Régi emlékek - Star Wars, eredeti trilógia

A Star Wars-szal való kapcsolatom nagyjából egyidős a G-portálos blogom indulásával, mert az első olvasóim biztatására ültem le először, és néztem meg az eredeti és az előzménytrilógiát - hogy aztán rövid időn belül lelkes rajongó, és több a témához kapcsolódó mű fogyasztója legyek.
A rajongásomat a széria iránt kissé beárnyékolta az a gyűlölethullám, ami hatalmába kerítette az internetet az utóbbi időben, de maguk a történetek mindig kedvesek lesznek számomra... ez a három bejegyzés pedig a legelső benyomásaim a IV-V-VI-ról.

Egyben ebben az időszakban kezdett el felmerülni bennem a külön fókusz a karaktereken, ezt a történettől függően most is előveszem néha. Volt egy olyan koncepcióm is, hogy írok egy rövid összegzést a kedvenc karakterekről, kedvenc jelenetekről - erről elég gyorsan letettem, mert nem láttam értelmét, a munkáimból általában kiderül, hogy mely figurák a kedvenceim, ha pedig nem, akkor az valószínűleg szándékos.


IV. Egy új remény


A történetet nem szeretném összefoglalni, valószínűleg mindenki ismeri, tekintve, hogy a sci-fi műfaj talán legnépszerűbb darabjáról van szó. Éppen ezért ezúttal sokkal többet fogok beszélni a karakterekről, a színészi játékról, sőt valószínűleg innentől több filmnél is előfordul majd, hogy tartok egy rövid összegzést a kedvenceimről (kedvenc szereplő, kedvenc jelenet, legkevésbé kedvelt szereplő, illetve mi idegesített, stb.)

Először a látványvilágról jegyeznék meg néhány apróságot. Először is azt, hogy tényleg remek. Az 1984-es Dűne filmhez képest, akármennyire szeretem azt is... hát... maradjunk annyiban, hogy ég és föld a kettő. A zene is megteremti a hangulatot, ráadásul a népszerű témákat mindenki fejből tudja, tehát dudorásztam is egy keveset a film közben :) Viszont egy kicsit dühös vagyok a paródiagyártókra, mert az nem igazság, hogy Darth Vadert nehezemre esik komolyan venni. Veszélyes ellenfél, erős, de valahányszor levegőt vesz, eszembe jut valamilyen mém, vagy videó, és képtelen vagyok kibírni nevetés nélkül.

A film látszott, hogy első része egy trilógiának, a szereplők között még csak most kezdtek kialakulni a kapcsolatok, őket magukat is épphogy megismertük. Ennek ellenére izgalmas maradt, minden percében lekötött, szurkoltam a szereplőknek, aggódtam értük. A negatív szereplők itt még annyira nem voltak érdekesek számomra, Darth Vader karakterét is csak később bontják ki, de ez nem hibája a filmnek. Jó volt, nagyon jó, és remek kezdése a trilógiának.

Karakterek:

Luke Skywalker - "Az Erő veled lesz. Mindig."

Nem a legerősebb karakter, legalábbis ebben a filmben, de fokozatosan egyre inkább azzá válik. Kíváncsi, okos, és kellőképpen vonzza a bajt. Ami különösen szimpatikus volt a karakterben, az empátia, amivel tulajdonképpen mindenkihez viszonyul. Nem gyűlölködik, Obi-Wan halálára sem a Darth Vader felé irányuló utálattal, haraggal reagál, hanem szomorúsággal. Valószínűleg pont ez az ami tökéletessé teszi a történetben betöltött szerepére, hogy rendkívül jóindulatú, nehéz megingatni, és megvan a bátorsága is ahhoz, hogy minden körülmények között befejezze, amit elkezdett. Az egyetlen nagy hibája, amit fel lehet róni, hogy sokszor meggondolatlan, előbb cselekszik mint gondolkodik. Nem is született hős, de ez szintén plusz pont.

És gyors megjegyzés, már az előzményfilmek ismeretében, Luke magassága. Apró baki, hogy az anyja is, apja is magas, de Darth Vadernek például a válláig ér... ugyanakkor az is érdekes, hogy a főszereplő karakter nem rendelkezik komoly fizikai előnyökkel sem, mint például magasság, vagy erő. Neki tényleg a szellemi fejlődése lesz, ami meghatározza az útjának alakulását, és ez nekem kifejezetten tetszik.

Han Solo - "Egy jó lézerstukkerrel többre mész öcsi, mint ezzel a spádéval, meg az egész humbuggal."

Han Solo egészen más eset. Véletlenül, a pénzért kerül az események középpontjába, és sokáig nem is tud kikerülni onnan. Luke is a pénz gondolatával motiválja, és veszi rá, hogy melléálljon. Szarkazmusa, humoros beszólásai, és külön megemlítendő arcjátéka mind óriási (Harrison Ford előtt megemelem a kalapom, Graffnek sem volt rossz, nagyot alakított a Szárnyas Fejvadászban is, de Han szerepében mindent visz :)) Ugyanakkor már itt látszódik, amikor a végén visszamegy segíteni, hogy bizony már régen nem a pénz motiválja, és a barátaiért képes komoly áldozatokat vállalni. A kezdeti önző, állandóan bajba keveredő, és onnan valahogy mindig kimászó karakter egy film alatt is nagyon sokat fejlődött.


Leia Organa - "Minél erősebben szorítják össze a markukat, annál többen csúsznak majd ki az ujjaik közül."

Hallottam olyan megjegyzéseket, hogy Star Wars nagy hibája a kevés női karakter. Leia az élő bizonyíték rá, hogy feminista szál megjelenhet egyetlen női főszereplőn keresztül is. Miközben Luke tehetetlen, Han csak kiabál, Leia megoldja a helyzetet. Nem esik pánikba, kitartó, és nem is becsüli alá az ellenfeleit. Jó vezető is, van humora, és van egy olyan dinamika közte és Han Solo között, hogy már az első részben szurkoltam nekik.

C3PO és R2 - "Ez is a te hibád."

C3PO a sorozat talán legkultikusabb figurája, és valahogy végig úgy éreztem, hogy nagyon jól megértenék egymást Marvinnal a Galaxis Útikalauzból. Két végtelenül pesszimista robot/droid (azt leszámítva, hogy Marvin még depressziós is) akik belekerülnek az események középpontjába, pedig nagyon nem akarnak. 3PO egyrészt humorforrás, másrészt viszont egyedül ő érti meg teljesen R2-t, és rázós helyzetekben igenis nagyon nagy segítséget tud jelenteni. Tolmácsdroidként rengeteg nyelvet beszél, és hiába gép, komoly személyisége van.

Vele együtt beszélek R2-ról is, több okból: Egyrészt, szinte mindenhol együtt vannak, elválaszthatatlan páros, másrészt R2-hoz nemes egyszerűséggel képtelenség idézetet találni. A kis droid született bajkeverő, és legalább annyira rendelkezik személyiséggel, mint 3PO. Mindemmellett pedig, hiába egy guruló gépről van szó, szerintem a legaranyosabb figura. Kulcsszereplő, rengetegszer húzza ki a többieket a csávából, és mindig tartogat valami meglepetést.

Obi-Wan Kenobi - "Már akkor sem használtam az Obi-Wan nevet, amikor te világra jöttél."

Obi-Wan Luke első tanítója, tőle kapja a fénykardját, ő tanítja meg az Erő használatára is. Igazi bölcs, rengeteg tapasztalat áll mögötte. Darth Vaderrel szembenézve pontosan ismeri a harc kimenetelét, és figyelmezteti is: Ha lesújt rá, hatalmasabb lesz, mint bármikor. És vissza is tér, többször ad tanácsot Luke-nak nehéz helyzetekben, bíztatja, látomásként szinte mindig vele van. Keveset tudunk meg róla az eredeti trilógiából, de mivel az újnak főszereplője, így ez nem akkora gond.

Összegzés:

Akkor következzen az összefoglaló, a kedvencekről, stb.

Kedvenc szereplő: Nehéz dolgom volt, mert minden pozitív karakter szerethető és emberi, nehéz kiszúrni csak egyet, és kikiáltani kedvencnek. Ha mindenképp választanom kell, talán Luke nyerne, a már említett empátia és jóindulat miatt, ami folyamatosan érzékelhető a karakternél. Emellett pedig az is nagyon jó pont neki, hogy elsőre nem volt született hős, látszik, hogy még rengeteget kell fejlődnie addig.

Kedvenc jelenet: Ebből a filmből még nincs konkrét, mindegyik tetszett, de nem volt kitüntetett.

Legkevésbé kedvelt szereplő: Tarkin tábornok. Egyértelműen.

Legkevésbé kedvelt jelenet: Obi-Wan halála szörnyű, ugyanakkor az idézet, ami ott elhangzik, mégis ad értelmet a jelenetnek, így nem mondanám, hogy kifejezetten utáltam. Viszont Tarkin tábornok tevékenykedése miatt azt hiszem, az Alderaan bolygó elpusztítását fogom megjelölni.

V. A Birodalom visszavág


Hőseink egy jégbolygón létesítettek új lázadó bázist, és immár tényleg szoros barátság fűzi össze őket, igazi csapattá váltak. Mikor azonban kis híján halálra fagy egy hóviharban, Lukenak látomása támad Obi-Wanról, aki azt mondja neki, keresse fel régi mesterét, Yodát. Luke természetesen engedelmeskedik, és egy mocsaras bolygón meg is találja a mestert. Tanulni kezd tőle, ám hamarabb el kell hagynia, minthogy teljesen felkészülne... barátait ugyanis foglyul ejtették. Amikor azonban szembe kell szállnia Darth Vaderrel, olyasmire döbben rá, amit álmában sem gondolt volna: Hogy nagy ellenségük valójában az apja.

Ismételten remek a látványvilág, hatásos a zene, magával ragadó a hangulat. (Oké, engem tényleg bekebelezett a Star Wars univerzum.) Színészi játék csillagos ötös, de adnék rá hatost is szívesen. És úgy általában az egész film fantasztikus.

Ismételten külön elemzem majd a karaktereket, mert megérdemlik. Mindannyian életszerű figurák, akiket nagyon könnyű megkedvelni, és sokat fejlődnek a történet során.

Luke Skywalker - "Ha szembeszállsz Vaderrel, magadra maradsz."

Azért választottam ezt az idézetet, mert, ahogy írtam, Luke személyisége már az előző részben is nagyon kidolgozott, és nagyon szimpatikus. Itt azonban árnyalódik, kiegészül a barátaihoz való feltétlen hűséggel. Tűzbe tenné a kezét értük, és a biztos halált is vállalná, csak hogy ők éljenek. Erre pedig ez az idézet a legerősebb bizonyíték. Obi-Wan figyelmezteti, ha elmegy, és megküzd Darth Vaderrel egyedül lesz, senki nem fogja segíteni, vagy védeni, ráadásul a barátain keresztül manipulálható, ha pedig megkísérti a sötét oldal, őket árulja el... de Luke dacolva mindennel kész megmenteni Hant, Leiát és a többieket. Korábbi pozitív tulajdonságait megőrizte, és igazi főhőssé vált, nem könnyű átverni, és látszik, hogy az ereje is egyre inkább növekszik. A Darth Vaderhez, mint apához való viszonyának kibontására még ott a harmadik rész, hiszen csak ennek végén tudja meg, hogy milyen rokoni szálak fűzik őket egymáshoz, de ismételten az látszik, hogy nagyon szilárdan pozitív jellemű karakterről van szó. Hiába az apa-fia kapcsolat, Luke nem hagyja magát manipulálni.

És, ismételten apró megjegyzés, ezzel a résszel meghonosodott a kézlevágás nemes szokása. Csak engem zavar, hogy minden átok csatában elveszti valaki a kezét? Jól van, sci-fi univerzum, pótolható testrész, de akkor is. Miért vágják le mindenkinek a kezét?

Han Solo - "Honnan tudja, hogy szőrös a talpam?"
Pár idézetért még elnézést fogok kérni ebben a bejegyzésben, ez az első. Han az előző rész önző, pénzközpontú karakteréből hűséges baráttá, és bizony első számú hősszerelmessé változott. Humora megmaradt, ahogy Leiával továbbra is jelen van a dinamikájuk, és megjelent köztük a szerelmi szál is. Nem egyszerű páros, de szerintem nincs olyan ember a világon, aki nem szurkolt nekik. (Nos, igen, miattuk lett ez az idézet, senki ne haragudjon, biztos van ezer jobb ehhez a karakterhez... de ezt akartam berakni és kész.)

Barátként a film szinte legelején látjuk, ahol gondolkodás nélkül szembeszáll az elviselhetetlen hideggel és hóviharral, hogy megmentse Luke-ot, a fiú pedig csak emiatt éli túl az esetet. A rész mondjuk Han számára záródik a legrosszabbul, de legalább végre Leia is bevallotta, hogy szereti, és az sem utolsó szempont, hogy túlélte a hibernációt. Már csak ki kell menteni Jabba karmaiból. (Van a huttoknak karma? Érdekes kérdés, nem figyeltem meg.)

Leia Organa - "Maga hígagyú, szőröstalpú földkóros!"

Ó, igen, az idézet előzménye. Leia igazából továbbra is hozza a formáját, mint vezető, mint harcos, és mint ember. Intelligens, sokszor, megszámlálhatatlanul sokszor beolvas Hannak, és rendkívül bátor is. Mivel már az előzőnél leírtam, hogy ő a feminista szál megszemélyesítője, és hogy ez miben nyilvánul meg, ennél a résznél nem fog nagyobb elemzést kapni, de továbbra is jó karakter, továbbra is fontos szerepe van, és továbbra is örülök nekik Hannal.

Yoda - "Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld!"

Yoda bölcs, és nagyon szigorú mester, kilencszáz év tapasztalatával, és egyben Luke következő mentora. Obi-Wan vezeti hozzá a fiút, de Yoda csak vonkodva kezdi tanítani, mondván, még nincs felkészülve. Valahol igaza lesz, Luke sokszor képtelen elengedni a korlátait, és bízni az erejében. Yoda kemény leckéket ad, amelyek kívül belül megváltoztatják az ifjú Skywalkert (pl. a barlangos jelenet, amikor a Darth Vaderrel való harcot látja). Az idős Jedi mester remek tanárnak bizonyul, sok mindenre tanítja meg a főszereplőt, amire Obi-Wan képtelen volt. Emellett pedig a szimpatikus, maximálisan pozitív manipulátornak is őt tartom. Ha Palpatine ül a sakktábla egyik felén, akkor bizony Yoda a másikon.

Darth Vader - "Én vagyok az apád."


Most még csak megemlítem a trilógia egyik főgonoszát, részletesebb elemzés a hatodik résznél lesz... De Darth Vader már itt is nagyon motivált, és nagyon érdekes figura. Immár tudjuk, hogy Jedi volt, ahogy azt is, hogy Luke apja. És ha van bármi a világon, amivel törődik, az a fia. Mikor Palpatine el akarja intézni, Vader felveti, hogy jobb lenne, ha átállítanák. Kevés emberi mozzanatát látjuk (ez talán köszönhető a mimika teljes hiányának), de Darth Vader, már itt is látszik, hogy igenis ember, akkor is ha rossz útra tért.

Több karaktert ennél a résznél nem elemzek, vagy mert nem volt számottevő fejlődésük, vagy, mert egyszerűbb lesz a befejező részben. Tehát, következzen az összegés:

Kedvenc karakter: Továbbra is Luke Skywalker. Mindenkit kedvelek, de ha választanom kell, egyre egyértelműbb, hogy őt választom.

Kedvenc jelenet: Yoda beszéde az Erőről.

Legkevésbé kedvelt szereplő: Palpatine. Alig volt szerepe, de Palpatine.

Legkevésbé kedvelt jelenet: Kézlevágás. (Miért kellett meghonosítani ezt a hagyományt? Miért?)


VI. A Jedi visszatér


Számomra egyértelműen a trilógia fénypontja volt ez a rész. Mind a látványvilág, mind a zene fantasztikus, ahogy már megszokhattuk, és a színészi játékra sem nagyon tudok újat mondani, kiváló, mint mindig. Egyik színésznek se lehetett könnyű dolga, de mégis annyira természetesen jelenítik meg a karaktereket, hogy csak utólag vagyok képes úgy gondolni rájuk, mint akik szerepet játszanak. Harrison Ford teljesen Han Solo, Mark Hamill teljesen Luke Skywalker, Carrie Fisher pedig teljesen Leia hercegnő. És, mint tudjuk, a jó alakítás még a legrosszabb filmet is megmentheti. Most láthatjuk, mennyit ér, ha egy minden szempontból zseniális filmben profi a színészi játék.

A cselekményt megint nem nagyon részletezem, mert annyira fontosak benne a karakterek, hogy ha pontosan leírom a történéseket, kénytelen vagyok beszélni egyszerre róluk is, őket magukat viszont szokás szerint külön elemzem. Szóval, a karakterekről szóló rész erősen spoileres, ahogy eddig mindig, szóval ajánlott vigyázni vele, ha valaki nem látta a filmet.

Luke Skywalker - "Kudarcot vallott velem. Én Jedi vagyok, mint valaha az apám is volt."

Luke Yodához több okból tér vissza a történet elején. Egyrészt ígéretet tett, hogyha túléli az összecsapást, visszamegy hozzá, hogy tovább tanulhasson, de amellett ott a kérdése is, hogy Vader igazat mondott-e. Látszik, hogy nem akarja egyszerűen elfogadni a tényt, hogy az apja, ami teljesen érthető, és teljesen emberi reakció. Ismételten megjegyezném, hogy annyi lehetősége lenne haragudni, legfőképp Obi-Wanra, amiért nem mondta el. De ismét nem dühös, csak értetlen, össze van zavarodva, és valahol szomorú is, hiszen nem is sejtette, hogy az egyik legnagyobb ellenségükhöz fűzik rokoni szálak. Yoda halála előtt elárulja neki, hogy van egy testvére, és Luke hamar rájön, hogy Leia az, így, az Ewokoknál töltött idő alatt figyelmezteti is a lányt, ha ő nem jön vissza, ő lesz az utolsó remény. Azonban a két Jedi mesternek igaza volt, Luke legnagyobb gyengepontjává innentől az ikerhúga iránti aggodalma válik.

A Darth Vader és Palpatine elleni küzdelme rengeteget mutat meg a karakterből. Már a film elején kijelenti, többször is, nem tud harcolni az apjával, és nem tudja megölni. Sajnálja, és hiszi, hogy maradt benne jóság, sőt, gyakran az látszik, hogy magát is látja benne (Barlangos jelenet a második részből?), ez az ami végül ad egy utolsó esélyt Anakinnak, hogy jót cselekedjen, és Jediként halljon meg.

A másik ami az empátia mellett nagyon nagy szerepet kap a végső csatában, az Luke elképesztő kitartása, és rendkívül szilárd jelleme. Tudja, hogy nem menekülhet a harc elől, arra mégsincs felkészülve, mennyi manipuláció vár rá. Palpatine azt láttatja vele, ahogy a barátait lemészárolják, folyamatosan sugallja számára, hogy nincs remény, megpróbálja teljes kétségbeesésbe taszítani, gyűlöletet ébreszteni benne. És bár előfordulnak megingások, Luke végül mindig legyőzi a dühét, a gyűlöletet, a fájdalmat, kitart az elvei mellett. Mikor már majdnem lesújt Palpatine-ra, Vader állja útját, és a harc közben a fiú le is vágja a kezét (már megint ez az átkozott kézlevágás. Kis kitérő, de számomra akkor is furcsa, hogy random vagdossák le egymás kezét... ). Mikor azonban Palpatine azt mondja, végezzen az apjával, eldobja a fénykardját, és elhangzik az idézet is. A gonosz császár ekkor meg is ölné, de döntése, kitartása olyasmit mutat Vadernek, ami ismét felébreszti benne Anakin Skywalkert, és saját élete árán menti meg a fiát.

Luke tehát még mindig remek karakter, lelki, és fizikai ereje is rengeteget nőtt a történet során. Igazi főhős lett, akit nem nehéz megszeretni.

Han Solo - "Azt hiszem, javul a látásom. Nagy sötét folt helyett nagy világos foltot látok."
Hanról most kevesebb mondanivalóm van, ő igazából az első két film között fejlődött sokat. Ott lettek igazi barátok Luke-kal, ott alakult ki a szerelmi szál Leiával, ami itt ugyan erősödött, de komolyabb változások már nem voltak a személyiségében. A humorát megőrizte, bátor, és immár önfeláldozó karakter maradt. Ráadásul Leiával alkotott párosuk megdöntötte a szerelmi szenvedés negatív rekordját. Öt másodpercig haragudtak egymásra. Ez teljesen pozitívum, tekintve, hogy utálom a szerelmi szenvedést.

Leia Organa/Skywalker - "Luke már biztos nem volt ott." "Nem volt ott. Érzem."
Bizony, szükségessé vált a név kibővítése, Leiáról ugyanis kiderült, hogy a Skywalker család tagja, Darth Vader lánya, és Luke ikertestvére. Azzal együtt, hogy ő köt először barátságot az Ewokokkal, és fontos szerepet kap a szerelmi szála, továbbra is erős karakter, Hannal együtt iktatják ki a pajzsgenerátort, és minden rázós helyzetben vannak jó ötletei. Ráadásul róla derül ki az is, hogy érzékeny az Erőre (ez megmagyarázza, miért hallotta meg Luke hívását az előző rész végén), és ha Luke nem áll át, a Sötét Oldal kettes számú célpontja. Emiatt mondjuk nem aggódnék, Leia van olyan makacs, és erős, hogy semmiképp ne legyen manipulálható. A testvérével le sem tagadhatnák egymást ebből a szempontból.

Lando Calrissian - "Nézz magadra! Tábornok, mi?"

Az előző rész végén árulóként ismertük meg Han barátját, ám még ott javított a helyzetén: Hamar rájött, rossz emberekben bízott meg, és kimentette Leiát, Luke-ot, és Chewbaccát. Ezzel mindenki bizalmát elnyerte, ebben a részben már Luke és Han együtt segítik, sőt, a lázadók tábornoknak is kinevezik. Szerencsére megszolgálja mind a bizalmat, mind a kinevezést. A végső csatában ő az, aki egy pillanatra sem veszti el a reményt, megőrzi a hidegvérét, a végsőkig harcol, és az új Halálcsillagot is ő pusztítja el. Lando noha hibázott egyet, hamar felismerte ezt, és mindent megpróbált, hogy jóvá tegye. Sikerült is neki. A Star Wars univerzum egyik legszebb pontja azt hiszem a szakadék széléről való visszatérés, a megbocsátás, a régi hibák jóvátétele. Lando ezt erősen igazolta, persze, korántsem annyira erősen, mint a most következő negatív karakter.

Darth Vader - "Hadd nézzek rád még egyszer a saját szememmel!"

Ebben a véleményezésben kevesebb karaktert elemeztem, de ennek fő oka, hogy vannak, akiket csak első megjelenésük után kellett bemutatni, komoly változásokon nem mentek keresztül. Darth Vader viszont komolyan mondom a legérdekesebb negatív szereplő, akivel valaha találkoztam, megérdemli a saját trilógiáját.

Luke apja eleinte még ellene van, de ahogy Luke-nál írtam, a fia szánalma, empátiája és kitartása az, ami végül ráébreszti: Nem a megfelelő oldalon harcol. Végletekig védi Palpatine-t, de mikor az már az ő megölésére akarja rávenni, és mindannak ellenére, ami történt, Luke megkíméli, már ráébred, hogy valami nincs rendben a sötét oldal háza táján (éppen ideje volt). Mikor pedig a gonosz császár kis híján meg is öli a fiát, Darth Vaderben felébred Anakin Skywalker, és lehajítja Palpatine-t. Már haldoklik, de Luke megpróbálja megmenteni... Ő azonban azt mondja, késő, és kéri, hogy vegye le a maszkját, hadd lássa egyszer utoljára a saját szemével. A fiú ragaszkodik hozzá, hogy megmentse, de Anakin utolsó szavai azok, hogy már megtette, és ez bizonyítékot is nyer: Az Ewokoknál rendezett ünnepségen, a fák között álló két Jedi mester (Yoda, és Kenobi) szelleme mellett feltűnik egy harmadik, Anakin Skywalkeré. Talán nem mindig élt Jediként, de végül akként halt meg, és ez szerintem nagyon szép.

Összegzés:

Kedvenc szereplő: Még mindig Luke. Remekül kidolgozott hős, szerethető, emberi, amellett viszont rendkívül pozitív, és meglepően higgadt. (Ezalatt nem azt értem, hogy minden helyzetben hidegfejű, hanem hogy sosem dühöng, vagy gyűlölködik, ha rosszul érzi magát, nem vetíti ki a körülötte lévőkre.)

Kedvenc jelenet: A legvégén, a Jedi mesterek között feltűnő Anakinnal. Egészen biztos, hogy nem csak én találom szépnek. Egyszerűen megható az egész jelenet, már elmondott okok miatt.

Legkevésbé kedvelt karakter: Most már volt is szerepe, szóval még inkább Palpatine. Szerintem nincs olyan ember, aki kedveli ezt a fickót…

Legkevésbé kedvelt jelenet: Két fő jelöltem van. Palpatine villámokat szór, és meg akarja ölni Luke-ot, illetve a csata az Ewokoknál. Az utóbbi nyeri meg a legkevésbé kedvelt díjat, mert azok a lények elképesztően aranyosak, és már az borzalmas, ha egy meghal közülük. Az előző azért lett kilőve, mert Darth Vader mégiscsak jó útra tért a végére.

A Star Wars univerzum engem láthatólag magába szippantott, azt hiszem egy darabig nem hallgat el a fejemben a soundtrack, és sokáig fogok töprengeni, még mi minden lehet ebben a történetben a felszín alatt. Mert már maga az, hogy milyen különleges, életszerű karakterek vannak, azt mutatja, hogy több ez a történet fénykardok csattogásánál. És én véglegesen, és visszavonhatatlanul rajongó lettem.

Valentine Wiggin

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések