Naruto nagyelemzés 2/3. rész - Virágok

 ...a cseresznyevirágtól a dögszagú rafléziáig

Robog tovább a Naruto nagyelemzés, és a karakterekkel kapcsolatos szimbólumok értelmezése még mindig nem merült ki. Az előző részben az elemeket tárgyaltuk ki, megnéztük, melyik karakter melyik természeti elemhez kötődik, és ez milyen hatást gyakorol a személyiségére: ezt ITT olvashatjátok el, ha még nem kerítettetek sort rá, vagy fel szeretnétek frissíteni a folytatás előtt. Ezúttal azonban egy rejtettebb, nehezebben észrevehető szimbólumcsoport kerül terítékre: vagyis egy kicsit a virágokról fogok beszélni.

A Naruto világában már az első sorozattól észre lehet venni, hogy fontos szerepet kapnak: Személyekhez, jelenségekhez, kapcsolatokhoz kötődve vehetünk észre bizonyos növényeket, amik többször is megjelennek. Ez sejthető az Inoék virágboltjában játszódó jelenetekből is, amikor Ino rendszeresen maga is beszél az egyes virágok jelentéseiről.

Sakura: Pillangóvirág és cseresznyevirág: „Úgy gondoltam, hiba lenne bimbóként lehullanod. Egy virágnak semmi értelme, ha nem virágozhat. Én hiszek benne, hogy ha egy nap kinyílsz majd, szebb leszel a pillangóvirágnál is!”

Szerintem bátran mondhatjuk, hogy Sakura az, aki valósággal halmozza a virágokat, ugyanis a nevében is megjelölt cseresznyevirág mellett Ino kapcsolja hozzá a pillangóvirágot, kihangsúlyozva, hogy „az ősz cseresznyevirágának is nevezik”. Később epizód címekben (pl. „A cseresznyevirág kinyílik! Soha többé védtelenül!” az első sorozatban), és több hasonlatban is utalnak a cseresznyevirágra, Sakura haja is rózsaszín, ami szintén tekinthető utalásnak akár erre, akár a pillangóvirágra.

Sakura és Ino gyerekként a pillangóvirágokkal

És igazából a katicával nagyon kompatibilis jelentést kapunk, mert a pillangóvirágnak például a mély szerelem a fő jelentése, szimbolizálja a szoros kapcsolatokat (például a társ szerepét, akár a házasságot is). Egyben szimbóluma a békének, a szerénységnek, ahol megint előkerülhet Sakura közömbössége a nagy eszmékkel, nagy célokkal szemben, és érzékenysége a mindennapi élet, a család iránt.

A szerelem ugyan előkerül magánál a cseresznyevirágnál is (főként Kínában nagyon fontos ezen jelentése), de Japánban, ahol a legnagyobb a kultusza, inkább azt jelképezi, hogy mivel az élet nagyon gyorsan elillan, (A cseresznyevirág az emberi lét metaforája: Gyönyörű, amíg virágzik, de tragikusan rövid idő alatt elhervad.) ezért meg kell találni minden apróságban a szépet. A barátokkal, családdal töltött időben, egy finom ízben, figyelni kell, és hálásnak lenni mindezekért. Ismét visszautalhatok a katicára, vagy a pillangóvirágra, Sakura jellemében ez a gondolat mindenképpen erős.

Kakashi – Liliom: „Ha a társak, akikben megbízol, köréd gyűlnek, a remény alakot ölthet. Ez az én hitem!”

Rin sírja a Kakashi által vitt liliomokkal

Kakashi Rin és Obito sírjára visz rendszeresen liliomot… Rin sírjánál azt is láthatjuk, mikor a megkeseredett Obito kiszedi a vázából, és félredobja a virágokat. Kakashinál, már említett módon előkerült a megtisztulás kérdése Rin halála után, és a liliom, főként a keresztény szimbolikában jelképezi a kegyelmet és a tisztaságot (az előbbi jelentést főleg Jézushoz kapcsolódóan vette fel, akit gyakran ábrázolnak úgy, hogy az egyik kezében az ítélkezést szimbolizáló kard, a másikban a kegyelmet jelképező liliom van. Az utóbbi jelentés inkább Máriához, és a szentekhez köthető). A síroknál lejátszódó jelenetek nagyon szépen jelképezhetik akár Kakashi vágyát a megtisztulásra, az pedig, hogy Obito mindig kiveszi a virágokat, előre jelezheti, hogy az ő szemében ezt a megbocsátást a férfi nem tudja elérni, később, a ninja háború alatt is, amint felfedi a kilétét, és lekerül róla a maszk, az első, amit megfogalmaz Kakashival szemben, a vád, hogy engedte Rint meghalni.

Szimbóluma lehet a hitnek és a reménynek, a sorozatban Kakashi többször hangsúlyozza a remény fontosságát, legyen szó akár a társak támogatásáról, akár a megbocsátásról, akár a háborúban való győzelem esélyéről. Obitonak többször is hangsúlyozza, van még remény számára is, és fel is ajánlja a segítségét (igaz, ezt a férfi elutasítja, csak Naruto képes később hatni rá). Ugyanígy bíztatja a többi karaktert a hitre, legtöbbször egymásban, a transzcendensbe vetett hit esetében kevéssé nyilvánul meg (mint az előző fejezetekben már említettem, vannak karakterei a sorozatnak, akik elég sejthetően vallásosak, de Kakashi hitéről semmit nem tudunk meg).

Sasuke és Sakura – Nárcisz: „Bocsánatot kérek…” „Bocsánatot? Miért?” „Mindenért…”

Az első sorozatban tűnik fel először a nárcisz, mint a SasuSaku kapcsolat motívuma. Sasuke az átokbillog miatt gyengélkedik, Sakura pedig Ino boltjában vesz virágot neki. Ino maga vörös rózsát akar venni (ki is hangsúlyozza, azért, mert a szerelem jelképe), Sakura azonban kijelenti, hogy ő inkább nárciszt visz, indoklásul pedig azt mondja, hogy a virág „túléli a téli hónapokat, aztán ismét képes virágozni”.

A nárcisz motívum később is visszatér, Sakura akkor is rendszeresen elviszi a kórházba, mikor Sasuke már nem tartózkodik ott.

Sakura a nárcisszal

A Sakura által említett jelentés az újrakezdésről valóban nagyon erős a nárcisz szimbolikájában, és általában ehhez kapcsolódóan kiegészül a megbocsátással is, amire bátran mondhatjuk, hogy a kapcsolat legerősebb eleme. Sakura részéről folyamatos a megbocsátás gondolata, és a 479. rész elején elhangzik az idézett párbeszéd is. Az, hogy sokáig akkor is viszi a virágot a kórházba, mikor nincs kinek, jól hangsúlyozza a hitet az újrakezdésben, a visszatérésben, ami ugyancsak a nárciszhoz kapcsolódik.

Megjegyezhető, hogy az európai kultúrában a nárcisz erősen kapcsolódik az egoizmushoz (Narkisszosz története miatt, aki minden nimfát elutasított, végül a saját tükörképébe szeretett bele, és ez lett a veszte). A nárcisz ezen szimbolikája nem túl erős a kapcsolatban, de megemlíthetjük, hogy szinte az összes szimbólum, ami Sasukéhez kapcsolódik, beemeli az önzést, és nem ok nélkül (már említetten a héja arroganciája, később, az Uchiháknál előkerül majd a lila szín is). Említhető akár az is, hogy a fiú népszerűsége ellenére teljesen elutasító minden lánnyal szemben… Sakurát sokáig nevezi idegesítőnek, Inoval és Karinnal pedig egyáltalán nem foglalkozik, ez pedig lehet egy enyhe kapcsolat a Narkisszosz történettel. A nárcisz jelképezheti az ő karaktere által leírt ívet is, ahogy a teljesen énközpontú szemlélettől eljutott a fiatalfelnőtt és felnőtt korában látott szemléletig.

Ino – Bíborhere: „Amire a legbüszkébb vagyok, az a törődésed, és megértésed a barátaid felé. Csodálatos virággá nőttél fel.”

Ino apjának búcsúja a mangában
Sajnos a fordítás itt is rossz, de a 
virág láthatóan nem viola

Egy roppant elegáns, de sajnos annál zavaróbb félrefordítás miatt csak elemzés közben tudatosult bennem, hogy Ino virága bizony nem a legtöbb feliratban megjelölt viola, hanem a bíborhere, vagy bokorhere nevű virág. Ennek fő jelentése a reménytelen szerelem és a melankólia (mikor az apja, halála előtt ehhez a virághoz hasonlítja, neki először Sasuke jut eszébe, és vissza is kérdez, hogy a reménytelen szerelemre gondol-e), Inoichi azonban azt állítja, hogy a bíborhere jelentése ennél sokkal összetettebb.

A Yamanakákhoz kötődően ez valóban tagadhatatlan, mert például a Hanafudában (virág-kártya, számos japán kártyajáték alapja, a már említett, totemállatokra nagy hangsúlyt fektető endingben három ilyen kártya hangsúlyozza ki Shikamaru, Choji és Ino állatait. A három lap együtt egyébként felhasználható bizonyos kártyajátékokban, ekkor Ino-Shika-Cho kombónak nevezik, erre lehet utalás, hogy a tízes csapat tagjai (sőt, a szüleik, és a gyerekeik is) említésre kerülnek, vagy emlegetik saját magukat „Ino-Shika-Cho” trióként.) a július kártyán látható Ino totemállata, a vaddisznó (ami, mint már említettem, szülőtől is örökölt totemállat), illetve a bíborhere. Ennek levelei között a vaddisznók a valóságban is szívesen meghúzzák magukat.

A bíborhere japánban elég nagy kultusszal bír, az ősz hét virága (Aki no Nanakusa) között is szerepel, pont ezért kötődik erősen az őszhöz (Ino ősszel is született), az ősz szépségéhez és szomorúságához is. Itt gondolhatunk akár az Ino totemállatánál már említettekre, de a szomorúság kapcsán jól értelmezhető Inoichi kijelentése a törődésről és a megértésről: a bánat, mint érzelem az empátia alapja is. Mivel a jelenet, amiben behívják ezt a virágot, közvetlenül Inoichi halála előtt játszódik le, gyakorlatilag az utolsó szavaival hasonlítja a lányát hozzá, így az ősz egy másik fontos motívuma, az elmúlás is hozzákapcsolódhat.

A Tízfarkú – Raflézia: „Naruto, ez nagy baj. A tízfarkú kataklizmát akar csinálni!” „Az mi? Kataka… mi?” „Ne húzzuk az időt. A Föld szét fog porladni.”

Talán a világ legundorítóbb virága ez a trópusi növény. Legyek végzik a beporzását, ezért dögszagot áraszt, a felülete is rothadó húshoz hasonlít. A tízfarkú a bijuu bombáját többször is egy rafléziából lövi ki, és talán a raflézia jellemzői, és a tízfarkú szerepe miatt is sejthető, hogy ez a virág elsősorban a bomlás, a pusztulás, a halál szimbóluma. Kurama többször elmondja Narutonak, hogy a démon maga a pusztító természeti energia, azt is látjuk, hogy több démon és a legerősebb ninják együttes ereje is messze elmarad mellette (sőt, gyakorlatilag nem is győzik le, csak ismét átalakul). Viszont ezzel az új alakkal kapcsolatban már elértünk egy újabb virághoz is:

Az Isteni fa – Lótusz: „És egy napon a fa gyümölcsöt érlelt… évezredek alatt csupán egyszer történt meg. Nem tudták miért, de a hagyományok azt mondták, ember nem érintheti azt a gyümölcsöt.”

Az Isteni fa valós természete igazából elég nehezen meghatározható. Az első fejezetben már beszéltem az analógiáról, miszerint nagyjából a jó és rossz tudás fájának megfelelője lehet a Bibliából, és már ez is indokolja, a virága miért lótusz. Gyakori szimbóluma a megvilágosodásnak, a transzcendensnek, akár a nirvánának is, és el kell ismerni, ezt is kifejtettem már az első fejezetben, az Isteni fa szerepe erősen összefügg a transzcendenssel, azt is elmondják, a fára nem hatottak a konfliktusok, se semmilyen emberi hatás, míg Kaguya le nem szakította a gyümölcsét, kicsit olyan, mintha nem is egészen ehhez a világhoz tartozna.

Az Isteni Fa virága

A gyümölcs leszakítása után jelenik meg először a tízfarkú forma, az első fejezetben is említett mérgezés és folyamatos ártó szándék az emberiséggel szemben. Itt ironizálnak is a lótuszvirág jelentésével. Madara, amikor létrehozza a tízfarkút, és újra életre hívja az Isteni fát, a Végtelen Tsukuyomi létrehozása miatt teszi, a lótuszvirág közepén egy rinnesharingan van. Madara többször hangsúlyozza, ezzel a célja, hogy megszűntesse a konfliktusokat, létrehozza a tökéletes békét, ahol mindenki a saját világában él, és minden álma teljesül. Ez tekinthető egy iszonyúan kicsavart koncepciónak a nirvána állapotára is, ebben az esetben a lótuszt ironikusan használják, vagy elővehetjük a görögöknél felvett „felejtés” jelentést is. Az Odüsszeiában, a lótuszevők szigetén, aki megkóstolta a lótuszt, soha többé nem akart elmenni, teljesen elveszítette az időérzékét is, a Végtelen Tsukuyomi előidézésére vágyók pedig (legyen az Obito vagy Madara) végülis ezt az öntudatlan, édeni állapotot is vágyják.

Himawari, Neji és Hinata – Napraforgó: „Anya, mit gondolsz? A Nagybácsinak tetszenek a virágok?” „Persze.”

Hinata és Himawari Neji sírjánál

Mivel az elemzés elején megjegyeztem, a Boruto generációt éppcsak érintem, ezért nem fogok sokat beszélni róla, de a 700. mangafejezetben megjelenő napraforgót úgy éreztem, muszáj megemlíteni. Himawari (akinek a neve is napraforgót jelent), Hinatával Neji sírjára viszi, és az anyja külön ki is emeli, hogy erről a virágról kapta a nevét.

Szimbóluma az odaadásnak, a tiszteletnek, a szépség, a fény keresésének (hiszen a napraforgó mindig a nap felé fordul). Himawariról a három karakter közül még nem sokat tudunk, sem a Shippuudenben, sem a Boruto filmben, vagy Sarada mangában (igazából az eddigi sorozatrészekben sem) ismertük meg a jellemét, de mind Neji, mind Hinata részéről nagyon erős az odaadás motívuma. Hinata tulajdonképpen az első sorozat elejétől csodálja és szereti Narutot, később a fejlődésének alapja az, hogy követendő példának tekinti (és itt is beemelhetjük a mitológia fejezetet, és Naruto kezén a yang erők feletti hatalmat szimbolizáló napkorongot… Hinata odaadása pont egy olyan ember felé irányult, akihez nagyon erősen köthető a Nap). Neji esetén ez sokkal kevésbé nyilvánvaló, de ő is mind az apja, mind Hinata felé mutat egy nagyon erős törődést. A fény keresése Neji esetén például erősen megnyilvánul abban a kijelentésben az első sorozat végén (amit Naruto még akkor is visszaidéz, mikor a Shippuudenben utoljára kerül szembe Sasukével), hogy „Sasuke a sötétben van, és Narutonak kell kivezetnie onnan”. Hinata esetén én Neji haláljelenetét emelném ki, amikor Naruto realizálja, hogy a háború nem játék, és nem fogja kedves szavakkal megnyerni… ekkor az összezuhanása után Hinata az, aki képes újra lelket önteni belé, és harcra késztetni. Az tehát mindenképp biztos, hogy az ebben a rövid jelenetben feltűnő napraforgó gyönyörűen beleillik a történet virágainak sorába.

Legközelebb egy nehéz részlettel jelentkezem, az Uchiha családot fogjuk szemügyre venni, mangekyou-kkal, a Susanoo-khoz kapcsolódó színszimbolikával, szóval egy hosszabb és bonyolultabb blokkra számítsatok. Addig is remélem, élveztétek ezt a rövidebb részletet a virágokról, és kíváncsiak várjátok majd a folytatást.

Valentine Wiggin

Ha tetszett az elemzés, és szívesen olvasgatnátok még a virágszimbolikáról, az alábbi oldalakra érdemes lehet ránézni:

• A wikipédia cikke a Hanafudáról
• Szimbólumtár