Naruto nagyelemzés - 1. rész: Mitológia

A Naruto nagyelemzést nagyjából két éve kezdtem írni, és igazság szerint bőven folyamatban van. Haladok vele, dolgozom vele, de valahogy sehogy nem bírok a végére érni, valószínűleg azért, mert eszméletlen mennyiségű gondolat és információ van ebben a sorozatban, amiket mind felfejteni nem egyszerű. De most, a költözés közben elkapott az érzés, hogy "üsse kavics!" elkezdem megosztani a kész fejezeteket, mert eleget ültek a gépemen, és sokkal többet érnek, ha az emberek olvassák őket és beszélgetnek róluk. 

Na, de miről is lesz szó?

A Naruto, illetve a Naruto Shippuuden Masashi Kishimoto mangája alapján készült animesorozat, melynek főhőse, Naruto árva fiú. Születésekor testébe zárták kilenc démon egyikét, a kilencfarkú rókát, amiért a falu kiközösíti... és ha ez nem lenne elég, kellően bajkeverő természet ahhoz, hogy rátegyen egy lapáttal. Tizenkét évesen, mikor elvégzi az akadémiát, fiatal ninjaként egy csapatba kerül és barátságot köt a ninja gyökerekkel nem rendelkező, ám okos, és rendkívül elszánt lánnyal, Haruno Sakurával és a falu egyik nagy múltú klánjának utolsó túlélőjével, a zárkózott, bosszúszomjas, de valójában jószívű Uchiha Sasukével. Ahogy pedig Naruto idősödik és erősödik, a gyermekkor apró problémáit egyre komolyabb harcok váltják… barátságok köttetnek és szakadnak szét, titkok derülnek ki, régi ellenségek válnak ismét szövetségesekké.

A sorozat számos kérdést felvet hétszázhúsz epizódos cselekménye során. Ezek közé tartozik a jó és a rossz kérdése, a földi lét célja, az, hogy miért fontosak a másokkal kialakított kapcsolatok, és hogy mutatnak túl rajtunk. Felmerül, hogy miért élünk, miért éri meg feláldozni az életet, mit jelent az otthon, és kik is vagyunk mi igazából.

Minthogy ez egy nagyelemzés, természetesen spoileres, és lényegében három részből áll. Az első rész a legrövidebb, ezt egyben osztom meg, és ezt olvashatjátok most - ez mitológiai történetek ötvözeteként értelmezi a sorozatot. A második rész a jellemrajzokra összpontosít, azt fejezetenként teszem majd fel - lesznek totemállatok, színek, virágok, elemek, csillagjegyek, minden ami jó. Végül pedig, az egész lezárásaként lesz egy Naruto mint kamaszkrónika szakasz, ami kicsit a klasszikus felnőttéválás történet szerkezetet vetíti a sorozatra. Tartsatok velem!

1. fejezet: Kereszténység

A gonosz Éva és a jólelkű Káin esete

Kaguya története megalapozza az egész világ szerkezetét, és a cselekmény jelenlegi alakulását, így azt hiszem, érdemes először a bibliai párhuzamokat elővenni. A Naruto ezeket erősen kicsavarta és átdolgozta, de négy főbb archetípus könnyen felismerhető a történetben, a változtatások ellenére is. Ezeket összesen három karakter veszi magára, vagyis egyikük két archetípust is egyesít a személyiségében.

Kaguya sír mikor találkozik Narutóval és Sasukével

A négy archetípus közül az első Éva, őt Kaguya testesíti meg. A bibliai történettel több átfedést láthatunk, az egyik fő szerepe az anya szerep, többször messiási figuraként tekintve saját magára megjegyzi, hogy „az egész világ az ő drága bölcsődéje, amit tönkretettek”, tehát bizonyos szempontból az egész világ anyjának is tekinti magát. Noha nem igazán érzékeny, nem is nagyon látjuk érzelmeket mutatni, ez a szerepe az egyetlen, amikor a komolysága megtörik: Elszomorítja és dühíti a fiai árulása, mikor pedig újjáéledve meglátja az ellene küzdő Narutot és Sasukét, elsírja magát, megsimogatja az arcukat, azt mondja, hogy a fiaira emlékeztetik. Kaguya születéséről, származásáról szinte semmi nem derül ki, az „égből száll alá”. (Sok elméletet olvastam, pontosan mit takar esetében az égből való alászállás, olyanokat is, amelyek Kaguyát űrlényként tűntették fel. Én ezt nem tartom valószínűnek, mert olyannyira mesei és mitologikus a történet, hogy meglepne egy science fictionre hajazó fordulat, ráadásul ebben az esetben Hagoromo és Hamura, Kaguya fiai hibridek, vagyis szaporodásképtelenek lennének, erre már rácáfol Indra és Ashura születése. A testi elváltozások is magyarázhatóak, a teljesen ember Obito a tízfarkú jinchuurikieként ugyanolyan testi jellemzőket (pl. szarvra emlékeztető kinövések a fejen) kezd mutatni, mint Hagoromo, Hamura, és Kaguya. Saját véleményemet a Kaguyáról szóló, japán mitológiai résznél fogom kifejteni, a japán mitológiai vonatkozások remekül összefutnak a keresztény gondolatvilággal, és megmagyarázzák)

Kaguya eszik az "Isteni fáról"

Kaguya elfogyaszt egy tiltott gyümölcsöt is, ami az „Isteni fán” nő. Ez a fa mielőtt elfogyasztják a gyümölcsét, semmilyen különös hatást nem gyakorol az emberiségre (noha Aino, Kaguya szolgálólánya elmondja, több ezer éve lehullott az égből), csak annyit tudunk, hogy senki nem mehet a közelébe, mert az a szóbeszéd járja, hogy valamilyen szellem őrzi, amely végez a kíváncsiskodókkal. Ezzel a szellemmel Kaguya egyáltalán nem találkozik, mikor elmegy a fához, ám onnantól, hogy elfogyasztja a gyümölcsöt, a fa szerepe jelentősen átalakul. Aktívan árt az emberiségnek, a jelentősen megváltozott személyiségű Kaguyát Tízfarkúvá alakulva védi, sőt, a nő képes vele a Végtelen Tsukoyomi létrehozására is. Később ahol az Isteni Fa gyökerei nőnek, mérgezett lesz a víz, Gamamaru, a bölcs varangy kimondja, hogy a fa a vidék energiáit is elszívja, holott a tiltott gyümölcs elfogyasztása előtti időszakban az emberek a fához relatív közelségben éltek, és nem voltak hasonló problémáik. A bűnbeesés történetben a büntetés része, hogy nehézzé válik az élelem megtermelése, betegségek sújtják az embereket, ehhez kapcsolódhat az, hogy a fa elszívja a vidék és az emberek energiáit, nedve megmérgezi a termést. Szintén a gyümölccsel kapcsolatban a Hat Út Bölcse meséli el Narutonak és Sasukének, hogy átkot bocsátott az emberiségre, miután Kaguya elfogyasztotta, az örök háborúkat és békétlenséget szabadította a világra. Mindezek mellett a nőt végül a Holdba zárják el, ezt azért lehet érdemes megemlíteni, mert a keleti vallásokban a Hold az abszolút Yin, vagyis női archetípus, amit a kereszténységben Éva testesít meg. Hozzá kapcsolt állat a nyúl, amely pedig szinte minden kultúrában, szintén a Holdhoz kapcsolódik.

Hagoromo megöli Hamurát

Kaguyának két fia születik, és ezzel újabb két archetípushoz érkeztünk. A Káin és Ábel történet, az első testvérgyilkosságot meséli el, és a fiúk személyisége több szempontból valóban hasonlít a bibliai Káinra és Ábelre. Hamura, a fiatalabb ikerfiú szeretetteljes, hisz a békében, a szabadságban, kissé naiv is, a bátyja szerint gyakran felelőtlen. Noha kész az anyja ellen fordulni, mikor nincs más választás, többször hangsúlyozza, ennek ellenére megérti, és szereti, még azt is eldönti, hogy vele marad a Holdon, miután elzárták. Hagoromo gyakorlatiasabb, kíváncsi, értelmes, de engedetlenebb, biztatja az öccsét, hogy menjenek el a fához, ő szorgalmazza először a szembefordulást az anyjukkal is. A testvérek között nincs féltékenység, a bibliai Káinnal és Ábellel ellentétben, de az első testvérharc és testvérgyilkosság gondolata megjelenik. Kaguya fordítja Hamurát az idősebb Hagoromo ellen, aki ezúttal rá van kényszerítve, hogy halálos sebet okozzon a testvérének, vagyis megtörténik az eredeti történetben szereplő harc is. A különbség, hogy ismét csavart kapunk: egyrészt megjelenik Gamamaru, a későbbi bölcs varangy, és a segítségével Hamura túléli az összecsapást, másrészt a Káin archetípust hordozó Hagoromo nem saját szándékból támad az öccsére. Az anyjuk elzárása után a világot kezdi járni, vezekelve, de ez alatt az út alatt az archetípusa is átalakul, káini karakterből fokozatosan krisztusi karakter lesz.

Hagoromo megosztja a hatalmát Futamival

A krisztusi karakterek elég jól beazonosíthatók az irodalomban, mindig erős a kapcsolatuk a transzcendenssel, szeretetet hirdetnek, vagy legalábbis hordozzák annak üzenetét (példaként megemlíthető az avatar Wanja, vagy igazából bármelyik avatar inkarnáció, mind a szeretet üzenetét közvetítették a történetben. A Star Wars krisztusi karaktere, Anakin Skywalker nem hirdette a szeretetet, de a karakterében, és fejlődésében központi szerepe volt, végül saját akaratán kívül ebbe az irányba is terelte a világot), és általában maguk köré gyűjtenek tanítványokat, ők gyakran apostoli archetípusok. (Animéseknek remek példa lehet a Death Note, ebben ugyan nem tanítványok, de társak, követők gyűlnek L karaktere köré, és jellemükben, történetükben tökéletesen felfedezhető, melyikük melyik apostol. Orosz irodalom rajongói Lukjanyenko „Igék földje” c. művére gondolhatnak.) Mikor Hagoromo vándorlását látjuk, története leginkább egy tanmesére emlékeztet. A hídhoz érve nekiáll a megjavításának, megtanítja a hídnál tevékenykedő tolvajt a közös munka, a közösség erejére, majd mikor az arra kéri, had tartson vele és tanuljon tőle, gondolkodás nélkül maga mellé fogadja. (Érdekes rájátszás lehet arra is, hogy Jézus egyik első apostola, Máté eredetileg vámszedő volt, akikről az a hír járta, hogy gyakran saját zsebükre dolgoznak, ám Jézussal találkozva felhagyott foglalkozásával, és inkább őt követte. Futami, Hagoromo első tanítványa pedig a romos hídon átkelni próbálókat verte át korábban.) Futamitól elhangzik az a kijelentés is, hogy „Ha ekkora hatalmad van, megjavíthattad volna a hidat egy szempillantás alatt”. Az Újszövetségben nem egy jelenet van, amikor Jézus kap hasonló kijelentéseket: „Ha Isten fia vagy, szállj le a keresztről és ments meg minket is”, „ Ha Isten fia vagy, változtasd kenyérré a köveket”. Hagoromo azt is kijelenti, azért mondott le a hatalmáról, mert így közelebb állhat az emberekhez, jobban megértheti a fájdalmukat, ami megint erősen krisztusi elem. Hagoromot néhány helyen elutasítják, állítva, hogy az ő tettei okozták évekkel ezelőtt a nagy katasztrófákat (a Kaguyával való harc az egész világra hatással volt), ő azonban vezekelni próbál, hirdeti az önzetlenség és a szeretet erejét, és az emberek előbb vagy utóbb mindenütt hisznek neki, meghallgatják a szavait. Úgy vívja ki a tiszteletet is, hogy senkit nem tekint alárendeltjének, mindenütt az egyenlőséget pártolja, azonban nem sikerül teljes békét teremtenie. A halálakor sem másokat hibáztat, utolsó szavaival bocsánatot kér a kisebbik fiától, amiért a nagyobbik miatta tért rossz útra, és később sem állítja, hogy Indra volt a bűnös; sőt, a sorozat jelenében az erejét már egyenlően osztja szét a két inkarnáció, Naruto és Sasuke között, hogy megelőzze az ellenségeskedést, vagyis teljes mértékben úgy érzi, ami történt az ő hibája volt, és nem gyermekeié. Ez ismételten a krisztusi szerep jellemzője: Jézus a kereszthalálért sem hibáztatta az embereket. Szintén erre a szerepére utalhat, hogy a shinobi világ egyfajta istennek tekinti, legendák fűződnek a nevéhez. Ugyanakkor elterjedt, sokak által ismert neve, a „Hat Út Bölcse” már átvezeti a gondolatvilágot a buddhizmus, a buddhista szimbolika irányába.

2. fejezet: Hinduizmus, Buddhizmus, Zoroasztrizmus, egy kevés Egyiptommal

A két testvér története

A hinduizmus szimbólumai elég látványosan jelennek meg már a sorozat elejétől. Több alkalmazott technika utal nyíltan hindu istenekre, de a legerősebb szál még mindig a történelmi vonalon jelenik meg, Indra és Ashura történetében. Ugyanakkor kénytelen vagyok egy fejezetben elemezni a buddhizmus és a zoroasztrizmus utalásaival, tekintve hogy már a testvérek története elég erőteljesen kapcsolódik a hozzájuk köthető istenek más vallásokban történő megjelenéséhez is. Végül, a reinkarnációhoz vagyok kénytelen elővenni egyiptomot, az ő felfogásuk a lélekről ugyanis nagyon hasonló a keleti vallásokéhoz, csak egyszerűbben vezetik le, így én is könnyebben tudok magyarázni.

A fiatal Indra feltalálja a ninjutsut

Indra, az idősebbik testvér sok szempontból azonosítható az azonos nevű hindu istennel. A mitológiai Indra a villámlás, a vihar, a mennydörgés istene, ennek megfelelően Indrának magának is a villámlás a preferált eleme, legtöbbször ezt használja harcban, a sorozatban pedig Sasukének, az utolsó leszületésének ugyanez az elem lesz mind az alapvető természetéhez illeszkedő, mind a leggyakrabban használt fegyvere. A mitológiai Indra ábrázolása is sok szempontból megegyezik a sorozatbeli Indra ábrázolásaival… bár alapvetően, a történelmi szekcióban az idősebb testvér teljesen emberszerű, azonban szobor formájában is láthatjuk, ekkor a kezében jogart tart, ami hasonlít a Vajrára, a mitológiai Indra villámára. Gyakori jelképe még a chakra diszkosz. (a chakra szanszkrit nyelven a forog, kering, kerék szavakat jelenti, ebből ered a keleti filozófiában testek energiaközpontjainak neve, és ebből ered a sorozatban a szellemi és testi energiák összessége. Valószínűleg az elv nagyjából, hogy az energia a szervezetben kering, innen kaphatta a chakra nevet) Indrát hadistenként is tisztelték, a ksatriyák, a harcosok kasztjának védelmezője volt, ennek megfelelően a sorozatban Indra maga is harcias, egész életfilozófiája az erő és a hatalom köré összpontosul. A mitológia kihangsúlyozza, hogy bár pozitív istenség, büszke, és arrogáns, úgy érzi, a nagyságának, dicsőségének nincs párja: ez ismét passzol az animebeli Indra jelleméhez. Legelterjedtebb mellékneve a mitológiában az „ezerszemű”, erre remek rájátszás, hogy Indra örökli a sharingant, és adja tovább a saját vérvonalán. A Mahábharátában Indra a főszereplő Arjuna apja, és egyik kalandja során áthatolhatatlan, mágikus páncélt nyer fiának, erre lehet utalás a susanoo, mint áthatolhatatlan védőpajzs. Ugyanennek a fiának adja később az íját is, legendás nyilával, melynek hegye „tűz és villám pusztító hatalmát hordozza”. Ez a nyílvessző konkrétan megjelenik a sorozatban, Sasuke lövi ki Narutora a végső csatájukban. A hindu isten egyik legnagyobb, legendás csatáját egy kígyóval, Vritrával vívja, amely motívum ismét megjelenik… ugyan nem Indra maga, de a sorozatban főszereplő reinkarnációja, Sasuke szembefordul Orochimaruval, a kígyóra is emlékeztető, és kígyó totemállattal rendelkező mesterével, végül pedig le is győzi.

Hindu ábrázolás Indráról

A buddhizmusban Indra szerepe lassan elkezd megváltozni. Még mindig pozitív isten, és még mindig a Dévák ura, de már nem halhatatlan. Hosszú ugyan az élete, de óhatatlanul része a reinkarnációs ciklusnak, ráadásul sújtja a déva világ nehézsége is, az eltávolodás a szellemi magasságoktól, az élet értékéről való elfelejtkezés. Ezt a sorozatbeli Indra erősen mutatta; gyerekként, miután feltalálja a kézjeleket, meg is jegyzi az apjának, tart attól, hogy a találmánya milyen hatással lesz az emberiségre. „A jelek gyakorlásába fektetik az időt a szellemi edzés helyett” ahogy mondta. Ekkor még aggasztja ez a gondolat, tart a háborúskodás kialakulásától, később azonban ő lesz a vezetője a változásnak, ő alapítja meg a „ninjutsu” szektát, amely jelentősen elfordul az apja szeretetről és békéről szóló tanításaitól is. A reinkarnációnak, mivel a történetben eredetileg sem isteni figura, értelemszerűen része. Bizonyos poszt-védikus szövegekben Indra alakja elkezdett összekapcsolódni Shivával, a pusztítás hindu istenével, az ő segítőjeként, alárendeltjeként jelenik meg (a jainizmusban az ábrázolása is hasonló, táncoló alak), vagyis a sorozatbeli megjelenéséhez ismételten hasonlít: A Narutoban Indra az szeretetet, békét pártoló öccsével szemben Hagoromo halála előtt megfogadja, ha kell, egy örökkévalóságon át munkálkodik a családja által épített világrend romba döntésén. Szintén a poszt-védikus szövegekben már nyíltan ártó szándékkal szabadít esőt és viharokat az emberiségre, Krishna, Visnu egyik leszületése siet az emberek segítségére, és nyújt menedéket nekik Indra haragja elől.

Hagoromo elutasítja Indrát örökösként

Végül a legerősebb változást Indra megítélésében a perzsák, és a zoroasztrizmus jelentette. A zoroasztrikus vallásban a dévák negatív figurákká váltak, velük szemben az asurák kaptak központi szerepet. Indrát egyes szövegekben egyenesen démoni karakterként tűntetik fel, aki az igazság ellen küzd, féltékeny, gonosz figura. Megint más források úgy írják le, mint aki angra mainyu utasításai szerint cselekszik, ez a Zoroasztrikus vallásban később Ahriman, a gonosz megtestesítője lesz. Ismét megjelenik a párhuzam a sorozatban, ahol Indrát a Fekete Zetsu kezdi megkísérteni, miatta ébred fel a sharinganja, miatta válik önteltté, és végül miatta fordul a családja ellen. Az asurákat tisztelő vallásokban a dévák és az asurák közös szülőtől származnak, és folyamatos harcban állnak, a dévák azonban, akiknek a vezetője Indra, sosem tudnak győzedelmeskedni (ez a védikus korszakban még nem így volt, a tejóceán kiköpülésekor például a dévák sikerrel átverték az asurákat. Csak a zoroasztrikus korszakra alakult ki az utóbbiak fölénye a harcok tekintetében is), mint ahogy a sorozatban is láthattuk: Indra inkarnációi mindig veszítettek végül, ha szembekerültek Ashura leszületéseivel. Szintén a pre-zoroasztrikus időszakban kezdett a dévákhoz az önteltség is kapcsolódni, amely a fejlődés gátját jelenti esetükben. Szintén láthattuk mindhárom leszületés esetében, Madara, Indra, és Sasuke is kérkedéssel kezdi a csatákat, ellenfeleik fejéhez vágják, hogy ne reménykedjenek a győzelemben, mert nincs esélyük rá, később azonban mindhárman szembesülni kényszerülnek a ténnyel, hogy Hashirama, Ashura és Naruto életszemlélete mekkora erőt is ad nekik.

Ashura (szél technikával)

Ashura, a fiatalabb testvér a nevét valószínűleg a hinduizmus félisteneiről, az asurákról kapta. Ismételten láthatjuk az ábrázolását szobron, openingben, ezen három arcú, több karú teremtményként jelenik meg (annak ellenére, hogy, akár a bátyja, teljesen emberszerű), hasonlóan a mitológiai asura ábrázolásokhoz. Alapvetően ezek a félistenek negatív figurákként jelentek meg, az irigység hajtotta őket a dévák felé. Ez a sorozatban nem kap nagy hangsúlyt, de el kell ismerni, hogy megjelenik. Ashura gondolataiba nem látunk komolyan bele, így nem tudjuk volt-e bármilyen szintű féltékenysége a bátyja felé, de a sorozatbeli reinkarnáció, Naruto esetén kezdetben teljesen nyilvánvaló, féltékeny Sasuke képességeire, népszerűségére, állítása szerint részben ez az oka, hogy gyerekként, kezdeti szándékai ellenére, nem azonnal barátként közeledik a fiúhoz, hanem riválisnak választja. Az asurák világa egyike a buddhizmus hat világának is, az emberek és a dévák világa közé helyezik.

Japán asura ábrázolás

Ugyanakkor, ahogy a dévák, és köztük Indra megítélése romlott, az asuráké fokozatosan javul az idő múlásával. A későbbi szövegekben a dévák úgy jelennek meg, mint a természet erőinek urai, ellentétben az asurákkal, akik a morális, és közösségi rend védelmezői. Ez ismételten tökéletesen leírja a történetbeli Ashurát… míg a bátyja az erő, és a hatalom megszállottja volt, ő maga a közösségben, az összefogásban, a szeretetben hitt. Később ez teszi erősebbé is Indránál… míg az idősebbik fiú magányos harcos marad, Ashura mögött mindig ott állnak a barátok, a társak, hogy megtámogassák a harcban, és segítsenek neki átjutni az akadályokon. Természeti elemek közül kezdetben csak egyet, a levegőt tudja uralni, ellentétben a tüzet és villámlást már fiatalon aktívan használó Indrával (később, a harcukban látjuk először fát irányítani), viszont a morális érzéke már ekkor megelőzi a bátyját. 

A zoroasztrizmus már nem is féltékeny, folyton a dévák felé törő lényekként jeleníti meg az asurákat, sokkal inkább olyanokként, akik örökké a művelődésre, fejlődésre törekszenek, ezt pedig erényként, nem hibaként tűntette fel. Ismételten tökéletes a párhuzam, Ashura ugyan nem volt tehetséges, de kitartása, szorgalma, és hite a társaiban mindig előre vitte, ráadásul pont a tehetség hiánya miatt nem fenyegette az önteltség lehetősége sem. A zoroasztrizmusban Ahrimannak, a gonosznak ellentétpárja, vagyis a jó megtestesítője Ahura Mazda, akinek nevének első tagja az „Ahura” az asura alakváltozata. 

Mint Indránál már említettem, az asurák és a dévák közös szülőtől származnak, sőt, az egyik istenről, Agniról nincsenek is teljesen pontos információk: Indra ikeröccse, azonban a szövegeknek csak egy része tűnteti fel dévaként, a legtöbb esetben asuraként jelenik meg, és az asurákat tisztelő vallások egyik legnépszerűbb istene. Agni személyisége egyébként sokban hasonlít a Naruto Ashurájához, többek között a Nap istene is ő. A Napot láthattuk, hogy a sorozatban is Ashura, illetve később Naruto karakteréhez kapcsolták (Naruto jobb kezére kerül a sorozatban egy fehér napkorong, jelképezve a yang erők feletti hatalmát).

Naruto és Sasuke tudomást szereznek a reinkarnációs
ciklusról. Körülöttük vízgyűrűk láthatók

A két fiú története tulajdonképpen az egész sorozatra kiterjed, és ennek alapját jelenti a reinkarnáció, ami központi szerepet tölt be a Narutoban. Noha a világban magában számtalan hit van (látunk duális vallásképet, például Zabuzáék halálánál, ahol Zabuza azért könyörög, hogy halála után oda juthasson, ahová Haku került, korábban említ mennyet és poklot, tehát ez egy kereszténységre hajazó vallás lehet. Shikamaru elég nyíltan közli Hidannal, hogy ateista, Hidan vallása maga pedig egyisten kultusz, Jashin kultuszában a halál és a fájdalom tölti be a központi szerepet, Hidan minden gyilkosságát egyfajta emberáldozatnak fogja fel az istene felé. Sok szempontból Jashin kultusza a maja vallások paródiájának tekinthető, Hidan arcán hasonló jelek tűnnek fel, mikor megkezdi a szertartásokat, mint amilyenre a maják előszeretettel festették az arcukat. Jiraiya az első, aki megemlíti a reinkarnációt, életfelfogása, halálakor mutatott gondolatai is alátámasztják, hogy ő ebben hitt), a történet végére eléggé letisztul, hogy a keleti vallások világnézetéből merít a sorozat legtöbbet. Ugyanakkor, mivel rengeteg a zavaros tényező, a fejezet elején említett módon, segítségül hívom az egyiptomiak magyarázatait is.

Az emberfejű madár alakjában megjelenő Ba az egyiptomi
mitológiában

Az egyiptomiak három részre osztották a lelket, a Ka-ra, a Ba-ra, és az Ah-ra. Ezek közül az Ah-val most nem foglalkozom, és a Ka és Ba szerepét hozzáigazítom a reinkarnáció rendszeréhez. A Ba-t „örökkévaló léleknek” nevezhetjük, az ember ezzel azonosítható. A Ba a reinkarnáció során testből testbe vándorol, célja pedig kilépni ebből a körforgásból, magasabb létsíkokra kerülni. A másik lélek, a Ka, halandó (ezt nevezhetjük akár Ego-nak is). Amit az emberből látunk, az többnyire a Ka lelke, ezt „testi lélek”-ként is emlegethetjük, ez hordozza a személyiséget, az élet során összegyűjtött tudást. Mint a neve is mutatja, a testhez kapcsolódik, vagyis minden reinkarnáció során új Ka kapcsolódik az eleve adott Ba-hoz. 

Alapvetően nem hangzik lényegesnek a felosztás, de a Naruto esetén nagyon is az, az Edo Tensei (egyes feliratokban „szentségtelen teremtésnek” fordították) alkalmazása miatt. Indra az apja halálos ágyánál jelenti ki, hogy minden elkövetkezendő életében a felépített világrend felborításán, az apja tanításainak romba döntésén fog dolgozni, később az öccse, Ashura, mikor tudomást szerez erről, azt mondja az apjának, ha bátyja ismét leszületik a földre, ő mindig követi majd. Kevés reinkarnációjukat ismerjük, csak az utolsókat és utolsó előttieket. Az utolsó előttiek, Madara és Hashirama esetén eléggé el is húzódik az új leszületés, mivel Madara jelentősen később hal meg, mint ellenfele, de megtörténik, világra jön Sasuke és Naruto. Ezután nagyjából tizenhét évvel pedig Edo Tensei-jel feltámasztják az előző két leszületést, ami eléggé megkavarja a rendszert.

Itachi lelke megszabadul az Edo Tenseitől

Ha egyszerűen arról lenne szó, hogy egy fix, egy részből álló lélek vándorol testből testbe, az Edo Tensei valóságos paradoxon lenne, hiszen egyszerre van életben ugyanannak az egy léleknek két teste, azonban a Ka-Ba felosztás már egyszerű megoldást jelent. A Ka a testhez kapcsolódik, Hashiramával és Madarával együtt feléled, az Indra és Ashura Ba-k azonban továbbra is Naruto és Sasuke testében vannak. Erre a felosztásra több utalás is történik a történetben, vegyük sorra őket:

1. Az Edo Tensei menete: Kabuto Obito kérésére az egyik részben összefoglalja, hogyan is zajlik a feltámasztás Edo Tensei-jel, és az egyik fő kikötése, hogy jelen legyen a test, vagy annak egy darabja. Egyiptomban a mumifikálás egyik célja volt az is, hogy minél tovább hozzáférhessenek a Ka lélekhez, és az általa megszerzett tudáshoz… amíg a test létezett, szent tárgyak segítségével ez a tudás „lekérhető” volt a testi lélektől. 
2. Itachi megjegyzése a halálról: Itachi a feltámadása után, a Sasukével közös harca előtt tesz egy látszólag abszolút nem a helyzetbe illő kijelentést. Mikor Kabuto ellen mennének, megjegyzi, hogy „Azt mondják, ha egy ember meghal, az igazi személye/személyisége már nem tér vissza. Én már meghaltam egyszer.” A kettős felosztás gyönyörűen indokolja ezt a kijelentést: Itachi valóban nem volt igazán jelen, hiszen az Edo Tensei csak a Ka-ját hozta vissza, a Ba-t, amivel az ember igazán azonosítható, nem.
3. Hagoromo szavai Madaráról: Naruto rákérdez Hangoromo Otsutsukinál a találkozásukkor, hogy rajta és Sasukén kívül voltak-e más reinkarnációi Ashurának és Indrának. Hagoromo ekkor beszél Madaráról és Hashiramáról, de kihangsúlyozza, hogy Madara többé nem tekinthető Indra reinkarnációjának. Itt ismét alapul vehetjük a Ka-Ba felosztást. Mivel a Ba már Sasukében van, Madara már tényleg nem Indra leszületése, pusztán az aktuális testhez kapcsolódó Ka-val rendelkezik. Hagoromo később ezt a megjegyzést még egyszer erősíti, amikor Hashiramának meséli el a két fia történetét: ekkor is elmondja „Ashura lelke benned volt.” Tehát léleknek nyilvánvalóan nem a személyiséget és a tudatot tekinti.

Sasuke elengedi a gyűlöletet, és feloldja a reinkarnációs
ciklust

Megjegyzendő, hogy a reinkarnációs ciklusokból szinte mindig a ki és továbblépés a cél, ez a motívum nagyon erősen jelenik meg a sorozatban is. Először is, Ashura sejthetően már komoly szükség nélkül vállalja a reinkarnációt, hogy a bátyja sose árthasson, és mindig, minden életben próbálja visszaterelni a helyes útra. Narutonak is, Hashiramának is erősek voltak a spirituális kapcsolatai, tökéletesen sajátították el a bölcs formát, Naruto abszolút jellemszilárdságot mutatott az igazság vízesésénél, könnyedén elengedte a gyűlöletet, miután látja Bee és Gyuki kapcsolatát, probléma nélkül kommunikál és barátkozik a mindenki által rettegett démonokkal, vagyis nem olyan embernek mutatkozik, akinek feltétlenül szüksége lett volna a reinkarnációra.

Sasuke, illetve eredetileg Indra azonban pont ellentétes. Hivatkozik arra, hogy sosem ismeri el az öccsét, mindig pusztítani fog, végül azonban kiderül, az életfeladata pont az volt, hogy megértse a szeretet, a barátság erejét, elengedje a büszkeséget, képes legyen elismerni Ashurát (illetve aktuális leszületését). A fináléban, miután beismerte a vereségét, Sasuke mosolyogva jelenti ki, hogy véget ért számukra az örökös leszületések ciklusa, biztos benne, hogy ha meghalnak, végre kiléphetnek a körből, és a reinkarnációs ciklus lezárulását mindkét karakter pozitív, boldog eseményként éli meg.

A Végzet Völgye, a legtöbb nagy csata színhelye

Érdemes megemlíteni a folyó szimbólumának megjelenését, mert két reinkarnáció, Hashiramáék párosa, és Narutoék párosa esetén is folyamatosan jelen van. Hashirama és Madara folyóparton találkoznak, később, a Végzet Völgyében folyó víztükrén harcolnak. Naruto és Sasuke összes komoly konfrontációja folyón történik: Sasuke árulását követően, majd Danzou halálát követően, végül a legutolsó harcuk a háborút lezárva. A folyó fontos szimbólum a buddhizmusban, a Nirvána elérését, a visszatérést az egységhez szimbolizálja, ami ismételten erős kapcsolatot mutat a reinkarnációval, hiszen végül is egy folyó vizén vívták meg azt a csatát, ami lehetőséget biztosított számukra a körforgás elhagyására. Zsidó és keresztény hagyományban a folyó az égi kegyelem, görög mitológiában, és még számtalan európai mitológiában a túlvilág jelképe, vagyis ismét megjelenik a gondolat. Sasukén és Naruton kívül erős folyó-szimbólumot az életútjában Itachi kap, ezt majd kifejtem a totemállatánál.

És az utolsó, kissé zavaró tényező a reinkarnációval kapcsolatban: Hashirama és Madara fájdalmas kilógásai. Naruto elképesztően hasonlít Ashurára, mindketten erős jellemű, jólelkű, de kezdetben esetlen és butuska figurák. Sasuke és Indra között is erős az analógia, még külsőre is: mindketten lila susanoo-val, azonos mintázatú mangekyou sharingannal rendelkeznek, jellemre halálosan büszkék, preferált elemük a villámlás… Madara és Hashirama azonban kilógnak. Madara mangekyou-ja más mintázatú, a susanoo-ja sem lila, hanem kék, jellemében sokkal inkább csapatjátékos, fő elemként is a tüzet preferálja.  Hashirama bár naiv és jólelkű, akár a másik két inkarnáció, de intelligens, és sosem volt ügyetlen; a sorozat kezdetétől lelkesen rivalizál Madarával kődobásban, futásban, játékos harcokban, és már tizenkét évesen sem veszít csatát.

Hashirama és Madara gyerekként, a folyó mellett

Ennek oka, véleményem szerint ismét a felosztáshoz kanyarodik vissza. A Ba nem tartalmaz személyiséget, a Ka által meghatározott jellem azonban az alaphelyzethez és az életfeladathoz igazodik. Az életfeladat adott, Indrának, már említett módon meg kell tanulnia becsülni a szeretetet, elengedni a büszkeséget, Ashurának pedig végig kell terelgetnie ezen az úton. Az alaphelyzet azonban látványos különbségeket mutat. Míg Indra, Ashura, Naruto és Sasuke megszervezett, békés időkbe születtek (Hagoromo kijelentette a saját idejében, hogy „már csak két területen van nyomorúság”, tehát az ő kora a bőség kora is volt. Sasuke és Naruto esetén pedig véget értek már a háborúk, a faluk között szövetségek köttettek.), addig Hashirama és Madara a teljes káoszba. Klánok harcoltak egymás ellen, a falvak még létre sem jöttek, magas volt a gyermekhalandóság. Vagyis ahhoz, hogy megismerjék egymást, kialakuljon a kölcsönös szimpátia, vihessék előre a világot, és egyben a saját, személyes életfeladataik is teljesüljenek, megfelelő jellem kellett. Madara nem fordulhatott gondolkodás nélkül a társai ellen egy jobb szemért, meg kellett tanulnia csapatban, vezetőként dolgozni. A büszkeségéből is el kellett engednie egy keveset, képessé kellett válnia a manipulációra. Hashirama nem lehetett olyan ügyetlen és butuska, mint Ashura, hiszen akkor sosem kerülhetett volna a rivális klán élére, nem jutottak volna megfelelő helyzetekbe Madarával, ilyen módon tökéletesen érvényesült, hogy az alaphelyzet magával vonzza a személyiség alakulását.

Sasuke Rinneganja. Megfigyelhető a vízgyűrű minta

Buddhizmus, és keleti szimbolika kapcsán kell beszélnem a Rinneganról is. A szem nevének jelentése Samsara szem, a samsara az élet körforgása, a leszületések és halálok ciklusa, amiből a lélek meg akar szabadulni.  A rinneganhoz kapcsolódik a fodrozódó víz motívum, ami nagyon gyakran jelenik meg az animében, és szinte mindig a reinkarnációhoz kapcsolódva. Magának a rinnegannak a mintája is vízgyűrűkre emlékeztet, amikor pedig Naruto és Sasuke a Hat Út Bölcsével kommunikálnak, mindig látjuk az újra és újra feltűnő vízgyűrűket. Keleten, a vízgyűrűk maguk reinkarnáció szimbólumok: a koncentrikus körök szimbolizálják a „halál vizeibe” való lemerülést, és az onnan való újbóli kiemelkedést.

A rinnegan egyik leglátványosabb képessége, amit „Hat Út”-nak neveznek, ezt Nagato és Obito alkalmazzák, ekkor hat testet választanak ki, amelyek mindegyike valamilyen képességgel rendelkezik (a képesség Nagato hat útja esetén volt lényegesebb, Obito már a jinchuurikik eredeti képességeit tartotta meg). A Hat Utat a buddhizmus hat világáról nevezték el, amelyek a következők: Déva (Istenek), Asura (Félistenek), Emberek, Állatok, Preta (Éhes szellemek) és Naraka (Pokollakók). Az egyes „utak” képességei erősen függnek attól, melyik világhoz kapcsolják őket. Így például a Déva Pein képessége (Pein neve rájátszás a Pain, azaz fájdalom szóra, a fájdalom hat útja, vagyis Six Path of Pain pedig utalás arra, hogy a buddhizmusban a hat világ mindegyikébe való leszületés szenvedés.) a Shinra tensei (mennyei lökéshullámnak fordítják egyes feliratokban) és a chibaku tensei (ennek nincs megfelelő fordítása, egy gravitációs magot hoz létre) alkalmazása. Az Asura Pein mechanikus testű, erős figuraként jelenik meg, az Emberi Pein gondolatolvasásra képes. Az állati út különböző mítikus lényeket idéz meg, a Preta elszívja a megtámadottak energiáit, és végül a Naraka képes előhívni és irányítani a „Pokol királyát”. Érdekességként megjegyzendő, hogy a Preta út kifejezetten tömzsi figura, az éhes szellemeket pedig tömzsinek írják le a buddhizmusban is.

Durga istennő szobra fából

Apróbb utalásként a fa technikákat használóknál rendszeresen előkerül Durga istennő szobra, aki a háború istennője, és Shiva felesége az indiai mitológiában. Ő a védelmező anyaistennő, számtalan keze van, mindegyikben más fegyverrel, és szerepkörének eleme, hogy felemeli a hangját az igazságtalanság ellen, és ha kell, erőszakkal védelmezi a szabadságot, pusztítással készíti elő a teremtést. Mivel a leghíresebb fa használók a sorozatban Ashura és Hashirama, akik egyértelműen készek voltak harcolni a békéért, akár testvérrel és baráttal is, a szerepkörükhöz nagyon passzol Durga figurájának megjelenése.

Szintén apró utalás a harmadik szem megjelenése, Kaguya és Madara esetén, ami a tisztánlátás chakrája az eredeti keleti filozófiában, és egy ironikus játék lehet vele, hogy mind Madara, mind Kaguya illúziók és álmok keltésére használja fel. Kaguya esetén ezzel van saját célja, Madarát azonban manipulálják, vagyis ilyen módon nem csak ő akart másokat illúziókba zárni, de a „tisztánlátást” ő sem érte el.

3. fejezet: Japán mitológia

Avagy így csinált a Naruto olvasztott vasat japán egyik nemzeti kincséből…

Ábrázolás a mitológiai Kaguyáról

Ahhoz képest, hogy motívumként hány japán mitológiai elem tűnik fel a történetben, a világképben meglehetősen kis szerephez jut a japán mitológia. Az első, és talán legfontosabb szerepe, már a kereszténységnél említett módon, Kaguya karakterében van. A nő ugyan Éva archetípus, de nagyon sok ponton kötődik a japán mitológiához. A mitológiai Kaguya (a neve „a hajlékony bambuszok szórt fényének hercegnőjét” jelenti) a Taketori monogatariban, vagyis a bambuszgyűjtő öregember meséiben szerepel. Itt egy bambuszerdőben, egy fénylő bambuszszárban akadnak rá Kaguyára, amelyre utalás lehet, hogy a sorozatban az égből való alászállása után egy bambuszerdőből lép ki. Később, a mitológiai Kaguyát hűvös személyiségnek írják le (említettem már a bibliai résznél, csak az anyai szerepben törik meg a hidegsége), kérőit lehetetlen feladatokkal látja el. Az egyetlen, aki iránt mutat érdeklődést annak ellenére, hogy elutasítja, az egyik birodalom császára. Kaguya szerelme, Hagoromo és Hamura apja ugyan nem császár volt, de uralkodó, így ez is lehet egy kapcsolat a mítosszal.

Kaguya kilép a bambuszerdőből

A keresztény szimbolika alapján legtisztázatlanabb rész maga „az égből való alászállás”, amelyet viszont a japán mitológia gyönyörűen magyaráz. A mitológiai Kaguya a holdról jött, és gyakran nézte az eget a népére gondolva. A történetben Kaguya ugyancsak az eget nézi, állítása szerint a béke után vágyakozva, és többször utal rá, hogy vannak ott mások, ahonnan ő jött, ez lehet egy rájátszás a mítoszra. Az Otsutsuki klán jelképe ugyancsak hold. Kaguya, mikor visszatér a holdra, köpenyét hagyja hátra a nevelőszüleinek emlékül… a köpeny - egy másik mítoszban központi szerepet játszó - hagoromo, vagyis tollköpeny, vagyis ismételten kissé humoros párhuzam, hogy a Narutoban Kaguyát saját Hagoromo nevű fia zárja a holdba. Vagyis ezzel a történettel szépen összefut a keresztény szimbolika a japán mitológiával, és egy kellően mesei, a világképbe tökéletesen illeszkedő magyarázatot kapunk Kaguya alászállására.

Ha Japán, akkor mindenképp említeni kell az Uchiha klánt, és a sharingant. A mangekyou sharinganok mintázatáról beszélek majd a karaktereknél, de a legtöbb rendelkezik különleges technikákkal, ezek némelyike csak az adott karakterre jellemző (például Itachi Tsukuyomi-ja, amit rajta kívül senkit nem látunk használni a sorozatban, vagy Sasuke Kagutsuchi-je), némelyik pedig általánosnak mondható, a mangekyou sharinganos karakterek legtöbbje számára eljön a pillanat, amikor beveti (ilyen pl. a Susanoo, vagy az Amaterasu). A szemtechnikák japán istenek után kapták a nevüket, és a kapcsolataikban gyakran visszaköszön az istenek mitológiai kapcsolata.

Itachi Tsukuyomit használ Kakashin

A Tsukuyomi, Itachi legjellegzetesebb szemtechnikája japánban a holdisten. Tsukuyomi, Izanaginak, a főistennek jobb szeméből született (miután megpróbált megtisztulni alvilági útja után), ennek megfelelője a sorozatban, hogy Itachi is a jobb szemével képes használni ezt a technikát. Az illúziók maguk a holdhoz kapcsolódnak a szimbolikában, ennek tökéletesen megfelel a technika működése; olyan genjutsu, amely másodpercek alatt napokig tartó események átélésének érzetét kelti. Testvére volt Amaterasunak, de később ellentétek ébredtek köztük, ezért nincs egyszerre az égen a nap és a hold. A Tsukuyomit a sorozatban ennek megfelelően a Fekete Zetsu leírja az Amaterasu technika ellenpólusaként is.

És ha már említettem, Itachi a bal szemével hívta elő az Amaterasut, az elolthatatlan fekete lángokat. A mitológiai Amaterasu is Izanagi bal szeméből született, és ő a napistennő a japán mitológiában, remekül megmagyarázva a kapcsolatát a tűzzel. 

Sasuke Susanoo-ja

A mitológiában a harmadik istentestvér Susanoo, a viharisten. Kardja a Totsuka penge, és általában erőteljes harcosként ábrázolják, akkor született, mikor apja az orrát mosta. A susanoo megjelenése a történetben, már a hinduizmusnál említett módon áthatolhatatlan védőpajzs, aminek a színe egyénenként változó (a karaktereknél kitérek rá), alakra pedig gigászi méretű szamurájra emlékeztet. A Totsuka penge Itachi susanoo-jához kapcsolódik, ezzel zárja el Nagatot, korábban ezzel húzza ki az öccséből Orochimarut. Ez utóbbinak szintén megvan a párhuzama a mitológiában, a Totsuka pengével ugyanis Susanoo Yamata no Orochira támad, legyőzésekor pedig egy másik kardot talál a testében: Ez a Kusanagi, amit a Narutoban Sasuke katanájaként látunk viszont.

Két további szemtechnika az Izanagi és az Izanami párosa. Ők ketten teremtették a mitológia szerint japánt, és még számos istenséget, Izanami azonban utolsó gyermekük, Kagutsuchi világrahozatala közben megégett, így a férje utána indult, hogy visszahozza az alvilágból. Erre a mítoszra utalhat az Izanagi mint képesség, ami képes egy eseményt meg nem történté tenni… ilyen módon, ha valaki meghalt, visszahozhatja az életbe. A technika párjánál, az Izanaminál alapvetően megjegyezhető a kapcsolata Kagutsuchivel. Kagutsuchi Sasuke szemtechnikája (és a tűzisten nevét viselve az Amaterasu lángjainak irányítását teszi lehetővé számára), a végtelen Mangekyou Sharingannal válik képessé a használatára; ahogy Kagutsuchi anyja halála árán született, úgy a sorozatban is egy életbe kerül, hogy a technika használhatóvá váljon. Izanami a mitológiában az alvilág istennője is, aki (a görög Perszephoné történethez hasonlóan) evett az alvilág gyümölcseiből, így nem térhet haza a férjével. Mikor az istennő úgy dönt, megpróbálja meggyőzni az alvilág isteneit, hogy menekülhessen, csak annyit kér a férjétől, hogy ne nézzen rá, amíg odalent vannak. Mikor Izanagi ezt megszegi, végleg elveszíti a feleségét, aki dühében megfogadja, hogy ezer embert öl meg minden nap… ekkor Izanagi válasza, hogy akkor ő ezerötszázat teremt majd, vagyis Izanamihoz köthető az emberek halandósága is. A sorozattal húzott párhuzam ezúttal az lehet, hogy ahogy Izanami az alvilágban ragad, egy meggondolatlan döntés miatt, úgy az Izanami által sújtott személy is csapdába esik egy végtelen körforgásban. Itachi azt is megjegyzi, míg az Izanagi megváltoztatja a sorsot, az Izanami kiszabja… az alvilág isteneit pedig gyakran ábrázolják ítélkezőként minden kultúrkörben.

A varjú Shisui szemével

Shisui szemtechnikája a Kotoamatsukami, amely lehetővé tette, hogy kiadjon egy parancsot egy személynek, aki onnantól azt hitte, a saját akaratából, saját döntései szerint cselekszik. A mitológiában a Kotoamatsukami az istenek első nemzedéke, amelyet nem teremtettek, egyszerűen csak megszülettek. Öt ilyen isten volt, később ők teremtették a további istennemzedékeket, gyakran aktívan segítették az embereket. Az egyik Kotoamatsukami, Takamimusubi küldte el az első császár, Jimmu megsegítésére a Yatagarasut, vagyis a háromlábú varjút. Ennek párhuzama lehet a sorozatban, hogy mikor Shisui halála előtt Itachira hagyja megmaradt szemét, ő egy varjúba ülteti, ami később őt magát is felszabadítja az Edo Tensei irányítása alól. Egyben a Kotoamatsukamira hivatkoznak úgy, mint a „végső genjutsu”, tehát az egyik legerősebb technikának tartják, ez kapcsolódhat ahhoz, hogy a legelső istenek nevét kapta.

Végül az utolsó technika a Kamui, ezt Obito és Kakashi használja legtöbbször, lehetővé teszi az átlépést egy másik dimenzióba, akár teljesen, akár csak a test egy kis részét anyagtalanná téve. Ugyanígy képesek voltak tárgyakat is átküldeni, sőt Kakashi egy rasengant, egy robbanást is átjuttatott a Kamuival. A japán mitológiában a Kamui isteneknek, illetve hozzájuk hasonló lényeknek az összefoglaló neve. Itt a párhuzam elég látványos; a mitológiai Kamuit gyakran írják le energialényekként, ami nagyon jól rájátszhat az anyagtalanná válás képességére. A mitológiában szerepkörük is vegyes, pozitív és negatív figurák egyaránt előfordulnak köztük, ilyen módon Obito és Kakashi megosztozása a képességen, szembenállása, és az értékrendjük különbsége is megjelenhet.

Sasuke a Kusanagival

Japán három nemzeti kincse, amiket a mitológiában Susanoo adott Amaterasunak, aki földi utódaira, a császári családra hagyta, ugyancsak megjelennek az animében. Már említést tettem a Kusanagiról, amelyről egyben az elemzés is kapta a mottóját, a Narutoban ugyanis a kard szomorú véget ért Kaguya egyik dimenziójában, de érdemes megnézni a szerepét a történetben. Nem tudjuk, Sasuke pontosan mikor szerezte meg, de az biztos, hogy Orochimaruval töltött ideje alatt. A mitológiában, már említett módon Susanoo egy óriáskígyó, Yamata no Orochi legyőzése után annak testében találja a Kusanagit, erre lehet utalás. A kard eredeti neve a mitológia szerint Ame no Murakumo no Tsurugi volt, vagy „A kard, ami összegyűjti a menny fellegeit”, erre megint csak lehet egy rájátszás, hogy Sasuke gyakran a kardjába vezeti a villámlást (noha nem használta a kardot ennek alkalmazásakor, de például a Kirin technikája során konkrétan a felhőkből hívja le a villámokat)

A második nemzeti kincs, a Yata tükör Itachi susanooján van, egyfajta pajzsként védi meg minden támadástól. Az eredeti mitológiában a Yata tükör Amaterasu tükre, amely képes felfedni a lélek tisztaságát, úgy tartották, ha a tükör eredeti tulajdonosa kezében van, bárkinek megmutatja, milyen ember, és milyen utat kell végigjárnia. Ez párhuzamként kapcsolható akár Itachi karakteréhez (akinek, mint a karaktereknél kifejtem, állandó motívuma az önreflexió, a tükröt magát pedig halála előtt látjuk használni… állítása szerint pedig mindenki a halála pillanatában jön rá, milyen ember volt), akár Sasukéhez, akinek az útja drasztikusan irányt változtatott, miután szembekerült a bátyjával, aki pajzsként alkalmazta ezt a tükröt. 

Hagoromo nyakában láthatjuk a Yasakani no Magatamát

Végül a harmadik, talán leggyakrabban látott kincs a Magatama (hajlott drágakő), illetve az abból készült nyaklánc, a Yasakani no Magatama. Ez ugyancsak Amaterasu egyik kincse volt, magatamákból teremtett számos istent is, mikor pedig egy barlangban rejtőzött el, többek között magatamákat használtak az előcsalogatására. A sorozatban a magatamás nyakláncot Hagoromo Otsutsukin látjuk, fontosabb jelentőséget nem kap, de lehet egy kisebb utalás arra, hogy Hagoromot gyakran a shinobivilág egyfajta istenként tisztelte – Amaterasu, a nyaklánc mitológiai tulajdonosa pedig japán egyik legfontosabb istensége volt. Ahogy Amaterasu továbbörökítette az ékszert földi utódainak, úgy a magatamával is két ágon találkozunk; Az Uchiháknál, Indra leszármazottainál gyakori díszítőelem, és a sharingan mintázatát is magatamák alkotják, a Senjuk esetén pedig Narutonál találkozhatunk vele, aki, amikor a kilencfarkú chakráját használja, ragyogni kezd, és a nyakában feltűnnek a magatama motívumok.

És végül, megemlítendő még az Ame no nuboko (más átírásokban Ame no nuhoko), amit a sorozatban leginkább Nonuboko-ként emlegetnek. Ez a mitológiában az a lándzsa, amelyet Izanagi és Izanami használt, hogy megteremtsék a szárazföldet, a sorozatban pedig Obitonál látjuk. Obito kezében DNS-re emlékeztető mintázatú fegyverként jelenik meg, a férfi állítása szerint szerepe volt a teremtésben, a világ formázásában is, ami remekül összecseng a mitológiai szerepével.

A mitológia főbb párhuzamai ezek voltak, karakterektől függetlenül. A következő részben az itt leírtaknak is lesz még szerepe, és ki is egészülhetnek további párhuzamokkal, de mivel már elválaszthatatlanok egy-egy szereplőtől, úgy döntöttem, jobban illenek abba a csoportba. Én személy szerint nagyon izgalmas elemnek tartom a Narutoban, hogy képes volt ezeket a meglehetősen különböző kultúrákat úgy egybegyúrni, hogy kiegészítsék egymást, és fel tudják építeni ezt a világot.

Hamarosan jelentkezem a következő fejezettel:

Valentine Wiggin