Halloween-i projekthét - Coraline és a titkos ajtó elemzés

2016-ban felkérést kaptam a Halloween projekthéten való részvételre, amely során több blogger fogott össze, halloweeni témájú bejegyzéseket gyártva. A projekthetet Virag_Blogger indította, a résztvevők blogcímeit pedig megtalálhatjátok a bejegyzés alján. Érdemes megnézni őket, nagyon szuper bejegyzések születtek.

Én személy szerint a snittes várólistámat böngészve választottam ki saját bejegyzésem témáját, ami ismét egy elemzés lesz, ezúttal a Neil Gaiman regénye alapján készült animációs filmé, a „Coraline és a titkos ajtó”-é. A történet szerint Coraline vidékre költözik a szüleivel, és az új házukban rábukkan egy titkos ajtóra, ami mögött egy másik világ fogadja. A másik világban minden jobb… a szülők odafigyelnek rá, elhalmozzák csodálattal és szeretettel, a kaja jobb, a játékok szórakoztatóbbak, még az idegesítően szószátyár szomszéd kisfiú is megnémul. A világ egyetlen igazán rémisztő részlete, hogy gombok vannak mindenki szeme helyén…

A bővebben után pedig következzen az elemzés, természetesen spoilerekkel.

Coraline történetét három különböző módon tudtam értelmezni, és mindegyiket egy karakter szerepének értelmezéséhez kötném: Ez a Másik Anya, ahogy a főszereplő hivatkozik rá. Tekinthetjük a Halloweeni analógiát, én ezzel fogok kezdeni, ebben ő egyszerűen egy rossz szellem, aki gyerekeket rabol. A második változat a felnőtté válás analógia, ebben a Másik Anya a gyermekkor sötét oldalának megtestesítője, sok szempontból hasonlítható Pán Péterhez (Pán Péter), a Koboldkirályhoz (Fantasztikus Labirintus), a Bolond Kalaposhoz (eredeti Alice Csodaországban, a Tim Burton félében kicsit mások a szerepek), vagy Yubabához (Chihiro szellemországban). A harmadik pedig a vágyak torzulásáról és túlzásáról szóló analógia, ebben a Másik Anya a túlzott, birtokló szeretet jelképe.

A Rossz szellem, és sötét birodalma

A Másik Anya átalakulása

A Halloween egész hagyománya visszavezethető arra, hogy a nappalok rövidülésével az emberek úgy hitték, megnyílnak az átjárók a gonosz szellemek világába, és az elriasztásukra félelmetes öltözeteket kell ölteni. Coraline történetében az átjáró fizikai… egy titkos ajtó jeleníti meg a házban. A házban ez a tizenharmadik ajtó is, amely számhoz a legtöbb babona kapcsolódik (többek között a tarot kártyában ez a halál kártyájának száma, de sok helyen tartják szerencsés/szerencsétlen számnak is). A titkos ajtó mögött az emberek közül csak néhányan jártak, csak néhányan ismerik a titkait, ezeket többnyire őrültnek, vagy fura figurának tartják, és az egyetlen, aki gyakori látogatója a gombvilágnak, nem dől be az illúzióknak a macska… újabb érdekes elemeként a halloweeni értelmezésnek, a macskákról egyes kultúrákban úgy tartják, képesek meglátni a szellemeket.

Ezt az értelmezést valószínűsítik az olyan elemek, mint a látókő, a Másik Világ sötétsége, a gombszemek, a félelmetes elemek. Ahogy hullik szét a világ, a Másik Anyából is hátborzongató boszorkány lesz, aki gyerekek lelkét rabolja el (innentől Coraline többször „banya”-ként is hivatkozik rá), sőt, még azt is felvetik egyszer, hogy megeszi a gyerekeket (ez lehet mesei utalás, akár a Jancsi és Juliska mesére is). A gombok maguk szimbolizálhatnak egy másik látásmódot, azokét a rossz, és jó szellemekét, akik ennek a boszorkánynak a birodalmában rekedtek.

Coraline szempontjából pedig már a halloweeni értelmezésben is közel járunk a felnőtté válás témaköréhez, hiszen a gonosz szellemekkel való szembenézés nem csak a külvilágot, hanem a saját lelkivilágunkkal való megbékélést is jelenti. A főhősnő kiskamasz, aki a legsérülékenyebb minden szempontból… hát ő az, akit leghamarabb elkapnak ezek a szellemek is, aki leghamarabb és a legtöbb problémával szembesül, amikkel, szülői támogatás híján teljesen egyedül kell megbirkóznia.

A gyermekkor és az örök játék birodalma

Coraline a Másik Anyával és a Másik Apával

Ha pedig a főhősnő kiskamasz, most tart abban az ellentmondásos időszakban, mikor el kell döntenie, fel akar-e nőni, vagy maradna még gyerek kicsit. Mint már említettem, rengeteg klasszikus történet is feldolgozza ezt, és személy szerint nagyon jó aspektusnak is találom. Minthogy Coraline szülei nem foglalkoznak vele eleget, a kislány nem tudja kitől megismerni a felnőtt élet jó oldalát, a felelősség szükségességét, és a felnőtt világ végül nem jelent többet számára, minthogy szülei laptop előtt ülve gépelnek, nem vesznek meg neki semmit, amit akar, és soha nincs rá idejük a rengeteg munka mellett. Rengeteg negatívuma mellett pedig ebből a felnőtt világból érkeznek a korlátok és utasítások, amik megkeserítik a hétköznapi életet, és szétzúzzák az álmokat.

És persze megjelenik a másik világ, ami kicsi és zárt, ahogy a gyermekkor is szűk látókört tesz csak lehetővé, de látszólag tökéletes. A szülők csak a gyerekért vannak, a kert is az ő arcát mintázza, az apa róla ír dalt, az anya mindig a kedvenceit főzi. És persze a felnőtt világ, mint olyan megszűnt. Az anya is, az apa is játszani akarnak, neki magának nincs és nem is lesz iskola, és persze mindenkinek ő a legjobb barátja. Coraline önző, élvezi a gyermekkorban maradás lehetőségét, még mikor felhívják rá a figyelmét, hogy a másik anya nem igazán „anya típus” (hogy is lenne a gyerekkor megtestesítőjeként), akkor is legyint, és közli, hogy „tök jó fej”. Aztán persze megkérik az árát a gyermekkor tartós, örök állapotának: gomb kerülne a szeme helyére. Sosem látna tisztán, mindent egy más, egy torz szemszögből szemlélhetne, hiszen, aki nem nő fel, az nem is lesz képes szert tenni egy egész, egészséges látásmódra.

Coraline itt már visszakozik, visszamenekül a saját világába, de ott is széthullott a felnőttek világa… az önzése, a gyermekkor iránti vágya miatt a szülei csapdába estek, vagyis rákényszerül a felelősségvállalásra. Itt is fontos szimbólum a macska, aki például a keleti kultúrában a felelősségvállalás, az önállóság jelképe is. A film végén már képes máshogy állni a szomszéd kisfiúhoz, segítőkész, megértő a saját szüleivel is, néhol felnőttebbnek is mondható náluk.

A birtokló szeretet, és a torzult, túlzott vágyak birodalma

Coraline és a macska

Coraline másik világának talán legerősebb analógiája azonban nem a halloween, és nem a felnőtté válás, hanem a vágyainak felnagyítása, és megjelenése. Idegesítette a szomszéd kisfiú locsogása? Sebaj, megnémult. Arra vágyott, hogy a bolond öregasszonyok híres színésznők legyenek? Azok is. Vagy az iszákos akrobata ugróegér cirkusza váljon valóra? Semmi probléma. És persze legfőképp, és mindenekfelett a nagy vágy, az anya figyelme és szeretete… olyan túlzott szeretetté és figyelemmé vált, ami már nem is igazán szeretet. Minden teljesül, de semmi nem egészen úgy, ahogy ő akarta, hiszen ezeket a vágyakat is az önzés, és a kialakulatlan világkép mozgatja. A Másik Anya talán legsokatmondóbb kijelentése, hogy „Másik Anyja mindenkinek van”. Hányan rendelkezünk olyan vágyakkal, olyan kívánságokkal, amiket, ha teljesülnének, minden bizonnyal azonnal megbánnánk? Vajon, ha mi léphetnénk be egy ehhez hasonló, szürreális és sötét világba, akkor mit látnánk, milyen titkaink jelennének meg előttünk?

A film során láthatjuk sokkal objektívebb szemszögből a való világbeli anya szerepét is, akit nyilvánvalóan bántanak a konfliktusok a lányával (megpróbálja elhívni vásárolni, bíztatja, hogy suli is jó lesz), de mivel kölcsönösen nem ismerik egymást, ezeket képtelenek a másik világ szürrealitása nélkül rendezni. Az anyuka hiába próbálkozik, mivel a kapcsolat maga is kétoldalú, Coraline áldozathozatala és elfogadása is kéne a változáshoz. Mikor erre rádöbben, és kész tenni a vágyai eléréséért, a világa is átalakul… a kerti partin értelemszerűen nem rajongják körül, nem változott meg minden, de a konfliktusok rendeződtek, ő maga kiegyensúlyozottabb, és nézőpontja lett más, amivel pedig elindult egy jó úton.

Coraline megtalálja a titkos ajtót

A film legnagyobb tanulságának ilyen szempontból tekinthetjük egyszerűen azt is: „Vigyázz, mit kívánsz, lehet, hogy teljesül.” Ez pedig remekül összeköti a Másik Világ három értelmezését. A sötét szellemek, démonok gyakran jelennek meg kívánságokat teljesítő szerepben, elég, ha egy klasszikust, a Faustot, és millió feldolgozását vesszük alapul (Hogy néhány kedvencemet említsem: Doctor Parnassus és a Képzelet Birodalma, Death Note, illetve Black Butler), és szinte kivétel nélkül kedvelik a játékokat, amik egyben gyakran rejtik a szabadulás kulcsát is. Erre a már említett Doctor Parnassus a legjobb példa, ahol az Ördög, a Másik Anyához hasonlóan a játékok megszállottjaként jelenik meg. A tinédzserkor, és a felnőttéválás egyik legnagyobb nehézsége pont a vágyak, az önzés kontroll alá helyezése, az önismeret és a felelősségvállalás, amit Coraline meg is tanult ebben a történetben, vagyis lekerekítettük az értelmezést is.

Én személy szerint remek filmnek tartom, akkor is, ha valaki borzongani vágyik, és akkor is, ha kicsit mélyebben utána gondolna a látottaknak. Nem igazán karakterközpontú, ami ilyen játékidővel nem is probléma, de olyan belső és külső harcokat jelenít meg, ami enyhébb vagy erősebb lefolyással mindenki életében jelen voltak, és teszi ezt szimbolizmussal, nagyon jól idézhető mondatokkal, és a nyomasztó hangulatot remekül fokozó gyurmás animációval. Személyes kedvencem egyébként a macska volt, mind a szerepkörét, mind magát a jellegzetes „macska-jellemet” remekül sikerült ábrázolni vele, és azt hiszem, ezek után mindenképp sort kerítek a film alapjául szolgáló Neil Gaiman regényre is.

A projektben résztvevő bloggerek:

Varázstinta
http://varazstinta.blogspot.hu/?m=1

Írásaim tárháza
http://irasaimtarhaza.blogspot.gr

Real Thoughts
http://www.realthoughts.hu/?m=1

Neverhoods diary
http://neverhoodsdiary.blogspot.hu

Books everywhere
http://bookseverywhere003.blogspot.hu/?m=1

Könyvvadászok
http://konyvvadaszok.blogspot.hu/?m=1

Könyvjelző blog
http://konyvjelzobloog.blogspot.hu/?m=1

Karina & Books
http://karinaandkonyvek.blogspot.hu/?m=1

Goodbye agony
https://goodbye-agony.blogspot.hu/?m=1

Feel invincible
http://ifeelitinvincible.blogspot.hu

Coffee and manga
http://coffee-and-manga.blogspot.hu/?m=1

Books of dreamer
http://booksofdreamer.blogspot.hu/?m=1

És persze a TodayWiggin. Nagyon köszönöm, hogy elolvastátok a bejegyzést, remélem, mindenkinek tetszett. Hamarosan újra jelentkezem:

Valentine Wiggin