, bemutatkozásakor Kakashi azt is megjegyzi, hogy „az ilyen korú lányokat általában jobban érdeklik a fiúk, mint a gyakorlás”. Flashback-ekből az is kiderül, hogy az ekkor még abszolút gyerekes szerelmet Sakura olyannyira komolyan vette, hogy Inoval kis híján ráment a barátságuk, kiegészült egy erős rivalizálással. Később, tizenhat éves korára megerősödik, és már sokkal kevésbé vezeti minden lépését a szerelem, racionálisabban dönt, sokkal érettebben ítéli meg a körülötte zajló eseményeket, de ekkor is erősen jelen van, sőt, Kakashi az utolsó epizódokban jegyzi meg, hogy „még mindig szereti Sasukét, de az érzései már egy egészen más szinten vannak”. Tizenkilenc évesen ebben a témában ad tanácsokat Narutonak és Hinatának, így látható, a szerelem gondolata gyakorlatilag végigkíséri az egész életét.

A katica segítő, hasznos állat, szerencsét, és boldogságot hoz, a népi gyógyászatban betöltött szerepe miatt a gyógyítással is gyakran kapcsolják össze (ennek vannak abszolút babonai alapjai, de sajnos a katicákat gyakran használták konkrétan gyógyszerként). A gyógyítás egyértelmű Sakura esetében, akit a sorozatban jó medikusként ismerünk meg, már a shippuuden elején képes bonyolult ellenmérgek kikeverésére, Kankuro életét megmenti, amikor a faluja orvosai semmit nem tudtak tenni érte, a ninja háború alatt az egyik vezető orvos, később elsajátítja a Tsunade által is használt „100 gyógyítás pecsétjét” (nyersfordításban legalábbis így hangzik), ami azonnal regenerálja minden sérülését. Felnőttként is orvos lesz, így a gyógyítás is végigkíséri az életét. A boldogságot alapvető fontosságúnak tartja; míg csapattársait, barátai legtöbbjét magasztos célok, nem feltétlenül pozitív, de nagy álmok vezérlik, Sakura megelégszik azzal, hogy biztonságban tudja azokat, akik fontosak számára, ne szoruljon rá senki támogatására, és amit csinál, abban a legjobbat nyújtsa. A katica, mint totemállat hangsúlyozza a gyermekekkel való kapcsolatot, az apró örömök értékelését… itt megemlíthető az is, hogy míg sem Naruto, sem Sasuke nem mondható épp mintaapának, próbálkoznak egyensúlyt teremteni az életükben, de valahogy mindig rossz helyre csúszik a család, Sakurának ilyen problémája nincs. Szoros a kapcsolata a lányával, lelkesen szurkol a chuunin vizsgáján… tökéletesen megfelel neki a hétköznapi boldogság. (Hangsúlyozza ezt az anyai szerepet az is, hogy a keresztény kultúrkörben a katicát Szűz Máriához kapcsolják.) A katica segítő szerepe megnyilvánul abban, hogy az első sorozat végén, mikor nem csatlakozik a Sasuke megmentésére küldött csapathoz, alapvetően azért indul Tsunadéhoz tanulni, és segítséget kérni, hogy egyenjogúvá váljon a csapattársaival, és legközelebb már mellettük álljon, és ne szoruljon védelemre, hanem ténylegesen segíthesse őket. A háborúban, Kaguya ellen ez a szerep nagyon látványossá válik… mikor legyőzik a nőt, a két fiú kapja meg a képességeket, hogy lepecsételjék, de Sakura az, aki beviszi az ütést, amely meggátolja Kaguyát a menekülésben, vagyis ténylegesen egy segítő szerepet kap.

A katicabogár Indiában Indra pásztora, esőt és napsütést hoz a földre, és segített a teheneinek visszaszerzésében. Mivel Sasuke a sorozatbeli Indra reinkarnációja, így erre a mítoszra is rájátszhattak az ő kapcsolatukkal.

Sasuke és Sakura a sorozat zárásában

A katica szimbolikájához kapcsolódik még a feltétlen bizalom, a támogatás, a hűség is, itt ismételten érdemes megemlíteni Sakura viszonyát két csapattársához. Sakura lassan döbben ugyan rá Naruto erejére, az első sorozat elején még többször piszkálja, panaszkodik, amiért egy csapatba kerültek, de később képes támogatni minden helyzetben… akár szavakkal bíztatja, hogy tegyen az álmáért, akár fizikailag nyújt segítséget, például, mikor a fiú haldoklott, Sakura minden orvosi képességét bevetette, hogy visszahozza. Sasukében sorozatosan csalódik, de nem habozik adni neki egy esélyt, mikor úgy tűnik, ismét jó útra lép, akkor sem, ha nyilvánvalóan tart az újabb csalódástól (a ninja háború végén, mikor a tízfarkú elleni harcra a fiú visszatér, Sai kéri számon Sakurán, hogy nem gyanakszik-e. A lány letagadja, hogy gyanakodna, és mosolyogva közli, hogy minden rendben, Sasuke visszatért, és velük van. Sai ekkor megállapítja, hogy Sakura talán nem hazudik, de a mosolya hamis.) Amikor az egész falu Sasuke ellen fordul, és Sakura is úgy érzi, reménytelen a visszatérése, úgy dönt, magára vállalja a feladatot, hogy megölje, azzal indokolva, hogy túlságosan szereti, nem bírja nézni, hogy hová süllyed, vagyis itt is előkerül a hűség motívuma. Végül pedig felnőttkorukban, mikor Sasuke tíz évre elmegy a faluból, gyakorlatilag nem ismeri a lányát, és Sakurát egyedül hagyja a feladattal, hogy felnevelje, a nő csak annyit mond a Saradának, hogy „tudja, hogy az érzéseik összekötik őket az apjával”, és egy pillanatra sem inog meg, még visszatérésekor sem kéri számon Sasukén a távol töltött éveket, ez is erősen bizonyítja a feltétlen bizalmat.

Jiraiya – Béka: „Hiszem, hogy eljön a nap, amikor mind igazán megértjük egymást.”

Jiraiyát az első sorozatban ismerjük meg, a totemállata pedig már ekkor látható. Békákat (gyakran varangyokat) idéz meg, az orrán látható szemölcs is utalhat erre, később képes bölcs formába kerülni, amikor a kinézete is erősen utalni kezd a totemállatára.

Jiraiya békának öltözik, mikor Nagatóékat edzi

A béka szimbolizálja az életörömöt és a humort. Jiraiya teljes személyiségében láthatjuk ezt… rengeteget viccelődik, sokat nevet, Narutoval is többek között azért találják meg a közös hangot, mert Jiraiya alapvetően bölcs, és felelősségteljes gondolkodása mellett is megőrizte a vidámságát, képes együtt bolondozni a tanítványával. A béka (mivel kétéltűként a víz és a szárazföld is otthona) szimbolizálja a vízhez kapcsolódó megtisztulást, első sorban érzelmi szempontból. Tanít arra, hogy megértéssel, és tiszta szívvel cselekedjünk, de tanuljunk meg a realitások talaján maradni. Itt érdemes lehet megemlíteni a többször párhuzamba állított Jiraiya-Orochimaru és Naruto-Sasuke kapcsolatokat. Míg Naruto a végsőkig harcol Sasukéért, Jiraiya saját barátjáért küzd, ameddig tud, majd mikor realizálja, hogy képtelen visszatéríteni a helyes útra, elengedi. Tényleg képes megszabadulni az érzelmi tehertől, amit Orochimaru bukása jelent, nem hibáztatja magát, nem hagyja, hogy megmérgezze a fájdalom, mikor szembefordul vele, határozottan, és tudatosan teszi, nem inog meg, mert egy régi barátról van szó. Ugyanígy, amikor szembekerül Pein-nel, hiába látja benne Nagatot, akit korábban tanított, hiába szomorítja el, amivé vált, ismételten képes elengedni az érzelmeket, és azt tenni, amit helyesnek vél, vagyis az állandó megtisztulás igénye a romboló érzésektől abszolút jellemző rá.

A béka átalakulása jelképezi azt is, hogy képesek legyünk folyamatosan változni, tanulni, mindig próbáljunk kiteljesedni. Jiraiya életútjában láthattuk, hogy már nagyon fiatal korától rendkívül kíváncsi, és kellően bajkeverő, a véletlen sodorja a Myouboku-hegyre is, ahol később a próféciát kapja (Annak a mestere lesz, aki megváltoztatja a világot), viszont onnantól kezdve folyamatosan a fejlődésre törekszik. Tanul, edz, utazik, ír (igaz, ez utóbbi csak kezdetben szolgálja ténylegesen az álmait… az első könyve még önéletrajzi ihletésű, az életfilozófiáját foglalja bele, később erősen témát vált), tanít, harcol, folyamatosan az események középpontjában marad. Még a Hokage címet is elutasítja, mikor felajánlják neki, helyette Naruto tanításába fog, vagyis nem ragad meg egy helyben, folyamatosan érdeklődik, és halad. A tanításhoz kapcsolódóan a béka szimbolizálhatja azt is, hogy másoknak segítsünk a fejlődésben, így a mesterszerephez nagyon jól kapcsolódik. A béka szimbolizálja a merészséget, hogy merjünk kockázatot vállalni, ez Jiraiyát egyértelműen jellemzi… ő maga ered Pein nyomába is, pedig láthatóan sejti, a harc az életébe kerül majd.

Jiraiya a békákkal, Nagato ellen

A békák kórusát kötik gyakran a csapatmunkához, a csapatszellemhez, a kommunikációhoz, azt is jelképezi, hogy saját magunkat a nagy egész egy részeként tudjuk kezelni. Jiraiya ezt közvetíti Nagatoék felé, de saját csapatával is fiatalon szoros a kapcsolata, nem véletlen, hogy „legendás sannin”-ként, hárman együtt váltak híressé. Már említettem, hogy a szemlélete alapján valószínűleg a buddhizmusra, a keleti vallásokra hajazó vallásban hitt, ehhez is kapcsolódik, hogy a saját szerepét mindig egy folyamat részeként nézi. Többször hangsúlyozza, hogy neki a mester szerepét szánták, az ő feladata tanítani azt, aki elhozza a változást, ennek megfelelően sosem válik számára problémává, hogy a tanítványai túlnőhetnek rajta. Halála előtti utolsó gondolatainak egyike, hogy miután az ő története lezárult, a „következő kötet” Naruto története lesz. (Később ezt a gondolatot Nagato is visszahívja, mikor egy trilógiaként jellemzi hármuk életútjait.)

Mivel Jiraiya esetén gyakran a békákon belül is varangyokat látunk, ezért megemlíthető, hogy a keresztény szimbolikában negatív aspektusa, hogy a bűnök, azon belül is elsősorban a bujaság szimbóluma. Jiraiyát többször gúnyolják is azzal, mennyire perverz (amikor a próféciát kapja, a béka bölcs nem tartja vissza a megjegyzést, hogy „hatalmas ninja lesz belőled, annak ellenére, hogy milyen hihetetlenül perverz vagy”), Naruto is Ero-sennin-ként szólítja meg. (Szó szerinti fordításban ez „Perverz Remetét” jelentene, magyar szinkronban „Hegyi Kéjencnek” fordították.) Későbbi könyvei is erotikusak, tehát ilyen szempontból a varangy ezen jelentése nagyon erősen jelen van a karakterében.

Orochimaru – Kígyó: „A kígyó, amely a földön csúszik, csak álmodozhat a repülésről!”

A mester trió második tagja, Orochimaru ismét nagyon egyértelműen kapcsolódik totemállatához. Nem csak kígyókat idéz meg már az első sorozatban (és alakítja néha a saját testét is kígyóra emlékeztető módon, például bizonyos jelenetekben irreálisan hosszúra nyúlik a nyaka), de a kinézete is kezdettől kígyóra emlékeztet, a szeme sárga, a pupillája szűk és függőleges, a bőre abnormálisan sápadt. Később, mikor Sasukével szembekerül, megmutatja a „valódi alakját”, ami egy nagy, fehér kígyó.

Orochimaru általános megjelenése

Mivel Sasukénél már elég sokat kifejtettem a kígyó szimbolikából, így részben ezzel vonok párhuzamokat. Ha a kísértés, a bűnbeesés történet gondolata merül fel ismét, akkor látható, hogy Sasukével ellentétben, Orochimaru tényleg kísértő. Az első sorozatban először csak a bogarat ülteti el a fiú fülében, hogy mekkora hatalomhoz juttathatja, később ebből kiindulva képes meggyőzni, hogy vele tartson. Flashbackekben, fillersorozatokban láthatjuk, a legtöbb hívét hasonlóan állította maga mellé… kihasználta Kabuto megtörtségét, mikor elveszítette a fogadott anyját, Karin kétségbeesését, miután egész életében eszközként használták a képességei miatt, és mindegyiküknek kecsegtető, csábító lehetőségeket mutatott. Gyakorlatilag nem hazudik… Sasuke tökéletesen tisztában van azzal, hogy gazdatestnek szánják, de a felajánlott hatalom elég erősen csábítja, hogy ennek ellenére is bedőljön Orochimarunak. Támadásainak nehéz ellenállni, erős akarat, és szilárd értékrend kell, hogy valaki képes legyen megállni vele szemben.

Szintén említettem már Sasuke esetén a titkok, a tudás őrzését, és gyűjtését, ami Orochimarura ismét igaz. Szó szerint halmozza a tudást, a titkokat, életcéljának tekinti, hogy a világon mindent megtanuljon, és ezért képes bármilyen, erkölcsileg nyilvánvalóan helytelen eszközhöz is nyúlni. Később ezt a tudást több formában adja át… Sasukét képezi is, de például, mikor elkezdi kutatni az átokbillogot, Anko-nak megjegyzi, hogy „egy nap megosztja vele is ezt a hatalmat”. A feltámasztása is azért válik szükségessé, mert ő ismer olyan titkokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Halálisten által elnyelt egykori Hokagékat is visszahozza az életbe az Edo Tensei segítségével. Rejtekhelyei gyakran látogatott helyek szinte minden karakter előtörténetében: odatéved hozzá Yamato, Kakashi, felkeresik Naruto-ék, később, Sasukétól függetlenül Suigetsu és Juugo is meglátogatják a földalatti járatait, és szinte kivétel nélkül találnak valamit, információt, tárgyat, ami a későbbiekben meghatározóvá válik.

A kígyó szimbóluma a halhatatlanságnak, ezt Orochimaru esetén nem nagyon kell magyarázni, mert hamar nyilvánvalóvá teszik, retteg a haláltól. Elsajátítja a technikát, amivel folyamatosan testet cserélhet, állítása szerint azért, mert így végtelen ideje lehet tanulni… de flashback-ekből kiderül, hogy gyerekként is nagyon nehezen dolgozta fel a halál témáját, sosem tudta megemészteni, hogy a szüleit elvesztette, így alighanem ténylegesen fél is a haláltól, ezért vágyik ennyire az örök életre. Az általa gyerekként látott kígyóbőr már előrevetítette későbbi döntését, ami gyakorlatilag parazitává tette, ezt a kígyóbőrt többször láthatjuk még a történetében, egyfajta kabalaként is megtartja. Kis kikacsintásként a következő fejezetre, az asztrológiára, Orochimaru csillagjegye Skorpió… a kígyó a sassal együtt ennek a jegynek a dualitását fejezi ki.

Orochimaru esetén, Sasukével ellentétben nem jelenik meg a kígyó védelmi jelképe, és változás, az átmenet is csak bizonyos szempontból igaz rá (történik ugyan szemléletváltás, de ez nem annyira drasztikus, mint Sasuke esetében, hiszen Orochimarunál a kígyó nem egy átmeneti állapot, hanem kezdettől a történet végéig a totemállata, még a Saradáról szóló mangakötetben is láthatjuk, ugyanaz maradt).

Orochimaru fehér kígyó alakja

A kígyó negatív aspektusai, a féltékenység, irigység esetében is megjelenik, itt például gondolhatunk a sharinganra… Itachi képességei nyilvánvalóan iriggyé tették, és mikor rájött, hogy a fiú túl erős ellenfél neki, tisztességtelen lépéssel az érzelmileg sokkal instabilabb testvérét vette célba. Mivel a védelem pozitív szimbóluma, ezzel párhuzamosan, negatív jelképként szimbolizálhatja a félelmet is, ezt már megemlítettem a halhatatlanság kapcsán. Pozitívum még, az említetteken kívül, hogy a kígyó sugallja, gyűjtsük magunkban az erőinket, és akkor tárjuk őket a világ elé, mikor szükség van rá (valószínűleg ez is a vedléssel függ össze). Ez Orochimaru karakterében megint megjelenik… különösen a történet vége felé, segítő lépéseit jellemzi, hogy mindig elő tudott húzni egy új gondolatot, egy új információt, amivel képes volt fordítani az események menetén, elsősorban akkor tárta fel a dolgokat, amikor érezte, hogy szükség van rá, ellentétben a tanítványával, aki gyakran az összes képességét idő előtt megmutatta.

Tsunade – Csiga: „Az embert azok az emlékek teszik erőssé, amiket nem akar elfelejteni.”

Tsunade a harmadik tagja a legendás sannin-nak, és társaihoz hasonlóan nagyon hamar megjelenik a totemállata. Már az első sorozatban többször megidézi Katsuyu-t, kinézetében azonban nem nagyon utalnak a totemállatra. A beszélőnevéről majd az erről szóló fejezetben beszélek, így mitológiai párhuzamait egyelőre nem fejtem ki.

Katsuyu (az idézett csiga) megmenti Tsunadét

A csiga alapvetően szimbóluma a nőiességnek (kinyújtott, és visszahúzott szarvait a holdsarló változásával állították párhuzamba, itt is megjelenik a hold, mint a női minőség gyakori szimbóluma), így Tsunade esetén elég nyilvánvaló a szerepe. Az ötödik Hokage erős, határozott, uralkodói szerepbe is kerülő női karakter, de végig nő marad, gyógyítóként, Hokageként kissé anyaian hozza a döntéseit, Narutohoz, az öccséhez is gondoskodóan viszonyul, többször jelzik, hogy fontos számára a szépség, mikor kómából ébred először arra gyűjt energiát, hogy ismét fiatalnak mutatkozhasson.

A keresztény hagyományban úgy gondolták, a csiga sárból és iszapból születik, ezekből táplálkozik, ezáltal a „jóra való restség” jelképévé vált. Ennek is megtaláljuk a párhuzamát a történetben: Tsunade az eredeti sorozatban erősen vonakodik elfogadni a Hokage szerepet, a felelősséget, Naruto álmait is szét akarja zúzni, igaz, a saját védelmében… vonakodik lépni, akkor is, ha tudja, mi a helyes döntés, mert fél a bukástól, és attól, hogy valakinek fájdalmat okozhat. Később ezen túljut, a Shippuuden idejében már felelősségteljes vezető, folyamatosan hozza a döntéseket, nem jellemzi az a fajta habozás, ami kezdetben.

A csiga a finom érzésvilágot, az elmélyültséget, az érzékenységet is szimbolizálhatja, és Tsunadéra ez sok szempontból annak ellenére is igaz, hogy rendkívüli a fizikai ereje, és a sérüléseit pillanatok alatt képes gyógyítani. A bukása, hogy megmentse először az öccsét, majd Dant, a szerelmét, olyannyira összetöri, hogy hemofóbiája lesz, ami visszaveti a medikusi munkájában is. Gyerekként láthatóan sértődékeny, felül minden csúfolódásnak, később legtöbb társánál jóval mélyebben érintik a veszteségek, sérülések, halálok, pont ez viszi arra, hogy rávegye a ninjákat, minden csapatban legyen orvos. Ilyen szempontból az, hogy érzékeny, pont, hogy segíti a döntések meghozatalában.

A csiga jelképezheti a lassúságot is, ez összefügghet a korábbi bekezdésben említett restséggel, de konkrétan nem jelenik meg Tsunade lépéseiben, nem látjuk, hogy igazán lényeges lenne életútjában a lassúság, így ez a modernebb korban megjelenő eleme a szimbolikának nem kap nagy szerepet.

Mesterek totemállatai – Az idézőjelenet, és jelentősége: „Ha ez a te utad, nekem mesteredként semmi okom szégyenkezni. Végül is a tanítvány a mestertől örökli a ninja útját…”

Az idézőjelenet

Gondolom a totemállatok fejezet kezdete óta jár az olvasók fejében, hogy „Miért nem említi meg Narutonál a békákat, Sakuránál a csigát?”. Szerintem ezek nem totemállatai ennek a két karakternek. Naruto ugyan tanul békáktól, kapcsolatba is kerül velük, de sosem azonosítják velük, a kinézete, a jelleme, a kapcsolatai, mind a rókához kötődnek. Sakura esetén is, a csiga szimbolikája nem igazán igaz rá, ellentétben Sasukével, aki egy átmeneti időszakra tökéletesen összekapcsolódik a kígyókkal.

Ugyanakkor a ninja háború alatt, amikor a hetes csapat gyakorlatilag az új legendás sanninná avanzsál, van egy idézőjelenet, amikor mindhárman megidézik a mesterek totemállatát, vagyis Sakura csigát, Naruto békát, Sasuke pedig kígyót. Én ezt a jelenetet tartom egyfajta tisztelgésnek és elismerésnek a mesterek felé: jelképezheti, hogy hiába van egy saját jelleme mindhárom karakternek, a tanítások, mindaz, amit a mesterektől kaptak, már bennük él, és tovább viszik. Naruto esetén erre már többször volt utalás, kijelentette Nagato is, Sakura esetén azonban, annak ellenére, hogy Tsunadéval szoros a mester-tanítvány kapcsolatuk, először hangzott el ilyen kijelentés, Shizune, és maga Tsunade is kimondja, a lány eljutott oda, hogy túlszárnyalta a mesterét, és továbbviszi az örökségét. Sasuke esetében Orochimaruval sokáig nem is beszélhettünk kimondott mester-tanítvány kapcsolatról, mindketten állították, hogy csak ki akarják használni a másikat, ez azonban az idéző jelenetre jelentősen megváltozik… Orochimaru kimondja, korábban mindent maga akart elérni, azonban rádöbbent, hogy tudni akarja, a fiú meddig jut, mit érhet el, mivé nőhet fel, vagyis megjelent a mester szemlélet, már ő is várja, hogy a tanítványa túlszárnyalja. Azáltal pedig, hogy megidézhetne héját, ilyen módon önmagát is kifejezhetné, de mégis a kígyót választja, tulajdonképpen Sasuke is elfogadja mestereként, és elismeri a szerepét az útjában.

Uchiha Itachi – Varjú: „Az élet születés… az élet halál…”

Itachi állata az, ami talán legnyilvánvalóbb. Az első megjelenésekor azonnal feltűnik… a Kakashin alkalmazott Tsukuyomiban csapatosan repkednek a varjak. Később is, minden feltűnésekor valamilyen formában megláthatjuk a varjút… genjutsuban, fizikailag, álomban, ha Itachi, akkor varjú. 

Az európai kultúrában ez a madár sem a legkedveltebb, tekintve, hogy az egyik legismertebb halálmadár. Képeken is gyakran láthatjuk, csataterek, kivégzések megjelenítésekor nagyon gyakran tűnnek fel a varjak. Itachi esetén a halálmadár szerepe nagyon erős, a karaktert ugyanis gyerekkorától kezdve végigkíséri a halál motívuma. Négy évesen már szerepet kap egy háborúban, először csak látja a halált, a mészárlást, de mikor egy ellenséges katona rátámad, akaratlanul, önvédelemből ölni is kényszerül. Később, az akaratlan gyilkosságot még idegenek felé irányuló, de akaratlagos, tervezett gyilkosság váltja, főleg az ANBU-s küldetések során, majd még tovább megy, az Uchiha mészárlás már közeli ismerősök, rokonok, sőt szülők megöléséig viszi. A folyamat ott tetőzik be, mikor húsz-huszonegy éves kora körül tüdőbeteg lesz, és saját lassú haldoklását kell megélnie. Később, az Edo Tensei során ő az egyik kulcskarakter a visszatértek között, ez is bekapcsolódhat a halál motívumai közé esetében. Többször hangsúlyozza a történet során, hogy az életet a halál irányából kell értékelni, mert mindenki akkor érti meg, mennyit ért, amikor már az élete végére ért, és visszatekintve elszámol a tetteivel, saját történetében gyakran kezdi gondolatmenetét az idézett két szókapcsolattal „az élet születés, az élet halál”, és nagyjából négy évesen már állandó dilemmája az élet és halál kérdése. (Ezzel először Orochimaruhoz fordul, aki azt válaszolja neki, hogy az élet csak akkor ér bármit, ha örök. Ironikus kissé, hogy Itachi később egész életfilozófiáját, taktikai lépéseit, manipulatív döntéseit arra a tényre alapozza, hogy az élet véges, vagyis Orochimaru szemlélete egy pillanatra sem épül be az övébe)

A kisgyermek Itachi a varjakkal a folyóparton

A varjú első megjelenése meglehetősen zavaros, szürreális jelenet, tekinthető álomnak is (de nem látjuk, hogy felébredne belőle, ezért is bizonytalan), itt lezuhan egy sziklafalról, nem tudja megállítani a zuhanást (a földet érést nem látjuk, de sértetlen marad a zuhanás végén), és egy folyó partján egy varjú várja. Ennek is felteszi a kérdést, hogy van-e értelme az életnek, mire varjak veszik körbe, majd egy a karjára száll, és innentől kezd el nagyon szorosan hozzá kapcsolódni ez a madár. Szimbolikusan a zuhanást szokták a bizonytalansághoz kapcsolni, és az adott szituációban ez nagyon is stimmel, de a sorozat szemléletével kiegészítve a sorsszerűséghez is kapcsolódhat, Itachi mindkét idővonalon belesodródik az áldozat, a mártír szerepbe (az alternatív idővonalon ugyan nem végleges a halála, de Naruto és Sasuke első harcában közéjük ugrik), vagyis ezt az elkerülhetetlen szerepkört is szimbolizálhatja a megállíthatatlan zuhanás, aminek a végén varjú (halálszimbólum) várja. Ebben a jelenetben még erős szimbólum a folyó, ezt már megemlítettem a reinkarnáció kérdésénél. Itachi szemlélete sok szempontból mutat párhuzamokat a buddhizmussal, szintén a reinkarnációnál említettem, hogy az Edo Tensei során ő az egyik, aki utalást mond a lélek felosztására. Vagyis a folyó megjelenése ebben a jelenetben lehet egyrészt egy újabb kapcsolat a halál gondolatával, másrészt viszont jelezheti az ilyen irányú gondolkodásmódját is.

Itachi az Uchiha mészárlás alatt

Azon túl azonban, hogy a varjúhoz nagyon erősen kapcsolódik a halál, ugyanilyen erősen a születés és teremtés is, összefügg azzal, hogy sokszor rombolni kell azért, hogy teremteni lehessen. (Itt ha csak az Uchiha mészárlásra gondolunk, bőven elég: Itachi egy borzalmas pusztítást hajt végre, de a cél alapvetően nem maga a gyilkosság, hanem a béke fenntartása, a háború megelőzése, Sasukén keresztül a családnak is egy új esély biztosítása.) A kozmikus törvénnyel, és a karmával is összefügg, ezáltal szimbolizálja, hogy adott esetben egy magasabb célnak alá kell rendelni az egyéni életet és célokat, itt ismételten megjelenik, hogy Itachi általában a saját életén túl gondolkodott. Önmagáról teremtette meg, és tartotta fenn a körözött bűnöző képét, halála utánra is próbálta bebiztosítani (ha nem is járt sikerrel), hogy se Obito, se Danzou ne férjen hozzá Sasukéhez, az Edo Tensei feloldásakor is azt mondja, nem bánja, hogy ismét meg kell halnia, hiszen utolsó cselekedetével még tehetett valamit a falujáért, vagyis ismét nagyobb távlatokban gondolkodik. Azonban úgy is értelmezhetjük a szimbolika ezen elemét, hogy Itachi bár nagy távlatokban, a saját életén túl gondolkodott, arra képtelen volt, hogy rábízzon valamit az univerzumra, bízzon a sorsban; manipulációi többször azért siklottak félre, mert nehezére esett elengedni a dolgokat, és hinni abban, hogy minden okkal történt, és okkal is fog történni.

A varjú a kíváncsiság, az intelligencia madara is, ez a jelentése leginkább a madár általános viselkedése miatt alakult ki. Itachi esetén a kíváncsiság is nagyon erős, a szülőktől kevésbé, de a környezetétől folyamatosan kérdez. Mint már említettem, Orochimarut az életről kérdezi, a varjú maga is egy feltett kérdést követően száll a karjára, és válik a totemállatává, később Shisuit rendszeresen kérdezi a háborúról, zavarbaejtő stílusban kíváncsiskodik Kakashi sharinganjával kapcsolatban. Az intelligencia is jellemzi, már az előző pontban is említettem, hogy képes volt olyan hosszú távú tervek kidolgozására, amelyek megvalósítását ő maga már nem érhette meg, de több szempontból igyekezett biztosítani az események lejátszódását.

Itachi elégeti a varjúját, hogy a bele ültetett szem ne kerüljön
rossz kezekbe

Fekete színe, a halállal való kapcsolata miatt az ismeretlen, és az önreflexió szimbóluma. A varjú, mint totemállat jelképezi, hogy nézzünk magunkba, merjünk lemerülni a lelkünk olyan mélységeibe, ahol alighanem ott van a belső sötétség, nézzünk szembe azzal, tanuljuk meg elfogadni. Itt ismét be lehet hozni a japán mitológiánál említett Yata tükröt, de elég, ha azokat a szituációkat figyeljük meg, amikbe Itachi került. Jónéhány példát felsoroltam a bevezetőben, amikor békepárti szemlélet ide vagy oda, a karakter ölt, és ártott másoknak, fent kellett tartania a bűnöző látszatot évekig, tehát helyén van a gondolat, hogy szembe kellett néznie azzal, hogy a személyiségének van sötét oldala, és sokszor használnia is kell. Sasuke később ki is mondja, mennyire idealizálta a bátyját (A már említett „Te tökéletes voltál” kijelentés a Kabutoval való harcukban), ekkor Itachi gondolkodás nélkül kijelenti, hogy ne mondjon ilyet, és a harc során többször reflektál saját hibáira… összeköti saját szemléletmódját Kabutoéval, sőt, állítása szerint azért dönt a férfi számára fejlődési lehetőséget biztosító Izanami mellett, mert magára emlékezteti. Korábban Narutonak mondja el, hogy mindent maga próbált csinálni, de rájött, ezzel miért hibázott (az előző bekezdésekben már említettem, nem mert semmit rábízni a sorsra), tehát folyamatosan reflektál a saját cselekedeteire, és ez megint tökéletesen összecseng a varjú szimbolikájával.

A felfedezésen túl a varjúhoz kapcsolják a titoktartást is (ennek egyik fő alapja a görög mítosz, amikor Apollón a rossz hírt hozó fehér madarat feketévé változtatta… a varjú a görögök szerint ezután döntött úgy, hogy megtartja magának a titkait). Ezt ismételten köthetjük akár Itachi akatsukis idejéhez, akár a kettős ügynök korszakhoz… mindkét esetben remekül titkolta, kinek a pártján áll, mik a valódi céljai. A mészárlás során elég jól színészkedik, hogy átverje az öccsét, és meggyűlöltesse vele magát (igaz, az utolsó pillanatban megtörik, és elsírja magát), még azok is bedőlnek a játékának, akik korábban közel álltak hozzá (mikor szembekerül Kakashival, a férfi annak ellenére, hogy évekig partnerek voltak, egy pillanatra sem veszít a meggyőződésből, hogy Itachi ártó szándékkal érkezett, és tényleg áruló. Ez pedig nem Kakashit minősíti, a fiú tényleg mindent megtesz, hogy a látszat tökéletes maradjon).

Hatake Kakashi – Kutya: „Az életem árán is megvédelek titeket. Nem hagyom, hogy a barátaimnak baja essen.”

Kakashi esetén a kutya szimbólummal először az első sorozatban találkozunk, már ekkor is többször megidéz kutyákat (Pakkun nevű kutyáját látjuk a legtöbbször, ő számtalanszor segít a csapatoknak akár Kakashi távollétében is). Amikor sárfalat emel, a falon magán is kutyafejeket látunk, jellemében viszont (annak ellenére, hogy már a sorozat legelején hallunk tőle a kiemelthez hasonló idézeteket) elég későn tisztul le, miért fontos a kapcsolata a kutyákkal. Talán a fillersorozatában, és a Sharinganja megszerzéséről szóló, Obitoval kapcsolatos történetében válik igazán átláthatóvá.

Kakashi a kutyáival

A kutya az ember legjobb barátja, ahogy mondani szokták, éppen ezért a hűség, a védelem, a barátság szimbóluma. Kakashi már a sorozat elején rengetegszer hangsúlyozza a csapatmunka fontosságát, később, a visszaemlékezésekből kiderül, valóban több csapatot buktatott meg, mert azt látta, képtelenek együttműködni. Rendkívül fontos számára a hűség… kezdeti szabálykövető szemléletét Obito hatására olyanra cseréli, amelyben a barátok, a társak kerülnek előre… ezt a fajta hűséget mutatja később csapata felé, Yamato, Gai és a mentorált Itachi felé is. Mikor, önhibáján kívül úgy érzi, a fogadalmait elárulta, megsértette ezt a hűséget, mélyen érinti… Rin halála után láthatjuk, az éjszaka közepén felébred és hosszan mossa a kezét a bűntudattól (a kézmosás motívuma az irodalomban legtöbbször a bűntől való megszabadulásra való vágyat szimbolizálja), sokáig a chidorit sem képes alkalmazni, hiszen „hogy folyamodhatna olyan technikához, ami elvette Rin életét?”. Mikor Sasuke mestereként bukik el, hiszen a fiú rossz útra tér, Sakura mellett ő a másik, aki kijelenti, maga akarja megölni, mert mesterként neki kell vállalnia a felelősséget a történtekért. Sasukével való kapcsolatában tűnik fel legerősebben a kutya másik szimbolikája, a feltétel nélküli, elvakító szeretet. Maga is kijelenti, Sasuke nyilvánvaló gyengeségeit, és csúszását nem tudta felismerni, mert túlságosan szerette hozzá. Az egyik fillersorozatban, ami az első sorozatot meséli újra, elsősorban Sasuke szemszögéből, Kakashi és Jiraiya vitáját is láthatjuk, ahol Kakashi dühösen kéri számon Jiraiyán, hogy az érzelmileg, szemléletileg stabil Narutonak megtanította a rasengan technikát, magát azonban nem érzi hibásnak, noha a lelkileg sokkal instabilabb Sasukére bízott egy ugyancsak gyilkos módszert. Korábban, mikor lepecsételi az átokbillogot, hasonlóan irreális, személyes érzelmeken alapuló bizalommal vitatkozik Orochimaruval, aki figyelmezteti, hogyha Sasuke akaratán múlik, a pecsét meg fog törni… később bebizonyosodik, hogy a férfinek igaza volt, de Kakashi erre a tévedésére nem is tekint vissza. Az utolsó hasonló helyzet már akkor jelentkezik, mikor Tobi magyarázza el Itachi történetét a hetes csapat tagjainak… Narutot ugyan összetöri a hír, de nem vitatkozik, azonnal átlátja, Sasuke miért bosszúval fog reagálni, Kakashi azonban ismét hevesen felel, közölve, hogy erre a hírre a fiú egészen biztosan visszatérne Konohába, hogy valóra váltsa a bátyja álmait. Csak mindezek után szembesül végre saját hibáival, és fordul ellene.

Kakashi megtámadja Orochimarut, miután Sasukéről beszéltek

A védelem, ami elsősorban az egyiptomi és görög mitológiából eredően kapcsolódik a kutyákhoz, pedig folyamatosan kíséri a történetben. Szemléletváltása után (mikor tulajdonképpen elkezd hozzákapcsolódni a kutya), először Rint védi (ekkor még elbukik), később ugyanúgy baráti, kölcsönösen védelmező kapcsolatot alakít ki Yamatoval, akit folyamatosan támogat, míg be nem jut az ANBU-ba, és ki nem szabadul Danzou befolyása alól. Később Narutoékat is folyamatosan igyekszik megóvni minden helyzetben, végül a fináléban Obitoval egyszerre indul, hogy Kaguya támadása elé ugorva pajzsként védje meg Narutot és Sasukét. Később ő lesz a hatodik Hokage, így ő is bekapcsolódik azok sorába, akik a népet védelmezik.

Szintén fontos a kutya esetén a közösség jelképe (ez főként amerikai mondakörökben kap nagy hangsúlyt, de máshol, például a Tarotban is előkerül), Kakashi esetén itt ismét megjelenik a Hokage szerepe, de nagyon jól utalhat a fejlődésére, ahogy kisgyerekként a közösség tagja, majd egy tragédia (az apja halála) elszigeteli. Onnantól kezdve a saját története huszonéves kora közepéig tulajdonképpen arról szól, hogy lassan lépésenként visszavezetik a közösségbe. Először Obito tudatosítja benne a barát, a csapat értékét, majd Minato egy nagyobb csoporthoz köti, később pedig visszakapcsolódik a falu körforgásába, egészen addig míg annak a feje nem lesz, tehát a kutya szimbolika ismét érvényesül.

A kutyához gyakran bekötik a játékosságot, ami viszont csak nagyon felszínes szinten érvényesül Kakashi személyiségében. Alapvetően a jelleme komoly, tragikus, viszont tény, hogy ahol nem érzi a tétet, ott előtör belőle egyfajta játékosság. Főként fillerekben látható ez az oldala (szerintem mindenkinek elég, ha annyit mondok, Kakashi maszkja… nyilvánvalóan úgy döntött, hogy tanítványai próbálkozását, hogy megnézzék, mi van a maszkja mögött, egyfajta játéknak fogja fel), de a fő történetszálon is többször tesz humoros megjegyzéseket. Hangsúlyos marad azonban, hogy amint a helyzet komolyra fordul, Kakashi határozott, intelligens, harcos énje teljesen kiszorítja a játékosat.

A kutya még gyakran lelki támaszként is megjelenik, ez Kakashi esetén azonban nem teljesül. Próbál ugyan lelki támaszként szolgálni, szinte mindenkinek, de sosem tud igazán megnyugtató, igazán segítő figura lenni, Itachitól kezdve Narutoig senki nem osztja meg vele igazán mély érzéseit és aggodalmait, csak kisebb ügyekben mernek hozzá fordulni, legtöbbeknek ott van egy másik figura, aki hasonló szereppel bír. (Itachi esetén Shisui, Naruto esetén Jiraiya és Iruka, Sakura esetén Tsunade az, akihez lehet fordulni, a hetes csapatból csak Sasukének nincs hasonló figurája, ő viszont nyíltan elutasít minden hasonló segítséget.)

Gaara – Tanuki: „Ha osztozunk örömön és bánaton, többé nem lehetünk rossz emberek! Itt nincsenek ellenségek!”

Gaara a háború alatt, a háttérben Shukakuval

Gaara szintén a sorozat elejétől kezdve erősen kapcsolódik össze a totemállatával. Mint az egyfarkú jinchuurikije, esetében ez a tanuki-démonnal (hibásan a magyar szinkronban „mosómedveként” hivatkoznak rá. A tanuki valóban nagyon hasonlít a mosómedvére, de valójában a japán nyestkutyáról van szó, ami a népi közhiedelemben is fontos szerepet tölt be), Shukakuval kapcsolja össze. Gaara megjelenésében az állat legszembetűnőbb jegye a széles, fekete karikák a szeme körül (ezt ugyancsak a magyar fordítás hibájának köszönhetően könnyű a kialvatlanság jeleként értelmezni, de látható, hogy Gaarán már csecsemőkorban megjelennek a karikák születési jegyként, és idősebb korában sem tűnnek el, mikor az insomniája már megszűnik). Amíg Shukaku bele van zárva, Gaara részlegesen, vagy teljesen elő is tudja hívni, ekkor gyakorlatilag átalakul a tanuki démonná.

Alapvetően, a japán folklórban (mert ennek az állatnak főleg onnan tudtam keresni a szimbolikájára), a tanuki két teljesen különböző arcát mutatja. Egyik megjelenése megtévesztő, sokszor kegyetlen, átveri az embereket, más történetek viszont hálás, szerencsehozó, kedves lénynek tűntetik fel. És ez már hozzákapcsolja a tanukit Gaara alakjához, akit tizenkét és tizenhét éves korában szinte úgy láthatunk, mint két különböző embert. Az első szériában az egyik főbb antagonista, agresszív, kegyetlen, vérszomjas, azokkal is gondolkodás nélkül szembefordul, akik szeretik és jót akarnak neki, mint például a testvérei. A Shippuuden Gaarája azonban alázatos, intelligens, aki vállalja a felelősséget a saját tetteiért, mély hálával fordul Narutohoz, és alapvető kedvességgel, pozitív értékrenddel irányítja a faluját.

A Kamakura és Muromachi kor legendáit jellemezte leginkább, hogy a tanukit rossz fényben tüntették fel. Az egyik legismertebb ilyen történet a Kachi Kachi Yama, amelyben a csapdába esett tanuki megtámadja és megöli a jószívű asszonyt, aki megmenti. Gaara kiskamasz időszakában jellemzően képes csak azért ölni, mert állítása szerint ettől érzi magát élőnek, mikor pedig Kankuro vagy Temari próbálja megnyugtatni, dühösen fenyegeti meg őket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a legendában szereplő tanukival ellentétben, Gaara a nyíltan segítő szándékú embert nem támadja meg… a testvéreit fenyegeti, de sosem árt nekik fizikailag, mikor pedig Naruto barátként próbál segíteni neki, és sír érte visszakozik, és nem habozik változtatni a szemléletén. A belézárt démonnak magának a jelleme már bonyolultabb helyzet, a kisgyermek Gaara kommunikációját, barátságos közeledését elutasítja, álmatlansággal kínozza, és az őrületbe hajszolja, csak a ninja háború alatt ismeri fel, hogy nem szabadott volna így bánnia a fiúval.

A japán népi hagyományban a tanuki nagy szeme a jó döntések meghozatalában segít, ez Gaara változása után nagy hangsúlyt kap… vezetőként helyesen kell döntenie, nem csak saját, de népe érdekeit is szemléletbe véve. Fiatal kora miatt saját népe nem nézi le, a kage találkozón azonban, különösen a Tsuchikagétől több bíráló megjegyzést is kap, később azonban ott is bizonyítja, ő az egyetlen, aki képes igazán józan maradni… a háború kérdésében higgadtan teszi a javaslatokat, mikor pedig Sasuke rájuk támad, a többi kagéval ellentétben nem támad, hanem először meggyőzéssel próbálkozik. A háborúban ő a hadsereg egyik parancsnoka, többször látjuk taktikai döntési helyzetben, és minden esetben felnőtt módon, határozottan dönt.

Shukaku és Bunpuku

A tanukit gyakran ábrázolják bizonyos attribútumokkal, ezek között találjuk például az erényességet jelképező szakés üveget (személyes vélemény, hogy egyszerűen fel nem tudom fogni, hogy jön a szakéhoz az erényesség, de a japánoknál biztos volt a dologban logika), Gaarát a Shippuuden időszakában gyakran nevezik különböző helyzetekben erényesnek, tisztaszívűnek. (Ismét a kagetalálkozó az egyik legjobb példa, ahol a Mizukage jegyezte meg, hogy „micsoda tisztaszívű fiú”) Szintén attribútuma a bizalmat jelképező üres pénztárca, a bizalmat pedig az idézetben is látható módon folyamatosan igyekszik közvetíteni az emberek felé, hangsúlyozni, hogy fontos az együttműködés, a hit egymásban. Komikus módon az üres pénztárca jelképezi azt is, hogy a „tanuki sosem fizet”, ami, amennyiben a felelősségvállaláshoz kapcsoljuk, megint behozza Gaara tizenkét éves, felelősségvállalásra képtelen, Pán péterien kegyetlen figuráját. A nagy kerek bambuszkalap, ami általában a fejükön van, és a bozontos farok szerencseszimbólumok, a szerencsét viszont alapvetően nehéz Gaarához kapcsolni a nehéz gyerekkor, és a rengeteg küzdelem mellé, ami viszont elismerhető, hogy például a haláltól sok szempontból irreális védettséget élvez. A homokpajzs, az anyja védelme, később Narutoék küzdelme, és Chiyo áldozata, hogy visszahozzák a halálból, Shukaku pont időben történő „megvilágosodása”, ami után megmenti… Gaara történetében ilyen szempontból rengeteg a szerencsés „véletlen”, amelyek folyamatosan nyitva hagyják számára a lehetőségeket, hogy fejlődjön, haladjon előre. Ugyanakkor, személy szerint még mindig azt mondom, a tanuki ezen attribútuma az, ami legkevésbé passzol Gaara jellemére és történetére.

A tanukival kapcsolatos történetek másik leghíresebbje ugyan nem Gaarával, de magára Shukakuval, a tanuki démonnal összekapcsolódik… A Bunbuku Chagama című japán népmesében egy szegény öregember segít egy tanukin, aki hálából teáskannává változik, amit az ember eladhat. A sorozatban a Gaarát megelőző jinchuurikiről, Bunpukuről azt mondják, egyszer elzárta Shukakut egy teáskannába.

Hyuuga Neji – Galamb: „Amikor a rab madarak bölcsebbé válnak, megpróbálják a csőrükkel kinyitni a kalitkát. Nem adják fel, mert újra repülni akarnak”

Neji is azok közé tartozik, akik már az első sorozatban megkapják a maguk totemállatát. A galamb az egyik legösszetettebb jelkép, különösen a keresztény gondolatvilágban kap nagyon fontos szerepet (elég, ha a fehér változatra gondolunk, mint a béke és a szentlélek jelképére), és Neji sokat is teljesít ezek közül a szimbolikus jelentések közül. Neji homlokán a svasztikára (az animében egyszerű keresztet láthattunk, ennek valószínűleg az az oka, hogy főként az európai kultúrában a svasztika a második világháborúban szélsőségesen negatív jelentést kapott, azonban az eredeti mangában tényleg az van a homlokán) úgy hivatkoznak, mint a „rab madár jelképe”, így már itt is megjelenik a szimbólum. Később esetében láthatunk fehér és vadgalambot is jelképezve az ő sorsát, rendszeresen ellenőrzi látóterét is azzal, hogy a felette elrepülő madarakat számolja.

A fehér galamb egyik megjelenése Nejihez kapcsoltan

Talán a legegyértelműbb szimbólum a galambbal kapcsolatban a szabadság, ezt a legtöbb madárhoz hozzákapcsolják valamilyen formában, de Nejinél teljesedik ki leginkább a jelentése. A fiú egyik központi problémája a szabadság: a Hyuuga ház mellékházába tartozást borzalmasan éli meg, a homlokára tetovált jelkép miatt úgy érzi, megbélyegzik, kiközösítik, annak ellenére, hogy sokkal többet tesz le az asztalra, mint a főházba tartozó társai (kezdetben ezért is viselkedik Hinatával ellenségesen). Később az életcélja is az lesz, hogy ténylegesen szabaddá váljon, haláljelenetében ezért is kap nagyon fontos jelentést a galamb jelkép… mikor Neji meghal, látjuk, hogy egy vadgalamb felrepülne a csatatérről, de egy fadarab átszúrja, így képtelen elszállni, ez szimbolizálhatja, hogy Neji saját, személyes életében sosem érhette el az álmát. Ugyanakkor a következő jelenetben, Naruto segítségével az egész hadsereg rohamra indul, támadó alakzatuk kitárt szárnyú galambot formáz, jelképezve, hogy annak ellenére, hogy Neji maga nem érhette el ezt az álmot, a barátokban, családban tovább él, és ők lehetőséget kapnak a beteljesítésére.

Neji halála a mangában (a homlokán látható a svasztika)

Ha már galamb, akkor fontos megemlíteni a béke, a remény és a megbocsátás szerepét, azt, hogy a múltat tudni kell elengedni, és a jövőbe tekinteni. Neji esetén ezek nem globális formában jelennek meg, hanem teljes mértékben a saját egyéni problémáiban… meg kell békélnie az apja halálával, a családban elfoglalt helyzetével, az unokahúgával, meg kell bocsátania a nagybátyjának, és meg kell tanulnia hinni abban, hogy nincs mindig minden elrendelve, van remény, hogy kitörjön a helyzetéből, ha elég keményen küzd. Mivel a galamb a sors madara, Neji pedig a sors gondolatának megszállottja tizenhárom-tizennégy éves korában így ezt is tekinthetjük egyfajta utalásnak. Amikor a fiú Naruto támogatásával elindul a megbocsátás útján, és elkezd hinni abban, hogy van ereje megváltoztatni a sorsát, Neji kapcsolatai teljesen átalakulnak. Hinata, akivel addig szóba se szívesen állt, sőt, életveszélyes sérüléseket okozott neki a chuunin vizsga második fordulójának végén, tizenhat évesen „bátyus”-nak (nii-san) nevezi, később, a fiú halála után az ő áldozata, az ő bátorítása ébreszti rá, mekkora is valójában az ereje. Lee, aki egyoldalúan addig is lelkesen rivalizált vele, olyan szoros barátságot alakít ki vele, hogy a halálakor teljesen összetörik, jobban megsiratja, mint a szereplőgárda bármely más tagja. Ezek a kapcsolatok már átvezetnek a galamb következő jelentéséhez, ami pedig a szeretet.

A szeretet jelentése eszünkbe juthat akár annak kapcsán, hogy a szerelmespárokat is szokták gerlepárhoz hasonlítani, ugyanakkor a galamb nem feltétlenül a szerelmet, hanem a szeretet bármely fajtáját jelképezheti. Neji kezdetben ellenséges, hűvös karakter, de már ekkor kiderül, hogy mély érzésű, erősen kötődött az apjához, gyerekként kedvesen viselkedett az unokatestvérével is. Később ez a törődése visszatér, a ninja háborúban Hinata elé ugrik, hogy megvédje, felismeri azt is, hogy a lány szerelmes Narutoba… a halála előtt el is mondja a fiúnak, hogy „már nem csak a saját életéért felel”. A kapcsolatát valószínűleg a nagybátyjával is sikeresen rendezte, Hiashi a halálból visszahívott Hizashinak magyarázza, hogy a fia milyen elvekért küzd, ekkor tisztelettel, büszkén beszél Nejiről. Az alternatív idővonalon a fiú maga kerül szembe az Edo Tensei-jel feltámasztott apjával, és képes elérni, hogy a jutsu feloldódjon, bebizonyítja, hogy az értékrendje szilárd és egészséges, de a beszélgetés kihangsúlyozza az apjával való mély kapcsolatát is, vagyis Neji kezdetben amennyire elzárkózott a szoros kapcsolatok teremtésétől, a sorozat végére annyira értékeli őket. A már említett keresztény szimbolikában betöltött szerepe miatt (a Szentlelket szokták fehér galambként ábrázolni), magának az áldozatnak is szimbóluma, így ismét kapcsolódik ahhoz, hogy Hinata védelmében áldozza az életét.

Nara Shikamaru – Szarvas: „Mellette akarok lenni. Ezt gondoltam.”

Shikamaru totemállatával csak a Shippuudenben találkozunk, mikor Hidant szarvasokkal teli erdőbe csalja, de a neve is utal az állatára.

Shikamaru a szarvassal, miután legyőzte Hidant

A szarvas gyakran segítő állat. Japánban az istenek hátas állata, a sztyeppei népeknél (nem csak a magyaroknál!), totemős, irányító, támogató jelkép (ha saját mondakörünkre gondolunk, ott a csodaszarvas legenda), illetve akármelyik mondakört nézzük, szinte kivétel nélkül pozitív jelentésekkel rendelkezik. A segítő szerep a Narutoban nagyon erős Shikamaru karakterében: Már Kakashi mellett is a Hokage jobb keze, később, Naruto idejében is megmarad ez a szerepe. Segítője Kurenai-nak, miután terhesen magára marad, azt is megemlíti, a mestere rábízta a gyermeke tanítását is. A ninja háborúban a vezetést is képes átvenni, mikor az apja meghal, itt megnyilvánul a képessége az irányításra annak ellenére, hogy alapvetően nem ez a fő szerepköre.

Kínában a jólét, a hosszú élet szimbóluma, itt tekinthetjük Shikamaru már az első sorozatban kimondott álmait… kijelenti, hogy nincsenek komoly vágyai, csak normális, átlagos életet akar, két gyerekkel, a családjával eltöltve. Ilyen szempontból megjelenik gondolkodásában az egyszerű jólét, és a hosszú élet témája.

Az indián mondavilágban a szarvas szimbóluma az együttérzésnek, az elfogadásnak és az elengedésnek. Shikamaru esetén ezek szintén nagyon fontos gondolatok… az elfogadás egészen fiatalkorától megjelenik, amikor a sokak által gúnyolt, duci Chojit a fiú könnyedén barátjává fogadja, és később egész életében kitart mellette. Mikor Asuma meghal, Shikamarunak az is feladatává válik, hogy elengedje… a mesterük hozzá állt talán a legközelebb, sokáig fűti is a bosszúvágy, de később képessé válik megtalálni az egyensúlyt az emlékezés és az elengedés között. Mikor szembekerül Asumával a ninja háború alatt, Chojival ellentétben képes rá támadni, tudva, hogy a férfinek is rossz, hogy ilyen formában használják fel, korábban pedig Narutot támogatja, mikor a fiúnak szembe kell néznie saját mestere elvesztésével.

Shikamaru felnőttkorában, Naruto tanácsadójaként

A kelta hagyományban a szarvas a függetlenség, a büszkeség és a megtisztulás szimbóluma, ebből különösen az első, a függetlenség kapcsolódik erősen Shikamaru karakteréhez, aki mondhatjuk, hogy elsőként kezd el a szereplőgárdából töprengeni azon, hogy felnőtté kell válni, meg kell tanulni felelősséget vállalni a tetteinkért, le kell kapcsolódni a szülőkről és mesterekről. Később, saját történetében egyetlenként képes legyőzni Gengo technikáját, pont azzal, hogy határozott, felnőtt véleménye és világképe van. Itt a megtisztulás gondolata is megjelenik… Shikamaru képessé válik megbocsátani magának, korábban, nagy hibái után leginkább az apja előtt ő az egyetlen, aki nyíltan képes kisírni magát, és túllépni a bukásokon.

A kelta hagyományban külön jelentéseket kap a szarvasbika és a szarvastehén, és a szarvasbika a férfiasságot is szimbolizálja. Ez utalhat Shikamaru egyik negatív tulajdonságára, hogy különösen a sorozat elején erősen hímsoviniszta, idegesen kommentálja, hogy Tsunadéből nő létére hogy lehetett Hokage, megjegyzéseket tesz Ino-ra, Temarival való harca alatt is panaszkodik, amiért lánnyal kell küzdenie. Később karakterfejlődésének része az is, hogy megtanulja tisztelni a nőket… igazi barátokká válnak Ino-val, kivívja Tsunade tiszteletét, Temari pedig, az egyik legerősebb személyiségű női karakterként a felesége lesz.

Yamanaka Ino – Vaddisznó: „Mindegy, hogy képes vagyok rá, vagy sem. Megcsinálom.”

Ino esetén a vaddisznó nem igazán nyilvánvaló, egyszer sem idézi meg, vagy jelenik meg mellette ténylegesen. Utalhat rá maga a neve, vagy a Sakurától kapott gúnynév, az „Ino-malac”, illetve a totemállatokra nagy hangsúlyt fektető endingben is láthatjuk hozzá kapcsolva, az Ino-Shika-Cho trió megjelenítésénél kártyalapokon láthatjuk az állataikat, Ino lapján pedig vaddisznó van.

Ino közvetíti az üzeneteket a háború alatt

A vaddisznó Európában Artemisz istennő egyik állata, holdsarlóra emlékeztető agyarai a Holdat szimbolizálják, vagyis itt is megjelenik a kötődés a nőiességhez. Ezzel együtt, szintén görög hagyományban megtestesíti a harciasságot… ez utalhat Ino személyiségének két oldalára. Noha az egyik leglányosabb karakter, a többi női karakternél jelentősen többet foglalkozik a megjelenésével, a csapatában gondoskodó, néha kicsit anyáskodó is, erős a szépérzéke, és Sakurához hasonlóan elég sokat foglalkozik a fiúkkal (a végtelen tsukuyomi során látott álmában is azt látja, ahogy Sai és Sasuke veszekednek rajta). Viszont ha csatába kerül, igazán harciasan viselkedik, mindig határozott, ninjaként tehetséges, és később, a háborúban pótolhatatlan szerepet kap. A vaddisznó jelentése a japán hagyományban is hasonló, itt a bátorság, a hősiesség szimbóluma.

Megemlíthető, hogy a kínai horoszkópban is megjelenik vaddisznó jegy. A vaddisznó jegyhez a kedvességet, a toleranciát és az altruizmust szokták kapcsolni. Inora igaz, hogy alapvetően kedvességgel fordult az emberekhez: Ő a magas homloka miatt gúnyolt Sakurát vette a szárnyai alá, bíztatta, és hűséges barátja volt… még riválisokként is, ha a lány komoly bajba került, mint például a chuunin vizsgák alatt, azonnal segítségére volt. Mikor Sai Shikamaru történetében Gengo befolyása alá kerül, a lány az egyetlen, aki képes elérni hozzá, és meggyőzni, helytelen, amit csinál. A tolerancia nála alapvetően kevésbé nyilvánul meg (kezdetben problémát is jelent számára Chojival egy csapatban lenni), de hamar fejlődik… később már nem szól egy rossz szót sem a fiúra, elnézőbbé válik mások hibáival szemben is, nem dühöng, nem rója fel az illetőnek a helytelen döntéseket. Az önzetlensége, a támogatása csapattársai felé pedig megjelenik a ninja háborúban, megnyilvánulhat abban is, hogy Ino technikája az egyik legkockázatosabb… el is mondják, ha nincs ott a csapattárs, hogy vigyázzon a testére, életveszélybe is kerülhet. A vaddisznó szimbóluma lehet az életörömöknek is, itt megemlíthető, hogy Ino esetén ugyan nem látunk bele annyira a felnőtt életébe, az viszont valószínűsíthető, hogy számára is fontossá vált az anya szerep, a chuunin vizsgákon szurkolva Sakura mellett ül, korábban, tinédzserként is megsértődik azon, hogy a külön félrerakott, átsütött húsdarabot Choji elveszi előle… tehát számára is gyakran fontosak az apró örömök.

Jelképe a szellemi hatalomnak, ez utalhat Ino képességére, amivel képes a tudatát egy másik testbe helyezni. Bizonyos legendák szerint, ha a vaddisznó megmártózik a sárban, a földi, múlandó dolgok, a csábítás eléri, és nem engedi többet… ez kapcsolódhat ahhoz is, hogy, mint már említettem, Ino sokat ad a külsőségekre, sokkal többet, mint adott esetben megérné, kevésbé gondolkodik emelkedett dolgokról, magasztosabb célokról.

Akimichi Choji – Pillangó: „Kedvesebb szíved van, mint bárkinek, akit ismerek. Egy nap lesz, aki ezt meglátja benned, és ő válik majd a barátoddá.”

Choji esetén a pillangót az eredeti sorozat végén látjuk először, a flashbackjeiben, majd az egyik táptabletta hatására kék lepkeszárnyak nőnek a hátából is. A neve, az Ino-Shika-Cho trió másik két tagjához hasonlóan ugyancsak utal a totemállatra.

Choji szárnyai a Shippuudenben

A lepkék szimbólumai a léleknek, a finomságnak, a törékenységnek. Choji esetén ez majdhogynem paradoxonnak tűnik… gyerekként duci, később, felnőttként meglehetősen nagydarab, és rendkívüli a fizikai ereje, tehát mindennek mondható, csak finomnak és törékenynek nem. Ugyanakkor hamar kiderül, a látszat ellenére igenis sérülékeny, könnyen megbántható fiú, dühös lesz, ha megjegyzést tesznek a súlyára. Mikor a ninja háborúban szembe kerülnek Asumával, Choji képtelen rátámadni, el is sírja magát, korábban, gyerekként pedig az apja is nevezte gyávának, olyannyira félénk volt. Alapvetően kedves lélek, mindenkihez jóindulattal fordul, Shikamaruhoz és Inohoz pedig mély barátság fűzi.

A lepke is azon állatok közé tartozik, ami szimbolizálja a vidámságot, hogy ne vegyük túl komolyan magunkat. A harcjelenetek kivételével Choji rendszeresen viccelődik, a tízes csapatban tulajdonképpen ő a humorforrás, rengetegszer komikus helyzetekbe keveredik. Jelképezi azt is, hogy vállaljuk fel a változást, hiszen állandó és elkerülhetetlen (ezt a lepke bebábozódása is szimbolizálja)… Choji esetén ez lehet akár személyes (Shikamaru történetében látható, ő is sokat változott jounin koráig, a ninja háborúban is fejlődik és erősödik, de utalhat egyszerűen a képességeire is… bizonyos technikák használata miatt pillanatok alatt le tudott fogyni, így fizikailag is gyakran, és drasztikusan változott.

A pillangó jelképezi, hogy a bizonytalanságainkat átalakíthatjuk rugalmassággá, ezt Choji többször mutatja… Hiába fél, vagy ódzkodik valamilyen tettől, hiába nem bízik eleinte a képességeiben, később pont ezért tanulja meg helyén kezelni az erejét, bízni a társaiban, és ezért is nem látjuk sosem beképzeltnek.

Chojit gyakran nevezik gyávának, mert nem képes valakit megtámadni, vagy kiállni az igazáért, ez ugyancsak megjelenik a lepke szimbolikájában… a pillangók rengeteg rejtőszínt, vagy riasztószínt fejlesztettek ki, pont azért, mert harcolni nem tudnak, így Choji ódzkodását a konfliktusok felvállalásától is összekapcsolhatjuk a totemállatával.

Szülők totemállatai – „Szülőnek lenni annyit jelent, hogy örök bizalommal viseltetsz a gyermekeid iránt.”

Fanart a tízes csapat totemállatairól és szüleikről
(Forrás)

A tízes csapat triójának egyedi jellemzője a többiekkel szemben, hogy mindhárom gyerek szülei élnek, és beszélőneveikben ugyanúgy megtalálni a gyerekek totemállatait (Shikaku, Inoichi, Choza). A gyerekek néha azt is kihangsúlyozzák, a totemállatot gyakorlatilag örökölték (Shikamaru mondja ki, hogy az erdő, ahová a szarvasok közé vezette Hidant, a családjának erdeje). Vagyis itt a hetes csapatban kihangsúlyozott mester-tanítvány kapcsolat helyett a szülők szerepe jelenik meg: mennyit kapunk tőlük, mennyiben határoznak meg minket, mennyiben visszük tovább az ő feladataikat és álmaikat? A tízes csapat esetén tulajdonképpen teljes staféta-átadás történik, ezt néha a szülők halála zárja (Ino és Shikamaru a háború alatt el is veszítik az apjukat), néha viszont csak valamilyen formában bizonyítanak, és a szülő kimondva is elismeri, hogy a gyerek kezébe került a klán, a család sorsa (Choza például kijelenti, hogy Choji készen áll rá, hogy a klán következő feje legyen).

Inuzuka Kiba – Kutya: „Akamaru, jól harcoltál. Vissza tudtuk őket tartani, miattad. Még meg is sebesültek. Minden rendben lesz. Majd én vigyázok rád…”

Kiba már az első sorozatban összekapcsolódik a kutya totemállattal, kiskutyája, Akamaru mindenhová kíséri, neki magának a szemfogai kutyára emlékeztetően hegyesek, technikáit is leginkább kutyájával együttműködve alkalmazza. Többször hangsúlyozza, hogy remek a szaglása (nem meglepő módon a már említett kutyatotemes Kakashi is többször megemlíti, hogy átlagon felüli szaglással rendelkezik).

Kiba és Akamaru

Ha már barátság és hűség, Kiba ugyan nem tesz annyira erős megjegyzéseket, mint Kakashi, de nyilvánvalóan fontosak számára a barátok. Sasuke megkeresésénél gondolkodás nélkül csatlakozik a csapathoz, pedig nem is igazán kedveli a fiút, de baráti szívességet tesz a többieknek. Flashback-ekből kiderül, az akadémián Shikamaruval, Chojival és Narutoval együtt ő is a bajkeverők közé tartozott, később pedig hűséges csapatához, a ninja háborúban örül, hogy ismét együtt harcolhatnak, Hinata esküvőjén pedig, elszomorodva, hogy lány immár nem hozzájuk, hanem Narutohoz tartozik majd, Shinoval úgy értelmezi az ajándék beszerzését, mint „a nyolcas csapat utolsó közös küldetése”. Kutyájával, Akamaruval is nem csak gazdi-háziállat viszonyban vannak, hanem tényleges barátságot alakítanak ki, megvédik egymást bármilyen helyzetben. Többször utalnak rá, hogy rendkívüli a hűsége a klánja felé, és nagyon szoros a kapcsolata a nővérével.

A játékosság Kakashinál sokkal erősebben jellemzi, sokszor komoly helyzetben sem hagyja abba a viccelődést, sőt, olykor komoly álmai és céljai is abszolút komikusan vannak megjelenítve (például, mikor ő is hangsúlyozza, hogy Hokage szeretne lenni, látjuk a genjutsus álmát, ahol Hokageként kötelezővé teszi, hogy mindenki kutyát tartson). Shikamarunak is megjegyzi, hogy mindig vevő a balhéra, tehát tényleg az egész személyiségét jellemzi ez a fajta komolytalanság.

A védelem sem annyira erős esetében, mint Kakashinál (ennek oka lehet, hogy sokkal kevésbé ismerhetjük meg Kiba karakterét, mint Kakashiét), de már említett módon, a csapatával szoros kapcsolatot ápol, és ennek megfelelően a kölcsönös védelem náluk is jelen van, a fiú különösen Hinatára próbál gyakran vigyázni, annak ellenére, hogy ő maga is hangsúlyozza: a lány tulajdonképpen boldogulna egyedül. Felnőttként Kiba az egyik, akinek foglalkozásáról szinte semmit nem tudunk, így nem tudhatjuk azt sem, a kutyával kapcsolatos szimbolika mennyire halad végig az életén.

A lelki támasz szerep Kibánál sem igazán jellemző, de ismét, az is tény, hogy nagyon ritkán látjuk olyan helyzetben, amikor szükség van arra, hogy valakinek támaszt nyújtson. Látja ugyan, hogy Hinata hogy viselkedik Naruto közelében, de a lánynak nem tud érdemleges segítséget nyújtani, mikor pedig Neji halála töri össze, akkor már Naruto van mellette. Shino nem is igazán kap komoly, drámai jeleneteket, abba pedig nem nagyon látunk bele, a nyolcas csapat hogy viselkedett Kurenai-jal Asuma halála után, így itt sem tudhatjuk, Kiba mennyire kapott  lelki támasz szerepet.

Aburame Shino – Bogár: „Még ha el is telt némi idő, emlékezned kellene a barátaid arcára. Hogy miért? Mert különben megbánthatod az érzéseiket, ha találkoztok.”

Shino az Aburame klán tagjaként kezdettől kapcsolatban áll a bogarakkal, szimbiózisban is él velük. Bizonyos bogarait az animében elnevezi, mikor pedig az egyik (Road to Ninja filmhez kapcsolódó) fillerben húsevő növényeket kell tenyésztenie, és elpusztul néhány bogara, ez nagyon mélyen érinti.

Shino és a bogarai

A bogár egyik fő jelentése az apró kellemetlenségek. (Angolban használjuk a "bugs someone" kifejezést, amikor valaki, vagy valami idegesíti a másikat, magyarban pedig például a "bogaras ember" kifejezést szoktuk használni, ha valaki mindenen fennakad.) Shino jellemzően képes komolyan problémázni egészen apróságokon… Naruto elfelejti a nevét, nem tud rendes bemutatást mondani róla, Kiba túl harsány… a lényeg, hogy gyakorlatilag komoly problémát nem okozó dolgokon könnyen akad fenn, és hosszan, akár évekig bosszankodik rajtuk (mikor nem kerül be a Sasuke visszahozására küldött csapatba, még három évvel később is felrója a többieknek, hogy nem vitték magukkal).

Shino gyakran meglehetősen pesszimista is, ennek megfelelően a fekete bogarak gyakran szimbolizálják a balszerencsét, a rossz híreket (Shakespeare is beszél erről, Hekaté istennő bogaraira utalva, de még a magyar néphagyományban is megtaláljuk).

A bogarak jelképezik a csendességet, a szemlélődést úgy, hogy mások észre sem vesznek… Shino az egyik legcsendesebb karakter, szinte mindig a háttérbe húzódik, megfontolt, és pont a bogarai miatt kiváló megfigyelő, nagy távolságból is képes követni valakit, így személyiségében, képességeiben is megnyilvánul a bogár szimbolikája. Kibához hasonlóan szoros a kapcsolata a csapatával, és többször látjuk, hogy a családjával is… mikor Kankuro-val harcol, és beszívja a mérget, az apja nagyon hamar ott terem mellette. Ez szintén megjelenik a bogarak szimbolikájában is… egy pillanat alatt képesek lehetnek rajjá tömörülni, ahogy Shino és társai is folyton védik egymás hátát.

Temari – Menyét: „A lány is ügyes taktikus.”

Temarit az eredeti sorozatban látjuk menyétet idézni, mikor Shikamarunak segít Tayuya ellen, ez a legerősebb megjelenése a menyétnek az ő esetében.

Temari menyétje

A menyét híres az óvatosságáról, a jó ösztöneiről, és szimbolizálja azt is, tudj mérlegelni a döntéseid előtt. Temariról már a Shikamaruval való első harcában kiderül, hogy remek a taktikai érzéke, a fiúhoz hasonlóan kiemelkedően intelligens, és testvérei mellett is a józan ész hangja… a kezdetben elborult, agresszív Gaarát és a továbbiakban is meggondolatlan, forrófejű Kankurot is gyakran próbálja észérvekkel rávezetni a helyes döntésekre. Genjutsus álmában is azt látja, a testvérei hallgatnak rá, sőt, a segítségét kérik, később pedig, a Kazekage testőreként a tanácsadójaként kap fontos szerepet a helyes döntéshozásban. A menyéthez kapcsolódik a leleményesség is, ez ismét megnyilvánul Temari taktikai megoldásaiban… gyorsan átlátja a lehetőségeit, és gyakran egyedi megoldásokkal áll elő.

A menyét jelképezi azt is, hogy láss át mások hazugságain, ismerd fel, mikor akarnak átverni… főként Shikamaru történetében láthatjuk, hogy Temarit halálosan bosszantja, ha hazudnak neki, és csalhatatlanul fel is ismeri, ha megvezetik. Mikor Shikamaru próbál hazudni neki, megsértődik, később pedig megjegyzi, hogy „ha megint hazudni próbálsz, úgy megütlek, mint még soha”.

Jelképezheti az erőt és az energiát is, ez Temarinál megint megnyilvánul… ismételten Shikamaru viccelődik vele a saját történetében, hogy „kicsit finomabban is leüthetné az embereket”, később azt is megállapítja, „el sem tudja képzelni, mit tett Kakashival” míg kiderítette, milyen küldetés kapcsán hagyta el Konohát. Többször kiderül, hogy Temari hiába megfontolt és óvatos alapból, ha odacsap, akkor az többnyire fáj az illetőnek, tehát a menyét ezen szimbolikája is megjelenik a személyiségében.

Sasori – Skorpió: „Azt hiszem, ember vagyok, aki sosem tudott igazán bábbá válni. Befejezetlen báb, amelynek élettelen teste még mindig dobogó szívet hordoz magjaként. Nem vagyok halott, de nem is élek igazán.”

A második akatsukis, Sasori is elég hamar kapta meg a skorpiót, mint szimbólumot. Bábjain is skorpió szimbólumot láthatunk, egyik kedvenc emberi bábja, Hiruko is skorpióra emlékeztet (a Hiruko név egy torzan született, japán mitológiai alakra utal), sőt, maga a neve (és csillagjegye) is utal a totemállatára.

Hiruko, Sasori skorpiószerű bábja

A skorpió általánosságban a pusztító erő, a méreg, a sötétség és a halál jelképe, és mivel ez a második erős halálszimbólum, a varjú után, érdemes megfigyelni, hogy Sasorinál is mennyire központi szerepet kap a halál kérdése. Nyilvánvalóan törekszik a halhatatlanságra, eleinte fizikai értelemben is (ezért teszi önmagát is bábbá), később, az Edo Tensei-es feltámasztása során döbben rá, hogy a halhatatlanságot, mint művész érheti el, a műveiben él örökké.

A skorpió szimbolizál egyfajta állandó védekezést is, annak feltételezését, hogy folyton támadnak… Sasorinál ez is megjelenik, gyerekként a szüleire emlékeztető bábokat hoz létre, és úgy irányítja őket, mintha átölelnék, hogy el tudjon aludni – nyilvánvalóan a biztonságérzetre van szüksége, később viszont ironikusan, Chiyo, a nagyanyja pont ezekkel támad rá. 

Ugyanakkor Sasori későbbi feleszmélését is sejteti a skorpió szimbólum: Szamáriában például kimondottan a megvilágosodáshoz és felemelkedéshez vezető kapuk őrzőjeként ábrázolják, így jelképezi azt is, hogy a nehézségeken túl jutva nagyon magasra lehet érni.

A totemállat asztrológiai vonatkozásairól még beszélek majd a részt lezáró „Asztrológia” fejezetben.

Hoshigaki Kisame – Cápa: „A cápák tojásokként kezdenek, de kikelnek már az anyjuk testében. Néha a fiatal cápák száma kisebb, mint a megtermékenyített tojásoké. Tudod mit jelent ez? Kannibalizmust. Azonnal ölni kezdik egymást az anyjuk testén belül, ahogy kikelnek. Ölik a testvéreiket a pillanattól, amikor világra jönnek… mindent puszta prédaként látva. […] Hát légy óvatos… velem.”

Kisame totemállata már akkor nyilvánvaló, ha ránézünk, mert a kinézetében is cápára emlékeztet. Sasorihoz hasonlóan a beszélőneve és a csillagjegye (Halak) is utal erre az állatra. Fegyvere a Nagy Cápabőr Kard, a Samehada, ezzel össze is tud kapcsolódni, és ő maga is gyakran tesz megjegyzéseket a cápákkal való kapcsolatára.

Itachi Kisamével beszélget a halálról

A cápa szimbolikájának első eleme a túlélés. Kisame többször kimondja, hogy ez mekkora szerepet is kapott az életében… Kirigakuréről azt is tudni (Zabuza árulja el az első sorozatban), hogy amikor a fiatalok ninjává váltak, egymást kellett megölniük… ezt később eltörlik, de Kisame és Zabuza között nincs nagy korkülönbség, így valószínűleg az előbbi is átesett egy ilyen jellegű beavatáson. A kiemelt idézetben is leírja, nem szívesen formál szoros kapcsolatokat, mert jöhetnek a helyzetek, amikor a túlélés, vagy akár az információk védelme érdekében végeznie kell a társaival. Mivel Kisame esetén fontos a túlélés kérdése, állatszimbolikájának ellentéte nagyon érdekes partnerével (és feltételezhetően barátjával is), Itachival… mikor először találkoznak, Kisame a túlélés ösztönét is emlegeti, Itachi azonban visszavág, hogy ők nem halak, hanem emberek, és szembeállítja a halált, mint egyfajta reflexiós lehetőséget illetve az önfeláldozás értékét az állatias, sok szempontból értéktelen vegetálással. Nem véletlen, hogy Kisame saját halálakor is Itachit idézi fel, megállapítva, hogy „végül mégsem lehetett olyan borzalmas ember”.

A víz elem alapvetően az érzelmeket szimbolizálja (a következő fejezet ezt még kifejti majd), de a cápa ezen belül azt is jelképezi, hogy ezeket meg lehet élni belül, a világtól elzárva. Kisame láthatóan erős érzelmi világú, teljesen elveszti a hitét az emberekben, mikor a falujáért meg kell ölnie a csapatát, később Itachi halála is láthatóan elszomorítja, hosszabb időre el is tűnik, sőt még az is kiderül, hogy apróságok is tudják kellemetlenül érinteni… egyértelműen kényelmetlenül érzi magát például a bőrszíne miatt. Ugyanakkor ritkán mutat ebből bármit, inkább a belső monológjai, apróbb sejtetések éreztetik a nézővel, mikor mit él meg, tehát abszolút igaz rá a cápa szimbolika.

Kisame egészen átalakulva

A cápák jelképezik a céltudatosságot is, Kisame esetén ez megint igaz. Lojális, és elszántan követi az akatsukit, miután elveszti hitét a világban, számára is vonzóvá válik az álomvilág képe, és a végsőkig fel sem merül benne az árulás lehetősége, meg sem inog, hanem határozottan halad előre, és hajtja végre a feladatait. A cápa állandóan mozgásban van, ennek megfelelően a cápa totemállat jelképezi, hogy muszáj élni… nem állhatsz le, nem menekülhetsz, hanem ahogy haladsz előre, szembe kell nézni minden kihívással. Ez ismét tökéletesen passzol Kisamére… többször előfordul a történet folyamán, hogy Itachi óvatosságra inti, visszavonulást, kivárást javasol, Kisame azonban láthatóan bosszankodik emiatt, ő szívesebben elvégezné a feladatokat, és kész lenne harcolni.

Természetesen Kisame esetén is kiegészülhet még a totemállat szimbolika az asztrológia fejezetben is.

Shimura Danzou – Denevér: „Az önfeláldozás a shinobi életének célja. Sötétben maradni, sosem látni a nap fényét. Sokan így tettek, és nem csak a bátyád! Számtalan shinobi halt ugyanilyen halált. Ez a világ nem állhat meg ideákon és álmokon. Akik úgy tettek, mint ő… azok tartják fenn a békét!”

Danzou szerintem az egyetlen karakter a szériában, akiről bátran kijelenthetjük… nincs rajongótábora. Totemállatát Itachi történetében láthatjuk, ekkor többször küld és kap denevérrel üzeneteket.

A denevérnek, annak ellenére, hogy a karakter mennyire ellenszenves, természetesen vannak pozitív jelentései. Például szintén szimbolizálhatja a védelmet. Hiába rossz eszközökkel, nem tagadhatjuk, Danzou tényleg törekedett a faluja védelmére… bár életek mentek tönkre miatta, magának a falunak nem ártott volna. Jelképezi, hogy lássunk át a dolgokon, érzékeljük a veszélyt és a titkokat, azt pedig megint nem mondhatjuk, hogy Danzou nem ismerte fel a problémákat. Látta a kibomlóban lévő konfliktusokat, csak a reakciója rájuk nem volt megfelelő.

Danzou a saját ANBU osztagával

Szimbolizálja azt is, hogy húzódjunk vissza a sötétbe, nézzük más szemszögből a dolgokat, próbáljunk ki új lehetőségeket, hogy elérjük a céljainkat… hát, ez ismét igaz Danzoura, csak már negatív szemszögből. Valóban a sötétből vigyázott, de kellően sötét módszerekkel is, miután Itachi végrehajtja a mészárlást, Danzou még a sharinganokat is összegyűjti, hogy harcban hasznosíthassa őket. A denevér szimbolizálhatja a szélsőségeket is… Danzou mindig, mindent szélsőségekben néz. Mikor Hiruzennel való kapcsolatáról beszél, akkor is ellentétekként írja le kettejüket, sarkítja a véleményét az Uchihákról is… a tisztán jószándékú Shisuinak ellopja a fél szemét, attól tartva, hogy családja nyomdokaiba lépve egyszer ellene fordulna, a tizenhat éves Sasukének pedig a fejéhez vágja, hogy „mindig tudta, hogy baj lesz vele”, holott a mészárlás idején még egy teljesen ártatlan/ártalmatlan gyerek volt.

A denevér abszolút negatív szimbólumként jelképezheti a titkolt irigységet is, ahol ismét Danzou Hiruzennel való kapcsolata említhető… Danzou folyamatosan rivalizál a férfivel, féltékeny a Hokage címére, irigyli a bátorságát, ezt azonban csak ritkán mondja ki… általában belső monológjaiban hallhatjuk. Jelképe a képmutatásnak, régen úgy tartották, rémálmokat hoz, megijeszti az embereket… A képmutatás Danzou esetén szimbolizálhatja, hogy mélyen elítéli az ártó cselekedeteket, gondolhatunk itt akár Sasukével szembeni viselkedésére, akár bármelyik Uchihával való viszonyára, fellépésére Nagatoval, Konannel, és az Akatsukival szemben. Az azonban fel sem merül benne, hogy saját módszerei helytelenek lennének, mindegy hányszor, és milyen formában hívják fel rá a figyelmét, így eléggé mutatja a „vizet prédikál, bort iszik” jelenséget.

Sarutobi Hiruzen – Majom: „Ez egy hely, ahol minden évben emberek születnek, nőnek fel, öregednek meg, harcolnak és halnak meg, hogy megvédjék az otthonukat. Ezek az emberek drágák nekem. Egy a hazánk, egy az életünk, ha nem is köt össze vér köteléke, éppoly értékesek. Ők a családom.”

A harmadik Hokage flashbackekben, és az eredeti sorozatban is gyakran majmot idéz meg, klánjának neve, a Sarutobi is utal totemállatára.

Hiruzen a kis Narutóval

A majmok elsődleges szimbólumai a szocializációnak, a közösség alkotásának. A majmok között nem nagyon találni magányos fajokat, mindig összetömörülnek, családokat, csapatokat alkotnak, és ennek megfelelően, az idézetben is kiemelt módon, Hiruzen számára a közösség mindennél fontosabb. Hokageként ő tipikusan az, aki együtt él a falujával, folyamatosan kapcsolatot teremt a lakóival. Nem csak uralkodó, társ is, végletekig kerüli a konfliktusokat, de a kisgyermek Narutot és Sasukét például folyamatosan figyeli és támogatja. Mikor a mészárlás után, Itachi a segítségét kéri, Hiruzen az első – és igazából az egyetlen – aki érzelmi támogatást is próbál nyújtani a fiúnak. Törődik a tanítványaival, egyenként is komoly figyelmet fordít rájuk, és teljesen összezuhan, mikor Orochimaru rossz útra tér, később pedig az életét is a faluja védelmében áldozza, tehát tényleg folyamatosan formálja, fenntartja a közösséget, belevezeti a fiatalokat.

A majmokhoz is, hasonlóan a kutyákhoz, gyakran kötik a játékosságot, és Hiruzent gyakran láthatjuk is viccelődni, még idősebb korában is. A humor erejét ki is hangsúlyozza… elmondja, hogy szerinte „semmihez sem kell nagyobb bátorság, minthogy nevetés mögé rejtsük a bánatunkat”. A lazasága néhol megdöbbentő, és kicsit felelőtlen is… mikor Naruto kimegy az erdőbe, és gombákból főz ételt, Hiruzen anélkül csatlakozik hozzá, együtt nevet és eszik vele, hogy bármelyikük ellenőrizné, véletlenül nem főztek-e mérget az ételbe.

A Hiruzen által megidézett majomkirály

A majom hosszú farka szimbolizálja az egyensúlyt, az egyén mentális, lelki és fizikai valójában. Hiruzen esetén elmondhatjuk, hogy az egyensúlyt is megtalálta. Sosem látjuk igazán zaklatottnak, bölcs döntéseket hoz, nehezen jön ki a sodrából, kapcsolataiban sincsenek komoly nehézségei, ha fel is zaklatják, a döntéseit nem homályosítják el az érzései. Ugyanígy a majom szimbolizálja azt is, hogy kifejezzük a törődést… már említett módon, Hiruzen szinte minden kapcsolatában rendkívül nyílt, egyáltalán nem fogja vissza magát, ha ki kell mutatnia a szeretetét, vagy jószándékát valaki felé.

Azt is gyakran leírják, hogy a majom ki tudja mutatni a foga fehérjét, ha más állatok fenyegetik… ez utalhat arra, hogy Hiruzent általában lebecsülik. Noha Hokage, a legtöbben tesznek rá megjegyzéseket, hogy már öreg, nem a régi, mikor azonban jön a támadás, bebizonyosodik, hogy nem viccből szerezte meg a címet, rendkívüli ereje van, ha harcra kerül a sor.

Killer Bee – Polip/Ökör: „Ha jinchuuriki leszel, sokat veszíthetsz, és a szíved kiürül. De ha van amit nem akarsz elveszteni, az fénnyé lesz, amit követhetsz! A démonok nem az erőnk egyedüli forrásai! Ami már azelőtt is a szívünkben volt… az ragyog, mint a nap, és mindig erőt ad!”

Először is elnézést, nagyon próbáltam műfordítani a rap-et, de nem ment, szóval meg kell elégednetek a nyersfordítással. Miután Bee totemállata a nyolcfarkú Gyuki tulajdonképpen hibrid az ökör és a polip között (igaz, általában polipként hivatkoznak rá), ezért úgy gondoltam, mindkét állat szimbolikáját megnézem.

Killer Bee Gyukival

A polip legfontosabb szimbolikái közé tartozik a kreativitás, a sokféleség elfogadásának leckéje, és az öntudatra ébredés. Az első lehet kissé humoros is… Bee pocsékul rappel, de tulajdonképpen folyamatosan csak így hajlandó beszélni, és még csata közepén is képes elővenni a jegyzetfüzetét, hogy lejegyezzen néhány hirtelen jött gondolatot. A sokféleség elfogadása pedig szinte biztos, hogy Gyukival való kapcsolatára utal… Bee az első olyan jinchuuriki, akiről megtudjuk, képes uralni a démonát… hamarosan pedig azt is, hogy tulajdonképpen nem hierarchikus viszonyról van szó, a nyolcfarkú és jinchuurikije jó barátok, rendszeresen beszélgetnek, sőt, a háború végeztével, mikor Gyuki szabadon elmehetne, akkor is kijelenti, vissza akar térni Bee-hez. Kurama, amíg saját kapcsolata Narutoval nem alakul hasonlóvá, még gúnyolja is a démont, amiért feladta a büszkeségét, és egy emberrel barátkozik. Bee és Gyuki párosa tényleg az elfogadásról is szól… különböző faj, helyzet, hatalom, tudás, de mégis megtanulják megérteni egymást, és együtt dolgozni.

A polip vízi állat, de főként a talapzaton mozog, ez szimbolizálja, hogy megtalálhatjuk az egyensúlyt a mozgékonyság, az alkalmazkodás, és a töprengés között. Vonatkozhat akár arra is, hogy Killer Bee minden mozdulatából az sugárzik alapvetően a környezete felé, hogy teljesen bolond, és könnyű ellenfél… mikor jinchuurikivé válik, üdítővel dobálják, Sasuke és a Taka csapat is erősen lebecsüli. Beenek azonban mind a harci képességei, az ereje, mind az értékrendje és az önértékelése rendkívül szilárd. Hiába bohóckodik, és hiába rugalmas személyiség is alapvetően, ezekben nem lehet eltántorítani.

Erre az utóbbi elemre, a szilárd értékrendre és önértékelésre erősít rá az ökör szimbolikája is. Érdekes, hogy az ökör is erősen összekapcsolódik a tengerrel, ugyanis kezdetben az ökör és a bika Görögországban elsődlegesen Poszeidonnak áldozott állatok voltak. Totemállatként az ökör jelképezi a kitartást, és azt, hogy ha az ember alapvetően jóindulattal fordul a világ és lakói felé, akkor, ha jönnek a nehézségek, hegyeket mozgathat majd… itt pedig vissza is jutottunk Bee és Gyuki kapcsolatához, a kölcsönös megismerés utáni közös munka, harc, és barátság kialakulásához.

Gai – Teknős: „Akik nem hisznek magukban… azoknak még a kemény munka is felesleges. Te olyan vagy, mint én voltam, Lee. Én is vesztes voltam. De nézz rám, ma már az elit ninja Kakashi ellen is tudok győzni!”

Gai, Neji, Tenten és Lee csapatának jouninja főként a shippuudenben találkozik teknősökkel és idézi meg őket.

Alapvetően, ha belegondolunk, hogy Gai mennyit hangoztatja, hogy a fiatalság, a lendület mennyire fontos, nem is igazán érthetjük, mit keres nála a teknős szimbólumként. Ugyanakkor a teknős elsődleges gondolata: Lassan, de biztosan éri el a céljait. Gai (ahogy az apja sem, és a tanítványa, Lee sem), nem születik tehetségesnek. Ellenkezőleg, a ninjutsuban, a genjutsuban gyenge, alig képes rá. 

Gai és a teknős

Emellett viszont rendkívüli a szorgalma, amivel beküzdi magát az akadémiára, majd a jounin címig, és később Lee-t is azért veszi pártfogása alá, mert azt látja, a fiú hasonló nehézségekkel küzd, mint ő maga. Gai tökéletesen tisztában van vele, hogy lelkesedése mellett sem haladhat igazán öles léptekkel… Kakashival rivalizálva reflektál arra, évek kellettek, hogy felnőjön hozzá, és esélye legyen ellene.

A rend és a védelem egyik jelképe is a teknős, a páncélja miatt. Gai védő szerepéből bőven látunk, a háború alatt kész szembeszállni Madarával is, annak biztos tudatában, hogy a harcot nem éli túl, és a csapata védelmére kel Kisaméval szemben is.  Kínában és Japánban jelképe a hosszú életnek is (főként azért, mert a teknősnek nincs sok ragadozója, így tulajdonképpen anélkül él túl, hogy másokon élősködne, vagy másoknak ártana). Ez lehet rájátszás arra is, hogy Gai túlél olyasmit is (a nyolc kapu mindegyikének kinyitását, amit normális körülmények között nem lehet túlélni… Naruto azonban képes megmenteni, és később láthatjuk, noha tolószékes lett, a férfi a Boruto érában is életben van még. A Shippuuden utolsó epizódjai alapján pedig Lee-vel továbbra is szoros maradt a kapcsolatuk, ráadásul a lelkesedéséből sem veszített semmit.

A többiek? – Macska, Szalamandra, stb.: „Az életünk csak mások szemén át nézve nyer értelmet.”

Sok mellékszereplő is rendelkezik totemállatokkal, ám róluk nem tudok külön írni, mert gyakran alig ismerjük őket. A jinchuurikik jelleméről nem sokat tudunk, a Gaara-Bee-Naruto hármast kivéve, viszont sokuknál így is látszik, ha elkezdjük vizsgálni az állataikat, ott a kapcsolat. Yugito a macskával például nem véletlenül nő, stílusa is remekül passzol Matatabi fajának szimbolikájához. Találkozunk Hanzou-val, akiről sokat beszélnek, és emlegetik, hogy szalamandra a totemállata, kihangsúlyozzák annak opportunizmus jelentését például. De ezeket a karaktereket olyan felületesen mutatják csak be, leginkább azért mert rengeteg az esemény, és a fókusznak többé-kevésbé a főszereplőkön kell maradnia, hogy elemzést már képtelenség írni róluk. Kaguyáról, akiről még viszonylag sokat tudnék, a történelmi gárdánál már beszéltem, mint a nyúl totemállat tulajdonosa, ezt nem fejtegetném bővebben.

A következő fejezetben az elemekről fogok beszélni - remélem, azt is várjátok. A hozzászólásaitokat, meglátásaitokat ezúttal is nagy örömmel fogadom, szívesen beszélgetek a témáról.

Valentine Wiggin