Az első top 10 kedvenc karakter lista - 3. helyezett

A listavezetők mostanáig elég stabilan tartják a helyüket, ez igaz a dobogó harmadik fokát elfoglaló figurára is. Amikor megismerkedtem a Star Trek világával, Spock azonnal a kedvenceim között találta magát... eleve ikonikus figuráról van szó, de a személyisége, a küzdelmei, amelyek minden feldolgozással egyre jobban mélyülnek, végtelenül szerethetővé teszi, és elérik, hogy a néző könnyen azonosuljon vele, és izgatottan kövesse a legénységgel együtt oda, ahová ember még nem merészkedett...

A három színész, aki eddig megjelent Spock szerepében, Leonard Nimoy, Zackary Quinto és Ethan Peck.
A bejegyzés készítésekor a Discovery még bőven nem jött ki, így a karakter egyes aspektusairól ebben a Top 10 listában nem írok.

"Amikor öt éves voltál, egyszer sírva jöttél haza, mert a többi fiú gúnyolt, amiért nem vagy igazi vulkáni... Én néztelek. Tudtam, hogy legbelül, az emberi részed sír. És én veled sírtam."

(Amanda Grayson Spocknak)

Nehezedik a helyzetem ennek a karakternek az elemzésével, tekintve, hogy két alternatív idővonalon két különböző életutat sikerült bejárnia. Természetesen megpróbálok a lehető legjobban teljesíteni, és átláthatóan leírni, pontosan miért is vitte el a harmadik helyezést. Vágjunk is bele!

Ahogy az idézetből is sejthető, hegyes fülű, zöld vérű barátunk nem teljes mértékben vulkáni. Apja ugyan Sarek, az idegen bolygó nagykövete, az anyja, Amanda Grayson földi tanárnő. A legfőbb konfliktus a személyiségében abból adódik, hogy míg az emberek érzelmesebb, temperamentumosabb lények, addig a vulkániak mindig mindent átgondolnak, logikus lépéseket tesznek, semmit nem hamarkodnak el. Nem mosolyognak, meditációval nyomják el az érzelmeiket. Spock önmagát vulkáninak tartja, eszerint él és gondolkodik, de többször megmutatkozik, még az eredeti sorozatban is, hogy kicsit elüt a faj további képviselőitől. Az új filmek pedig nagyon kiéleződnek erre a kettősségre, a kapcsolatoknál ezt még említeni fogom.

Mint a logikus gondolkodás híve, azt hiszem, említenem sem kell, Spock félelmetesen okos. Állandó érzelemmentessége ellenére azonban remek barát tud lenni, ezt bizonyítja a Kirkkel és McCoy-jal alkotott trió. Állítása ellenére igenis meg lehet sérteni, és fel lehet dühíteni, sőt, szerelmi szálat is kap. Többször be is ismeri, hogy a logika nem válasz mindenre. Önfeláldozása megmenti az Enterprise-t a Khan haragjában, az alternatív idővonal pedig az ő eredeti idővonalbeli, idős énjének tettei miatt jön létre. Megbízható és őszinte, hazudni gyakorlatilag képtelen.

Kapcsolatai más szereplőkkel:

Amanda Grayson és Spock
- "Akárhogy is döntesz... az anyád büszke lesz rád!"

Amanda Grayson (Winona Ryder) és Spock (Zachary Quinto)
a 2009-es Star Trek filmben
Az eredeti sorozatban viszonylag kevés információt kaptunk Spock születéséről, és gyerekkoráról, ezeken belül pedig az anyjával való kapcsolatáról a legkevesebbet. Amanda örülne, ha a fiába egy kicsit több emberség szorult volna, vagy legalább nem szégyellné azt, ami van. Hát, Spock sajnos vagy nem sajnos, inkább családja vulkáni vonaláról örökölte a génjeit, így olyan szinten szabálytisztelő hogy az apját is hagyná meghalni, csak, hogy ne szegje meg az előírásokat. (Később a probléma megoldódik Kirk és McCoy közreműködésével). Az anyja azonban továbbra is képes figyelmeztetni rá, hogy igenis vannak dolgok amit egy ember jobban tud, és jobban ért, nem kell teljesen elfelejtenie az emberi énjét.

Az alternatív idővonalon azonban ez a kapcsolat nagy hangsúlyt kap. Spock nehezen tűri, ha megsértik az anyját, már egészen kis gyerekként is, azonban mikor a bolygója elpusztul, és nem tudják megmenteni, már sokkal erősebben reagál. J. J. Abrams zseniálisan oldotta meg, hogy Spock megőrizve már ismert és szeretett stílusát, egy kicsit érzelmesebbé, egy kicsit zavartabbá váljon. Később, az apjának is azt mondja, dühös a gyilkosra, és nem tudja legyőzni az érzelmeit. Szépen, és jól felépítve mutatták be a kapcsolatukat, ami azonban még mindig elég bonyolult.

Sarek és Spock - "Az apámmal való kapcsolatom... továbbra sem változott."

Spock (Leonard Nimoy) és Sarek (Mark Lenard) "A hazatérés" c.
Star Trek filmben
A másik szülő egy kicsit keményebb, és egy kicsit kellemetlenebb. Sarek ízig-vérig vulkáni, és nehézséget jelent neki megbirkózni azzal, hogy a fia bizony nem az (Elvett feleségül egy embert, lett egy gyerekük, és problémázik, hogy miért nem lett teljesen vulkáni... komolyan, hol itt a logika?) Ezt csak tetézte, amikor Spock úgy döntött, hogy inkább a Csillagflottába jelentkezik, mint a Vulkáni Tudományos Akadémiára. Kész a konfliktus, Sarek kedves módon úgy döntött innentől megszakít minden kapcsolatot a fiával. A Journey to Babelben azonban némileg rendeződnek a dolgok, mivel Spock megmenti az életét. A Spock nyomában c. filmben már sokkal szimpatikusabb karakterként tér vissza, látszik, hogy logika ide vagy oda, szerette a fiát, és összeomlott volna, ha ténylegesen meghal. A Végső határban ugyan van egy flashback, ami nem vet jó fényt az apukára, de az emberek változnak és Sarek megtette. Akkor is, ha nem ember.

És, az alternatív idővonal. A bolygója elpusztítása még egy vulkáninak is sok lehet, mert itt a konfliktus kimerült egy csúnya nézésben, és néhány évnyi haragtartásban. Amanda halála után apa és fia őszintén beszélgetnek, Sarek még azt is beismeri, hogy azért vette el Spock anyját, mert szerette. Jól kezelték, kidolgozott kapcsolat, és épp elég bonyolult háttér.

Sybok és Spock - "Spock, kifejlődött a humorérzéked!"

Íme egy családi kapcsolat, ami az alternatív szálon egyelőre nem jelent meg. Spock féltestvére, Sarek idősebbik fia, Sybok, ugyan Spockkal ellentétben teljesen vulkáni, mégis azt választotta, hogy érezni kezd. Nagy célja volt, hogy eljusson arra a bolygóra, ahol állítólag Isten lakik, és ezen projekt megvalósítása közben találkozott ismét öccsével. Sybok megpróbálja a triót a saját pártjára állítani, még Spock esetében is majdnem sikerrel jár, a születését mutatja meg neki, és az apja reakcióit (ismét nem értem Sarek logikáját. Odaadnak neki egy hegyesfűlű csecsemőt, és emberinek tartja? Mi neki a vulkáni?). Mikor azonban rádöbben tévedésére, feláldozza magát, hogy mentse a testvérét, így végülis szép véget ér mind az élete, mind az öccsével való kapcsolata.

Kirk és Spock - "A barátod voltam, és maradok mindig."

Spock és Kirk (William Shatner) a TOS sorozatban
Az egyik legszorosabb barátságról van szó, ami eddig általam olvasott könyvekben, vagy látott filmekben megjelent. Kirk és Spock, kapitány és elsőtiszt, már az eredeti sorozattól kezdve folyamatosan számíthatnak egymásra. Spock minden érzelemmentessége ellenére többször kimondja, hogy Kirk a legközelebbi barátja, és később a filmekben erre még nagyobb hangsúlyt fektetnek. A Khan haragjában a vulkáni ugyan megmenti a hajót, és feláldozza magát, később, a harmadik filmben Kirk tűzön-vízen átment, hogy megmenthesse. Spock egyik első visszatérő emléke a múltjából is hozzá kapcsolódik ("Jim. A te neved Jim."). A hazatérés is lassan visszaépíti a kapcsolatot, a Végső határ pedig pont Kirk kapcsolataira azon belül is Spockkal és McCoy-jal való barátságára van kiélezve. Ki is mondja, hogy tudja, hogy egyedül fog meghalni. Mert amíg ők vele vannak, addig biztosan élni fog. Mikor a film végén azt hiszi, egyedül marad, Spock akkor is figyel rá, és meg is menti. Kirk a végsőkig megbízik benne, és mindketten az életüket kockáztatnák a másikért.

Spock és Kirk a Star Trek: Mindenen Túl c. filmben
(Az elemzés írásakor ez még szintén nem jelent meg)
Az alternatív idővonalon, hogy is mondjam... döcögősebben indul ez a kapcsolat. Kirk csal, és leteszi az akkor már parancsnoki rangot kapott Spock tesztjét, a Kobayashi Marut (ez az eredetiben is benne van, de ott nem tudni hogyan tette le, és nem is Spock tesztje). Mikor a hajók a Vulcan megmentésére sietnek, Kirk McCoy segítségével jut csak fel a fedélzetre. Spock időközben már elsőtiszt, és nagyon fúj a leendő kapitányra, aki véleménye szerint a teszt lényegét sem értette meg. Néhány szerencsétlen véletlen után a vulkáni kerül a kapitányi székbe, és Kirk lesz elsőtiszt, ezt azonban követi a bolygó elpusztítása, és belekeveredünk a világ legmegkavartabb paradoxonmegkerülésébe, ami mellesleg zseniális. Minden próbálkozása ellenére (vagy épp azért) a fiatal Kirk egy kellemes hangulatú jégbolygón köt ki, ahol egy lény elől menekülve egy barlangba fut... és minden rajongó együttesen felsóhajt, ugyani Leonard Nimoy arcával megérkezik az eredeti Spock, hogy szokás szerint kihúzza a bajból. (Ekkor elhangzik a fenti idézet is, utalva a Khan haragjára).

Összehasonlítás a Khan haragjában és a Sötétségben c. filmben szereplő
haláljelenetek között
Kirk persze tiltakozik, állítja, hogy nem barátok, utálják egymást... de ennek a találkozásnak (és egy későbbinek Scottyval) eredményeképp a leendő kapitány visszajut a hajóra, és az idővonal helyes alakulása érdekében, érzelmileg kompromittálja Spockot. Itt visszautalás az anyjával való kapcsolatra, végleg akkor szakad el a cérna az eredeti sorozatbelinél már így is zaklatottabb karakternél, mikor a fejéhez vágják, hogy nem szerette az anyját. Mikor azonban Kirk elfoglalja a kapitányi széket, a vulkáni visszatér, és az alternatív idővonalon először, végre egy csapatként kezdenek dolgozni. A film végén az Enterprise legénysége ténylegesen megalakul, és a második film is érkezik, rengeteg Khan haragja paralellel. Spock a szabály betartása miatt elárulja, hogy Kirk megszegte az elsődleges irányelvet... szerencsére azonban hamar túllépnek a dolgon, és ismételten együtt harcolnak. Később Spock veszi át a hajó irányítását, míg Kirk Khannak küzd, és végül, pontosan ellentétesen az eredetivel, a kapitány áldozza fel magát a hajó megmentéséért. Az ezt követő szerintem nagyon szép, és jó párhuzamot jelentő jelenetben felidéződik a film eleje, mikor Kirk minden előírást áthágva mentette meg elsőtisztjét egy vulkánból. Spock végre megérti, hogy a barátságuk volt fontosabb a szabálynál, a jelenet végén bizony még sír is. (Sok felkiáltójelet tenni ide, ez történelmi esemény) Később ugyan sikerül megmenteni Kirköt, de a jelenet akkor is szép, akkor is jól lett megcsinálva, és akkor is gyönyörűen bemutatja, hogy még az alternatív idővonalon is felépült a két karakter között egy nagyon erős barátság.

McCoy és Spock - "Az a tény, hogy a belső elrendezésem különbözik az önétől elégedettséggel tölt el doktor!"

A fő humorforrás a sorozatban ennek a párosnak a dinamikája. McCoy emberi, állandóan morog, kiabál, és mindenen ideges lesz. Spock az ellentéte, hűvös, komoly, nem lehet kihozni a sodrából. McCoy sértegetni próbálja, de Spock ezt legtöbbször dicséretnek veszi. Ugyanakkor mindketten Kirk jó barátai, és szépen lassan, noha humoros ellentéteik nem tűnnek el, egymás barátai is lesznek. Ezen nincs sok, amit elemezni lehet, mégis a sorozat egyik legjobb eleme.

Uhura és Spock - "Igaz, hogy azt választottam, ne érezzek, mikor tudtam, hogy közel a vég. Amikor Pike Admirális haldoklott, rákapcsolódtam a tudatára... és megtudtam, mit érzett halála pillanatában. Düh. Zavar. Magány. Félelem. Átéltem ezeket az érzéseket, sokszorosan, aznap, mikor elpusztították a bolygómat. Soha többé nem akarom megtapasztalni ezt. Nyota, azt hiszed, a döntés, hogy ne érezzek, abból fakad, hogy nem érzek szeretet sem. De biztosíthatlak, pont az ellentéte igaz."

Spock és Uhura (Zoe Saldana) a 2009-es Star Trek filmben
Az eredeti idővonalon a két karakter között csak egy enyhe vonzalom volt, ami később el is tűnt így a kapcsolatból nem lett semmi. Sok rajongót kiborított, hogy az alternatív idővonalon, J. J. Abrams filmjeiben a páros canon lett. Engem a legkevésbé sem zavart, méghozzá azért, hogy vulkáni módon fogalmazzak, mert logikus volt. Spock bolygója elpusztult, az anyja meghalt, mindemellett egy egész hajó, a rajta lévő emberekkel együtt az ő felelőssége volt. Döntenie kellett, sorozatban többször. Próbáljuk elképzelni ezt egy emberrel. Ha Spock nem lenne félig vulkáni, már régen érzelmi, és idegi roncs lenne. Szerencsére nem az, de egyfajta instabilitást, megingást az állandó hűvösségben bizony jelentett az eset. És itt jött be Uhura, aki vonzódott Spockhoz, és ez részben, az eredeti sorozatban is megjelenő módon viszonzott volt. A férfinek szüksége volt egy támaszra, és megkapta. A második filmben megvoltak a konfliktusaik, a fent idézett párbeszéd során azonban tisztázódott a helyzet. Ráadásul szép páros lettek, aranyosak együtt, és egyikük sem az esetlen kategória. Egyenként is erősek, tehát, az én felfogásomban nyugodtan kiköthetnek egymás mellett, hihető, hogy működni fog. És az első két film alapján, működik is.

Személyes vélemény a karakterről:

Spock nem véletlenül vitte el a bronzérmet, ismételten egy nagyon jól felépített, érdekes, szerethető karakterről van szó. Az első Star Trek élményemtől kezdve a kedvencem (valamiért könnyen megkedvelem az érzelemmentes zseni figurákat), és azóta is. Minden megvan benne, amit én elvárok egy szereplőtől, van ereje, intelligens, és eredeti. És mindemellett... nehéz nem megszeretni. Csak egyszerűen, minden további megjegyzés nélkül közel áll hozzám a karakter.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések